Interjú
Gyűjteményhez ad
Bernáth(y) Sándor festőművész, zenész
3602 megtekintés
Hossz: 00:43:51
Leírás:
Bernáth(y) Sándor autodidakta festőművész, zenész emlékei a miskolci ipari tanulók sztrájkjáról (1967, Lenin Kohászati Művek), az underground-avantgarde festészetről és zenéről, az A. E. Bizottság és a Dr. Újhajnal zenekarokról valamint az Aczél György-féle kultúrpolitikáról.
0:30--születés, gyermekkor, szülei, iskolái, miért hagyta abba a gimnáziumot;
6:22--milyen szakmát tanult a miskolci vasgyárban, egy általa szervezett sztrájk törtnete;
15:30--második munkahelye, hogyan lépett rá a képzőművészeti pályára;
20:1--milyen irányzathoz sorolná a saját műveit, hogyan tudott belépni a “nagy művészetbe”;
25:39--zenekarai (Bizottság, Dr. Újhajnal);
28:11--tapasztalatai az aczéli éráról, hogyan viszonyult a hatalom a művészetéhez, a kiállításaihoz;
39:4--milyen rendőri zaklatásokban volt része
Említett időszakok, témák
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Bernáth(y) Sándor
Interjúalany lakhelye:
Budapest
Interjúalany született:
Szihalom,
1949
Interjúalany foglalkozása:
festőművész, zenész
Felvétel időpontja:
2011. július 19.
Felvétel helyszíne:
Budapest
Kapcsolódó interjúk
Élet a határsávban
Hossz: 00:42:00
0:00 a második világháborús emlékeiről beszél, bányász volt, bányában dolgozott, és mint hadi üzem működtek
3:18 a háború alatt német katonák voltak a németajkú faluban
6:20 Szálasi Ferenc is volt a falujukban, ott lakott Brennbergbányán, találkozott is Szálsaival, akit testőrök kísértek mindenhová, nyilas pártkatonák védték, beszél az „aranyvonatról” is, a faluban osztályozták a különböző aranytárgyakat, amiket a zsidóktól vettek el
10:11 a Szent Koronát is látta Brennbergbányán, a Borbála-aknában, két csendőr őrizte folyamatosan
10:51 Brennbergberg bánya volt Magyarország első szénbányája, 1753-ban nyitották, akkor még külföldi bányászokkal, akiket letelepítettek a környéken
15:00 egy időben Rákosibányának akarták elkeresztelni Brennbergbányát, mert nem tetszett nekik a német név
18:19 a háború után rohammunkát végzet, ami azt jelentette, hogy a kitermelt szenet a falvakra vitték élelemért cserébe, a háború után a szovjetek irányítása alá kerül a bánya, az orosz katonák a bevonulásuk után három nappal már beindítják a termelést
20:57 Brennbergbányát leállítják, mert a vasfüggöny mellett volt, pedig a bányától kaptak áramot, sőt, a bánya gondoskodott a nyugdíjakról is
26:48 1956-ban a soproniakon szénnel segítenek, akik a forradalom miatt nehéz helyzetbe kerültek, (a bányát 1952-ben állították le)
33:54 a határsávbeli életről mesél, nehéz volt közlekedni, gyakoriak voltak az ellenőrzések
Interjúalany: Wikipil Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. október 07.
S hűn állni meg Isten s ember előtt
Hossz: 00:50:00
00:00 Család bemutatása
03:40 a második világháborúról
05:30 A Pápai Református Kollégiumról
10:30 a pápai teológia 1951. évi lázadása
17:00 ismeretek szerzése a Pápai Református Kollégiumban
19:00 Barth Károly teológiájáról
19:40 egyházpolitikai karrier kezdete, a Konventnél végzett munkáról
28:29 Az 1956-os forradalomról
29:32 A Konvent külügyi osztályvezetőjeként végzett tevékenységéről, külföldi kapcsolatokról, az új bibliafordításról
43:05 A püspöki tevékenységéről
Interjúalany: Dr. Tóth Károly
Felvétel időpontja: 2011. április 09.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Balázs István könyvkiadó beszél családjáról és zsidó identitásáról
Hossz: 00:43:30
Az interjúalany mesél a zsidó származású családját a XX. század első felében ért megpróbáltatásokról, iskolájáról, családja valláshoz való viszonyáról, pályaválasztásáról, párttagságáról és a Kádár-rendszer valamint a nyugaton élő magyarok viszonyáról.
0:11--születés, család, szülők, nagyszülei elszegényedése, apja árvaházi évei;
5:7--apja munkaszolgálata, oroszországi hadifogsága és feleségével kötött távházassága;
7:25--anyja családja, a család vallásossága, hogyan érintette őket a holokauszt, milyen rokonai haltak, illetve menekültek meg;
14:30--mi történt velük 1945-ben, szülei házassága, lakóhelyük;
17:48--iskolás emlékei;
23:18--első látogatása a zsinagógába, családja viszonya a zsidó valláshoz;
27:11--egyetemi évei;
29:39--miért nem veszik fel a pártba;
30:42--pályaválasztása, hogyan lett újságíró;
37:12--milyen volt az ország, illetve a nyugati magyarok viszonya;
40:46--miért maradt hűséges a párthoz
Interjúalany: Balázs István
Felvétel időpontja: 2011. május 03.
