Interjú

Gyűjteményhez ad
kárpótlás
át- és kitelepítések
tanácselnök
vasút
Rendőrség
szövetkezetek
amnesztia
Hortobágy
Rákosi-korszak
ÁVO/ÁVH
1956
tanács
kulák
kommunista diktatúra
internálás
állambiztonság
TSZ

Három év az Árkus-tanyán

2680 megtekintés

Hossz: 00:37:00
Leírás: 0:00 1950 júniusában kitelepítik a szüleit, ő a nagyszüleinél maradt, a nagyapját az ÁVH napokra elvitte és bántalmazták 6:00 ő is a táborba került később a nagyszüleivel, nem élelmezték őket rendszeresen, fűtetlen helyre zsúfolták őket, végül a szülőkhöz kerültek Árkus-tanyára, a Hortobágyra 10:12 az árkusi tábori életről mesélt, a tábori élet akkor már elviselhetőbb volt, mint akkor, amikor a szülei érkeztek oda 14:06 névsorolvasás rendszeresen volt, könyvet nem tűrtek meg, térképet szintén nem, leveleket kaptak, de cenzúrázva, a külvilág híreit pedig megszűrték feléjük, a csomagokat megdézsmálták 19:36 az élelmezést egy nagy közös kondérban oldották meg, a vizet pedig gémeskútról oldották meg 22:10 a vallásgyakorlásra nem volt lehetőségük, csak családi körben, ahol nem látta senki (pl karácsonykor) 28:12 a tábor területéről kilépőket bántalmazták, gyerekeket is vertek 32:45 a táborból szabadulva közölték, hogy a korábbi lakhelyükre nem mehetnek vissza, ezért Balatonfüredre mentek, később nem nagyon beszéltek a hortobágyi tábori életről 34:49 valamennyi kárpótlást kaptak kárpótlási jegyek formájában
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Péli Lászlóné (Katica)
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Csurgó, 1941
Interjúalany foglalkozása: pénzügyi előadó
Felvétel időpontja: 2010. október 20.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Nagyapja elesett az első isonzói csatában, az első világháború alatt, majd később Gyetván Mihály a második világháború végét "kosztos diákként" vészelte át (0:22). A galgahévizi táncegyüttes tagja volt, több fellépésen is részt vett (2:12). 1954-ben nősült meg, felesége szintén paraszti származású volt (6:14). Első helyen az erdőmérnöki szakot, második helyen pedig a jogi szakot jelölte meg. Végül a jogi karra vették fel (7:59). Több olyan ismerőse is volt, akit kulák származása miatt eltanácsoltak az egyetemről (8:59). 1956-ban született az első lánya (10:15). Édesapja pedig 1938-tól kezdve mindig katonáskodott, a háborúban hadifogságba is esett (11:14). Édesapja aknavetős volt és a háború végén úgy határozott, hogy ő nem hajlandó elhagyni Magyarországot a folyamatosan visszafelé vonuló magyar hadsereggel - így került orosz fogságba (11:38). Végülis belépett az új magyar hadseregbe, mivel harcolni kívánt a németek ellen, de a frontra nem jutott ki, mert véget ért a háború (13:40). Egyetemi évei alatt kollégiumban lakott, tanulmányait "summa cum laude" végezte. (15:40) Az elhelyezkedés nehézkes volt, mivel azt felülről irányították (17:44). 1956-al kapcsolatban megjegyzi, hogy akkoriban Kiskőrösön katonáskodott, de értesült az országos eseményekről. (18:11). Október 23.-án éjfélkor lefegyverezték a századát, mivel az javarészt egyetemistákból állt, s így féltek a lázadástól (19:02). Erre a kiskörei lakosság megjelent a laktanyánál és követelték a "fogvatartott" egyetemisták szabadon engedését (21:03). De ekkor repülőgépről a tömeg elé lőttek, halálos áldozatot nem követelve (21:29). A Forradalmi Tanács Kiskőrös is megalakult, bár csak egy követelésük volt: hogy mindenki szereljen le (23:49).Végül hazaengedték az egyetemista katonákat, akik hazafelé menve nemzetőrökkel találkoztak. Ők pedig arra kérték őket, hogy harcoljanak az oroszok ellen, de az egyetemisták megtagadták. Nem kívántak részt venni a fegyveres ellenállásban (24:21). 1956-ban az apósa bekerült a Galgahévízi Forradalmi Tanácsba, később emiatt internálták (26:52). 1956-ban Egerben lett ügyész egy hosszabb huzavona után (27:52). Általános felügyeleti ügyészként a vidéki polgári és általános ügyek tárgyalásában segédkezett (33:18). A rendszerváltoztatás után ügyvédként dolgozott, egészen 2009-ig.
Interjúalany: Dr. Gyetván Mihály
Felvétel időpontja: 2011. május 03.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél családjáról, a két világháború közötti mindennapi életről, munkáról (0:16). Beszél a II. világháborúról, a megszállásról, összehasonlítva az oroszokat és a németeket (10:03, 13:35). Beszél továbbá 1956 helyi hatásairól (19:00), a TSZ-esítés hatásairól szegényre és gazdagra (21:18), valamint a Kádár-kori szocializmus hétköznapjairól.
Interjúalany: Taskovics Imréné
Felvétel időpontja: 2010. június 30.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (0:53), szüleiről, életkörülményeikről (2:04), II.világháborúval kapcsolatos emlékeiről (4:18), a leventemozgalomról és arról, hogy korengedélyes katonák szerettek volna lenni, de lebeszélték őket (11:56). Mesél a szovjet megszállásról (14:08), a TSZ-ekről, a fizetésről, melyet terményben kaptak (20:30), a háború alatti beszolgáltatásról (22:08), a kulákokkal szembeni terrorról, és a családját ért atrocitásról (24:08), egy „köpönyegforgató” ismerőséről (32:20), majd ismét kitér a TSZ-ekre (35:15), és megemlíti, hogy az 1956-os forradalomról csak hallottak (40:17).
Interjúalany: Vincze János
Felvétel időpontja: 2011. február 12.