00:00 bemutatkozás, család bemutatása 07:00 Trianon hatásai a családjára 07:25 A háború előtti évek Csögléje, "El Dorádója", édesapja orvosi hivatása 09:55 gimnázium előtti tanulmányai 11:27 középiskolák, internátus 13:45 második világháború időszaka, kiköltözés Ausztriába, édesapját rá kellett beszélni, mert nem kívánta otthagyni a körzetét 15:00 a leventék élete, bátyja elvitele Ausztriában, megtalálása és "megszöktetése" 17:20 hazajövetel Ausztriából, a "nyugatosnak" csúfolt visszatértek másodrendűként való kezelése 19:00 1945 utáni időszak, egy másik orvos mesterkedése, hogy megszerezze édesapja körzetét - ez ekkor még nem sikerült, de 1949-ben "nyugdíjtalan nyugdíjba" kényszerítették, a 45-ös fordulat az ő életét is kisiklatta: vegyész lehetett csak, nem orvos 24:00 egyetem, felvételivel kapcsolatos problémák, a debreceni egyetem különösen kontraszelektív jellege 26:35 Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, az internátus élete, tanárok, tárgyak 30:40 a Rákosi-rendszer miben akadályozta az egyetem során - káderlapja: "oktatómunkára kéri magát, üzembe javasoljuk" 32:00 '50-es évek, Veszprémbe kerül, a tanszékre, a "friss levegőre" - a veszprémi egyetemet vörös egyetemnek tekintették, de nem az volt, ez 56-ban is kiderült 33:00 az '56-os forradalomban nem vett részt, mert éppen kórházban volt gyermekével - megtorlás, a diákokat Munkácsra vitték 37:00 '60-as évekkel kezdődő puha diktatúra szabadabb volt, de "reménytelen" 39:00 karrierjét hogyan befolyásolta nő mivolta 40:00 az itt állomásozó orosz hadsereg erőfitogtatása - az afganisztáni visszavonulás nagy reményeket keltett 41:00 az egyik kommunista program során, melyben kádereket diplomaszerzésre kötelezték, találkozott Pap Jánossal, ahol ő bizonyult a legjobbnak - Pap 1956 után belügyminiszter lett és egy más ember jött vissza Veszprémbe - ő követelte Brusznyai Árpád kivégzését is 45:00 egyetemi oktatás színvonala és az oktatók

Az interjúalany beszél gyermekkoráról és a nők életéről a korszakban (0:15), majd a hit éltető szerepéről (2:30). Szól férje honvédségi beosztásáról (5:00), majd részletesen elmeséli, miként sebesült meg a mai Ukrajna területén a férje egy dumdum golyótól (6:30). Szól arról, hogy itthon milyen volt a háborús hangulat, hogyan álltak munkába a nők, és hogy ő hogyan vállalta el a református presibter felkérésére, hogy gyermekeket tanítson (12:54). Szól az oroszok bejöveteléről, és arról, mi mindent pusztítotak el lakhelyükön, illetve arról, hogyan kellett esküvőt tartania férjével otthonától távol (17:25). Beszél arról, hogy a sok kegyetlenség ellenére is sok rendes ember volt a megszállók között (25:00). Végül arról szól, milyen sokáig maradtak az oroszok, illetve arról, hogyan folyt az újjáépítés és az élet megkezdése a világháború után (30:15).

Az interjúalany beszél szülei helyzetéről az 50-es években (0:40), az 1956-os forradalom előzményeiről, és magáról a forradalomról (3:08), a forradalom leverése utáni, kisiskolásként véghezvitt „sztrájkról” (7:59), történészi pályája kezdetéről (13:50), az ELTE-ről történt kirúgásáról és a besúgókról, valamint további pályájáról (15:40), a rendszerváltoztatás pozitív hozadékáról (28:32), a történelem és a politika összefonódásáról és történelemfelfogásáról (30:36).