Az interjúalany beszél a faluról (Rozsály), amelyben felnőtt (0:28), családjáról (1:55), a szovjet megszállásról, a jegyrendszerről és a beszolgáltatásról (6:35), arról, hogyan dolgozott gyermekkorában napszámosként, ennek kapcsán kitér családja anyagi körülményeire (9:55). Megemlíti apja katonai szolgálatával kapcsolatos élményeit (12:05), majd sógoráról mesél, aki Recsken raboskodott (14:46). Ismét kitér a Rákosi-korszak beszolgáltatásaira, valamint a szovjet megszállásra (17:22). Beszél a család ünneplési szokásairól (20:05), férje munkájáról (20:57), a korabeli falusi temetkezési szokásokról (22:26), iskolai élményeiről (25:35), a vallási ellentétekről (26:36), majd összehasonlítja a Rákosi-, és Kádár-korszakot, és megemlíti, hogy a '70-es évektől szakácsnőként dolgozott (28:43), végül a korábbi falubeli körülményeket összehasonlítja a maiakkal (34:05).

0:00 családi háttér, kilencedik gyerek volt, de egyikük sem maradt életben rajta kívül 1:41 az orosz hadifogságból hazaérve üresen találta a házat, mert mindent elloptak tőlük 3:08 később gyárban és állami gazdaságban is dolgozott 6:45 1955 nyarától szervezték a környéken a TSZ-t, hozzászólt, és kinézték TSZ-elnöknek 7:26 feloszlottak 1956-ban, és kocsmáros lett, de a kevés pénz miatt ismét munkát vált, és ott dolgozik 27 évet 12:52 mesél a fogság alatti élelmezésről, alig kaptak enni, később pedig arról mesél, hogy hogyan lett cipész a táborban 16:23 a cipészeket külön zárták, arról is mesél, hogy hogyan igyekeztek elkerülni a plusz munkát 19:50 a gyengélkedőn betegen is eltöltött két hetet 22:04 1948-ban kikerült a helyi kolhozba, és ott dolgoztak 25:21 mesél az ottani kolhoz működéséről, és az ottani lágeréletről 27:26 a Szálasi-féle általános mozgósítás idején sorozták be, légitámadást is kaptak 31:56 elszökött, de két csendőr elkapja, de nem kísérik el a katonákhoz, így megint elszökött 34:11 a falujukat a román hadsereg foglalja el, a román csendőrök azonban elfogják, összegyűjtik az embereket, de később a szovjetek veszik át őket, és bevagonírozzák őket, és kiviszik őket Romániába 37:22 a tábor létszáma 36 ezer fő volt, de folyamatosan csökkent ez a szám a járványok miatt

Az interjúalany bemutatja gyerekkorát, családi hátterét (0:10), röviden megemlíti a német megszállást és következményeit(2:20), részletesen beszél a marosvásárhelyi hadapród iskolai évekről és a II. világháborús részvételéről (4:30). Rátér a háború utáni évekre, tanulmányai folytatására, a család sorsának alakulására (31:30), majd beszél az 1950-es évekről (38:30), végül az 1956-os forradalomról (39:20).