Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
rendszerváltoztatás
zene
besúgó
Kádár-korszak
II. világháború
kmk
holokauszt
cigányság

Cigány zenész vagyok

1040 megtekintés

Hossz: 00:35:00
Leírás: Az interjúalany beszél iskolai végzettségéről (0:38), zenész édesapjáról (3:09), zenei pályafutásáról (4:17), egyéb területeken végzett tevékenységéről (7:24), a cigányság hátrányos megkülönböztetéséről (12:35), a cigányzene múltjáról, jelenéről és jövőjéről (13:35), a közveszélyes munkakerülésről (19:20), a roma holokauszttal kapcsolatos családi emlékekről (21:47), az interjúalany által a témában készített filmről (24:04), végül a Kádár-korszakban működő besúgókról (27:21).
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Fátyol Tivadar
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1953
Interjúalany foglalkozása: zenei igazgató, zenész
Felvétel időpontja: 2011. szeptember 05.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél a rendszerváltoztatásról, a taxisblokádról (0:06), arról, hogy mit tanultak az 1956-os forradalomról a Kádár-rendszerben (2:49), arról, hogy az egyházak visszakapták tulajdonaikat, és sokkal nagyobb szabadságot élveztek a rendszerváltoztatás után (4:32), a társadalmi egyenlőtlenségek azonban kiéleződtek (8:00). Mesél nagyapja első világháborúval, őszirózsás forradalommal kapcsolatos emlékeiről (11:00), annak kommunista múltjáról, második világháborús élményeiről (14:55), a Gulagról (18:06), a Rákosi-korszakbeli kötelező beszolgáltatásokról (20:04), az egészségügy rendszerváltoztatás előtti és utáni helyzetéről (21:47), nagymamája politikai tevékenységéről (23:10), majd ismét rátér a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak kérdéseire (25:45), kifejti a romákkal kapcsolatos álláspontját (27:27), végül beszél a kínai ruhák megjelenéséről, a Kádár-kori olcsó utazásról és nagyobb közbiztonságról (31:15).
Interjúalany: Olasz Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. április 09.

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany 1936-ban született Szakolyon (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Nehéz volt az élete, két fia született, mindkettő fiatalon elhunyt. (00:46) Szegény családba született, de boldog életet élt. Beszél gyermekei és férje haláláról. (02:10) Beszél iskoláiról. Mivel nem akart oroszul tanulni, 7. osztály után otthagyta az iskolát. 8 éves korától kezdve dolgozott. A II. világháború után szovjet katonákat szállásoltak el a családnál. Az orosz tisztek is vallásosak voltak, együtt imádkoztak a családdal. Jó volt velük a kapcsolat, ezért nem vittek el minden állatot. (07:56) 1956-ban ment az interjúalany férjhez. Mindketten földművesek voltak, 1962-ben csatlakoztak a TSZ-hez. A Kádár- és Rákosi-korszakban is vallásos életet éltek. (11:22) Az interjúalany beszél testvéreiről, a rokonságról. (13:00) Beszél a mindennapi falusi életről, a munkákról. Szegények voltak, de nagy szeretetben éltek. Mindenki ismerte egymást a faluban. (17:52) Elmondja az orosz megszállás menetét. Az egész falu nagyon félt, a lányokat el kellett bujtatni. (21:10) Újra beszél családjáról, a falusi közösség változásáról. (22:22) A II. világháború után 7 embert vittek el a faluból a Szovjetunióba kényszermunkára. A Rákosi-korszakban nagyon rosszak voltak az életkörülmények. (28:40)
Interjúalany: Kiss Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. január 13.

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél családjáról, nagyszülei kitelepítéséről (0:25), a második világháborúról (4:28), a szülei ’50-es évekbeli emlékeiről (6:07), a kisiskolás korában ért hátrányos megkülönböztetésről (8:15), középiskolás élményeiről (9:30), főiskolás éveiről (10:31), arról, hogy nem volt kisdobos, úttörő, és KISZ-tag (11:37), a hit életében játszott szerepéről (14:12), pályaválasztásáról (16:33), párválasztásáról, családalapításról (19:01), és missziós tevékenységéről (20:51).
Interjúalany: Bayer György
Felvétel időpontja: 2011. február 16.