Interjú

Gyűjteményhez ad
rendszerváltoztatás
Kádár-korszak
megfigyelés
Erdély
át- és kitelepítések
Securitate
Románia

A magyar kultúra elkötelezettjeként élni Erdélyben

2275 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Témakörök: kultúra/művészetek
Leírás: Az interjúalany a saját művészetével kapcsolatban fejti ki egy darabot az életfilozófiájából(0:15).Nagy László bemutatkozik és első gyerekkori emlékeiről mesél, melyek egybefonódnak Sztálin halálával. Az erdélyi fiatalkoráról mesél különböző történeteket(0:39).Amikor a tanulmányait elkezdte, akkor még külön voltak bontva a román és a magyar diákok, később ez megszűnt. Erről és iskolás koráról beszél részletesebben(1:55). Az érettségi után már egyből elkezdett érdeklődni a zene, a festészet és az irodalom, tehát a kultúra iránt. Nagyváradra került, történelem földrajz szakon tanult, de innen Marosvásárhelyre került 2 év után. Ennek részleteit bontja ki(5:11).A Nagyváradon eltöltött idő hozta meg számára az "eszmélést", ekkor kezdett el érdeklődni a társadalom és a kultúra különböző kérdései iránt. Valamint ekkor találkozott a magyar-román ellentéttel is(10:20).Marosvásárhelyen végezte el tanulmányait. Nagyváradon is, és Vásárhelyen is megpróbálta beszervezni, figyelni a Securitate(13:02).Marosvásárhelyen zárt körökben "mozgott", de amikor tanítóként dolgozott a Szilágyságban, akkor rengeteg művésszel, értelmiségivel ismerkedett meg - emiatt egyre jobban a Securitate szeme elé került(15:06).Amikor elege lett a karhatalom zaklatásából, akkor 1980-ban átköltözött Magyarországra(19:49).Az erdélyi néprajzzal behatóan foglalkozott - az interjúalany az akkori romániai néprajzkutatásról beszél (22:15).Az áttelepedés nagyon meghatározta az életét, a kezdeti években nehezen viselte az új légkört. Ennek részleteit fejti ki(26:58).Később Magyarországon is felkeresték az ügynökök, nem csak a magyarok, hanem a románok is(29:15).Magyarországon nem tudott elhelyezkedni tanárként, így építőipari raktárosként dolgott, majd pedig egy Várpalota melletti kis faluban tanított(33:52).Kőszegen nevelőotthonban is dolgozott, ez az egyik legszebb korszaka volt az életének(35:50).A házassága miatt költözött fel Budapestre, itt lakást vett, azóta itt tanít(37:19).Ha előre tudta volna, hogy így alakulnak az események, akkor soha nem költözött volna Erdélyből. De a zaklatásokat nem bírta tovább(37:48).A magyar, főként a román rendszerváltoztatást óriási megkönnyebbüléssel fogadta - annak ellenére, hogy az interjúalany szerint nem történt meg teljes egészében(39:39).
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
Interjúalany neve: Nagy László
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Ágasegyháza, 1950
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. július 16.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany mesél iskolás és kollégiumi éveiről, a katonaságról és egyetemi tanulmányairól. Elmondja, hogy hogyan került kapcsolatba a különböző ellenzéki csoportokkal, hogyan vett részt a munkájukban és hogyan lett végül az MDF tagja. 0:26--iskolás és kollégiumi évek 11:00--hogyan neveli őket az iskola a rendszer iránti konformitásra 13:37--hogyan jutott be az egyetemre, milyen emlékeket őriz a katonaéveiről 17:24--szegedi egyetemista évei, hogyan került kapcsolatba a különböző "másként gondolkodó" csoportokkal 22:25--hogyan akarják a KISZ-en belülről megreformálni a rendszert, milyen szervezkedésekben vesz részt 27:16--milyen "illegális" csoportulásokban vett részt (pl. repülő egyetemek) 31:31--hogyan lesz középiskolai tanár és miért hagyja abba a tanítást 36:06--hogyan került kapcsolatba az MDF-fel, és hogyan tevékenykedik a pártban, illetve miért hagyja ott végül
Interjúalany: czupi gyula
Felvétel időpontja: 2011. január 18.

Hossz: 00:30:12
Tárgy: egyházak
Az interjúalany édesapja rendőr volt a Rákosi-korszakban, mégis ragaszkodott a templomi esküvőhöz. Vallásos háttere miatt az interjúalany is templomba járó fiatal lett, de az iskoláiban nem szenvedett emiatt hátrányt, mert neve előtt mindig ott volt az „F”, miszerint fizikai munkások gyermeke. Ez nagy előnyt jelentett az egyetemi felvételi kérelem elbírálásakor is. Fiatalon ment férjhez; férje meggyőződéses kommunista volt, katonatisztként egy egyetemi tanszéken tanított. Amikor az interjúalany elsőszülött lányukat hittanra kezdte járatni, férje elöljárói a válást javasolták, de ő kitartott a felesége mellett, s leszerelt. Az interjúalany a rendszerváltoztatás időszakában került kapcsolatba a Hit Gyülekezetével, aminek tagja is lett. 0:3--születése, milyen volt a családja viszonya a valláshoz, milyen vallásos neveltetésben részesült; 3:31--milyen nehézségei voltak akkoriban a hívő embereknek, amikor a hitüket akarták gyakorolni; 7:8--milyen hátrány éri az interjúalanyt a vallásossága miatt és hogyan távolodott el a vallásos élettől; 8:40--házassága, milyen gondjai adódtak abból, hogy szerette volna megkeresztelni a gyermekeit; 19:38--hogyan találkozott a Hit Gyülekezetével; 26:9--mit szólt a családja a megtéréséhez
Interjúalany: Oroszné Kosik Gabriella
Felvétel időpontja: 2011. január 19.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany 1937-ben született Gyömrőn (Pest megye). Beszél gyermekkoráról, iskoláiról. Villamosenergia-ipari Technikumban tanult. (04:48) 1956-ban fejezte be az iskolát. Győrben dolgozott a forradalom alatt. Nem voltak fegyveres események, csupán tüntetések. Mivel a villamosiparban dolgozott, folyamatosan munkában volt. (09:14) "A közjó gyömrői mecénása" megtisztelő névvel illetik. 1996-ban került vissza Gyömrőre, innentől kezdve aktívan részt vett a helyi hagyományok megőrzésében, a civil szervezetek munkájában. (11:46) Az interjúalany könyvet írt azokról a gyömrőiekről, akiket a II. világháború után elhurcoltak a Szovjetunióba málenkij robotra. Részletesen beszél a gulágok kiépítéséről, az elhurcolt gyömrőiek történetéről (munka, életkörülmények, kapcsolatok a helyi lakossággal). (22:50) A gyömrőieket egy idő után a Fekete-tenger partjára szállították át dolgozni. Jobbak voltak az életkörülmények a kedvezőbb időjárás miatt. (27:38) 1946 őszén indult haza az első gyömrői csoport a betegekkel. A többieket 1947-1948-ban engedték haza. (28:00) Az interjúalany összegyűjtötte a túlélők és családtagjaik visszaemlékezéseit. (31:22) Beszél Gyömrő kultúrtörténetéről. (33:18)
Interjúalany: Perényi László
Felvétel időpontja: 2011. január 13.