Interjú

Gyűjteményhez ad
rendszerváltoztatás
Kádár-korszak
megfigyelés
Erdély
át- és kitelepítések
Securitate
Románia

A magyar kultúra elkötelezettjeként élni Erdélyben

2286 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Témakörök: kultúra/művészetek
Leírás: Az interjúalany a saját művészetével kapcsolatban fejti ki egy darabot az életfilozófiájából(0:15).Nagy László bemutatkozik és első gyerekkori emlékeiről mesél, melyek egybefonódnak Sztálin halálával. Az erdélyi fiatalkoráról mesél különböző történeteket(0:39).Amikor a tanulmányait elkezdte, akkor még külön voltak bontva a román és a magyar diákok, később ez megszűnt. Erről és iskolás koráról beszél részletesebben(1:55). Az érettségi után már egyből elkezdett érdeklődni a zene, a festészet és az irodalom, tehát a kultúra iránt. Nagyváradra került, történelem földrajz szakon tanult, de innen Marosvásárhelyre került 2 év után. Ennek részleteit bontja ki(5:11).A Nagyváradon eltöltött idő hozta meg számára az "eszmélést", ekkor kezdett el érdeklődni a társadalom és a kultúra különböző kérdései iránt. Valamint ekkor találkozott a magyar-román ellentéttel is(10:20).Marosvásárhelyen végezte el tanulmányait. Nagyváradon is, és Vásárhelyen is megpróbálta beszervezni, figyelni a Securitate(13:02).Marosvásárhelyen zárt körökben "mozgott", de amikor tanítóként dolgozott a Szilágyságban, akkor rengeteg művésszel, értelmiségivel ismerkedett meg - emiatt egyre jobban a Securitate szeme elé került(15:06).Amikor elege lett a karhatalom zaklatásából, akkor 1980-ban átköltözött Magyarországra(19:49).Az erdélyi néprajzzal behatóan foglalkozott - az interjúalany az akkori romániai néprajzkutatásról beszél (22:15).Az áttelepedés nagyon meghatározta az életét, a kezdeti években nehezen viselte az új légkört. Ennek részleteit fejti ki(26:58).Később Magyarországon is felkeresték az ügynökök, nem csak a magyarok, hanem a románok is(29:15).Magyarországon nem tudott elhelyezkedni tanárként, így építőipari raktárosként dolgott, majd pedig egy Várpalota melletti kis faluban tanított(33:52).Kőszegen nevelőotthonban is dolgozott, ez az egyik legszebb korszaka volt az életének(35:50).A házassága miatt költözött fel Budapestre, itt lakást vett, azóta itt tanít(37:19).Ha előre tudta volna, hogy így alakulnak az események, akkor soha nem költözött volna Erdélyből. De a zaklatásokat nem bírta tovább(37:48).A magyar, főként a román rendszerváltoztatást óriási megkönnyebbüléssel fogadta - annak ellenére, hogy az interjúalany szerint nem történt meg teljes egészében(39:39).
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
Interjúalany neve: Nagy László
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Ágasegyháza, 1950
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. július 16.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél a határőrségnél töltött éveiről (1:54), az 1960-as évek "felszabadultságáról" (8:19), a politika és a vallás viszonyáról a kommunizmus idején (14:58), különös tekintettel a máriapócsi búcsúkra, később pedig a rendszerváltoztatást értékeli (29:40).
Interjúalany: Kaliba Kálmán
Felvétel időpontja: 2010. november 03.

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany beszél a családi vendettáról, ami miatt börtönbe került (0:21), zenei karrierjéről (3:50), a két család közötti viszályról (4:16), a börtönéletről, börtönbeli tanulmányairól (14:59), a rendőrök cigányokhoz való hozzáállásáról (17:19).
Interjúalany: Batyi Barna
Felvétel időpontja: 2011. április 15.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél a felvidéki magyarság két világháború közötti nehéz helyzetéről (0:25), a második világháborús mindennapokról (4:29), Pozsony bombázásáról (5:31), arról, hogy édesapját a Szovjetunióba hurcolták az oroszok (6:57), a család többi részének pedig el kellett hagynia a Tátrát (7:19), az interjúalany ekkor döntötte el, hogy Pestre költözik (7:44), akit 1946-ban a család is követett (9:43). Mesél arról, hogy minden hadifogolyvonathoz kimentek a Nyugati pályaudvarra, és egyik nap megjelent az édesapja is (10:32). Az interjúalany beszámol arról, hogyan lett zenész (11:42), arról, hogyan telepítették ki Pestről 1951-ben Kálkápolnára, ahol keményen kellett dolgoznia (13:24). Visszatért a szüleihez, majd megkapta a katonai behívóját, de sikerült elintézni, hogy ne kellejen bevonulnia, ugyanis felvették egyetemre ének-zene és szlovák szakra (16:40). Elmeséli, hogy egy kultúrház igazgatója lett (20:30), hogyan segített a Magyar Íjász Szövetség megalapításában (21:52). Beszél az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (24:18), arról, hogy öccse is részt vett a harcokban, majd kivándorolt az USA-ba (29:34). Elmondja, hogyan került a Magyar Rádióhoz, majd rádiós pályafutását részletezi (30:14). Kitér az eMeRTon-díj megalapítására, a beatzene támogatására, a párttal kapcsolatos konfliktusaira (39:56).
Interjúalany: Bolba Lajos
Felvétel időpontja: 2011. február 20.