Interjú

Gyűjteményhez ad
óvóhely
Római Katolikus Egyház
rekvirálás
sztrájk
tüntetés
szovjet megszállás
II. világháború
Evangélikus Egyház
megtorlás
börtön
légitámadás
1956
egészségügy
bunker
oktatás
kivándorlás
disszidálás

Áramütés a hóban és a disszidensek

2728 megtekintés

Hossz: 00:29:00
Leírás: Az interjúalany beszél II. világháborúról, a szerencséről, hogy tágabb családjából sem halt meg senki, az orosz katonák beszállásolásáról, és arról, hogy gyermekként összebarátkozott a beszállásolt orosz hadnaggyal, aki elmesélte, hogy már az egész családja meghalt (0:20). Édesapja katonai szolgálatáról is szól, valamint arról, hogy őt a német katonák fosztották ki. A család közben Székesfehérvárról Lespsényre ment (3:52). Szól arról, hogy gyermekként hogyan nézték a két hadsereg tűzharcát (11:12). Szól arról, hogy 1956-ban disszidálni szeretett volna néhány barátja, meg is beszéltek egy hajnali találkozót, de szerencsére visszatartották a többieket a szüleik. Az is felmerült, hogy a Velencei-tó jegén szöknek át, miután bezárult a határ, de végül nem próbálták meg (12:28). Amikor 56-ban mentek át az oroszok a városon, belelőttek a tömegbe, az egyik barátjának át is ment egy golyó a lábán (16:15). Beszél arról, hogy miként találták egyik nap üresen a műhelyt és a kollégiumot, majd csatlakoztak a tüntetésekhez a városban (20:28). Szól a tüntetések lefolyásáról, arról, milyen beszédeket tartott két egyetemista fiú (24:10). Végül november 4-éről és az először elrontott emléktábláról szól (27:25).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Interjúalany neve: Vinkler Tamás
Interjúalany lakhelye: Székesfehérvár
Interjúalany született: Székesfehérvár, 1939
Interjúalany foglalkozása: technológus, gépésztechnikus
Felvétel időpontja: 2011. június 17.
Felvétel helyszíne: Székesfehérvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél arról, hogy már 6 évesen cselédnek adták (0:54), mesél II.világháborús emlékeiről (2:30), a Rákosi-korszakról, a TSZ-ekről és a beszolgáltatásokról (3:30), a Kádár-rendszerbeli téeszesítésről (5:09), férje katonai szolgálata alatti életéről (6:50), majd visszatér a II.világháborúra, beszél a szovjet katonák viselkedéséről (10:00), a helyi 1956-os eseményekről (17:40), 1967-es szovjetunióbeli útjáról (18:18), kommunista párti tagságáról, valamint az orosz laktanyákról (22:33).
Interjúalany: Szabó Sándorné
Felvétel időpontja: 2010. július 15.

Hossz: 00:24:00
Az interjúalany beszél kőbányai gyerekkoráról, órás édesapjáról és a szegénységről (0:28), majd rátér arar, hogy édesapja halála után kőmalomban kellett dolgoznia, s ezért az oktatása egy időre megszakadt (3:55). Szól II. világháborús emlékeiről, zsidó vallásukról, majd 1943-as kikeresztelkedésükről (5:35). Szól arról, hogy édesapja résztvett a Tanácsköztársaságban, és őt is meggyőződéses kommunistának nevelte (6:48). Szól arról, hogy a háború után két nővére olyan gyerekotthonba került, ami az Izraelbe településre készítette fel őket, s így 1948-ben valóban egy kibucba települtek (8:36). Szól arról, hogy a gettó megalakulása után úgynevezett vegyesházban éltek, édesapját pedig munkaszolgálatra vitték. Egy rosszindulatú magyar rendőr az édesanyját is megpróbálta elvinni, de egy másik magyar rendőr ezt megakadályozta (10:45). Édesapja megszökött a munkaszolgálatról egy hónap után, amihez egy csendőr jóindulatú félrenézése is kellett, ám ekkorra már vesebajt kapott és hamarosan meghalt (12:42). Arról is szól, hogy elhatározta, ki kell törni a szegénységből, valamint arról, hogy milyen könyveket írt az évek során (13:55). Beszél sportkarrierjéről, amit 1950-ben kezdett a Törekvés egyesületben (17:33), majd a külföldi utazásairól szól (23:15).
Interjúalany: Berkovics Jenő
Felvétel időpontja: 2011. május 21.

Hossz: 00:48:00
00:00-00:45 Bemutatkozás, család. 00:46-03:45 Horthy-korszak, nyilasok, Hitler, németek. 03:46-07:44 Iskola Kustánszegen, továbbtanulás, munka, mezőgazdaság. 07:45-12:31 Orosz bevonulás, II. Világháború. 12:32-23:18 Kommunista párt, szeminárium, TSZ, munka körülmények, fizetés. 23:19-24:10 Falusi élet, május elseje. 24:11-36:20 1956 Kustánszegen, katonaság, építkezés. 36:21-37:20 Rákosi Mátyás. 37:21-43:50 Mozizás. 43:51-47:57 Kádár-korszak, feketevágás, falusi élet.
Interjúalany: Geráth László
Felvétel időpontja: 2011. május 18.