Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
koncentrációs tábor
oktatás
Szálasi Ferenc
hadifogság
II. világháború
szovjet megszállás

Lógó Pongrác életútja

2530 megtekintés

Hossz: 00:27:00
Leírás: Az interjúalany beszél a családjáról, magáról (0:18), tanulmányairól (2:45), a katonaságról (4:32), a második világháború alatti katonai szolgálatról, az újvidéki bombázásokról, az első bevetéséről az oroszok ellen, arról, hogy Szálasira is fel kellett esküdni (9:58), a hadifogságról (12:47), Szovjetunióba hurcolásáról és lágerbeli emlékeiről (20:16), végül hazatéréséről (25:52).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Lógó Pongrác
Interjúalany lakhelye: Jánoshalma
Interjúalany született: Jánoshalma, 1921
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. július 01.
Felvétel helyszíne: Jánoshalma

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany mesél a háború előtti világról, családja Trianonnal kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy milyen emlékeket őriz a front közeledésével, illetve az orosz megszállással kapcsolatban. Szól a háború utáni újrakezdésről, illetve a pénz elértéktelenedéséről is. 0:19--születés, szülei foglalkozása, gyermekkora; 3:55--családi emlékei Trianonról, a megszálló antant katonákról; 7:25--emlékei a II. világháborúról, édesapja behívásáról, a front közeledéséről; 9:58--emlékei a német megszállásról, a német katonák Sopronba való bevonulásáról, majd a későbbi német visszavonulásról, a háború áldozatairól és a jegyrendszerről; 18:0--hogyan került haza a gimnáziumból a front közeledtével, hogyan folytatódott az oktatás a háború után; 21:0--hogyan, miért próbáltak elbújni a bevonuló orosz katonák elől, milyen károkat okoztak az oroszok, hogyan viselkedtek az orosz katonák; 35:42--hogyan tették rendbe az okozott károkat; 37:29--hogyan szökött meg édesapja a hadifogságból és hogyan hatottak rá az otthon talált állapotok, milyen volt a háború utáni újrakezdés; 43:0--a pénz elértéktelenedése a háborút követően
Interjúalany: Győry Endrené Abonyi Éva
Felvétel időpontja: 2011. április 19.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany 1926-ban született Szentesen. Beszél földművelő szüleiről, gyermekkoráról, tanyasi iskolában töltött diákéveiről. (01:26) Később szentesi iskolában tanult. (03:02) Mivel a családnak nem volt rá pénze, az interjúalany nem tanulhatott tovább. Ferihegyre költöztek, ahol lovaskocsit vezetett. Ezután Romániába kerültek, ahol a lakosság nem fogadta be őket, a kútjukat is megmérgezték. Az egész család lebetegedett, anyja, nagyapja és egy lovász meghalt. (07:10) Ezután nagyanyja nevelte Szentesen, apja újranősült, mostohája vele volt egy idős. (09:18) Gyógyszertárban dolgozott, de a német megszállás után a zsidó gyógyszerészt elhurcolták (az időpontra rosszul emlékszik!), így alkalmi munkákat kellett vállalnia. (09:38) A Rákosi-korszakban mezőgazdasági munkákat végzett, de a kemény beszolgáltatási rendszer miatt szinte minden terményt elvettek. (Az interjúalany a beszolgáltatások időszakát tévesen 1943-ra teszi!) (10:32) Beszél szovjet megszállásról. A lakosságot hídépítési munkára kényszerítették. Később az erőszakoskodó katonák elől az interjúalanynak bujkálnia kellett. (16:26) Későbbi férjét három évre elvitték katonának, miután visszatért a szolgálatból mozdonyfűtő lett. 1945-ben vette el az interjúalanyt. (20:00) Nehezen tudtak letelepedni, először a nagyszülőknél laktak, majd albérletbe mentek. Beszél mindennapi nehéz életükről, három kisgyermeküknek is a földön kellett dolgoznia. A férj egy idő után mozdonyvezető lett, akkor javultak életkörülményeik. (23:46) Legidősebb fia vízvezetékszerelő, lánya könyvelő, kisebbik fia mozdonyvezető lett. (25:08) Az interjúalany csak otthon tudott dolgozni, amíg a gyermekeit nevelte. (26:52) Később üzemben végzett kézművesmunkákat. Ezután gyári bedolgozó lett. Közben állatokat nevelt. Nagy nehézségek árán sikerült a családnak egy kertes házat vennie. (29:20) A férj 50 éves korában agyvérzést kapott, ápolásra szorult. Ezután minden munkát az interjúalanynak kellett elvégeznie. 1981-es nyugdíjazása után is még öt évig dolgozott. Férje halála után társasházba költözött. (30:42) A rokonság nagy része már meghalt, csupán gyerekei és unokái élnek. (33:06) Az 1956-os eseményekről a rádióból értesült. (Az angol-magyar 6:3 meccset rossz időpontra teszi!) (34:32) Beszél a jegyrendszerről. (35:30) A rendszerváltoztatás könnyített a helyzetén. (37:18)
Interjúalany: Szabó Sándorné
Felvétel időpontja: 2011. március 13.

Hossz: 00:38:00
0:00 gyermekkor, családi háttér, mesél az iskoláiról, édesapja állampénztári tanácsos volt, adóhivatali tisztségviselőként dolgozott, édesanyja háztartásbeliként nevelte a gyermekeket 3:49 édesapja leventeoktató volt, hogy legyen pénzük a gyermekek neveltetésére, mesél a leventeoktatásról, később pedig az édesapja Marosvásárhelyre került, hogy a magyar közigazgatás bevezetésében dolgozzon 6:21 mikor az édesapját Gödöllőre helyezték, a család odaköltözött, bővebben mesél erről az időszakról 9:12 a háború alatti bombatámadásokra emlékszik vissza, volt, hogy vonaton érte őket a támadás, de Nagykőrösön szerencsére nem érzékeltek sokat ebből, édesapját kötelezik arra, hogy a fronttal együtt hátráljon 11:32 1945-ben jutottak haza Magyarországra, de a lakásukat kirabolták, semmijük nem maradt 15:04 édesapját igazolóbizottság elé állították, szerencsére nem volt komolyabb gond belőle, de lefokozták közönséges írnokká, és a nyugdíjából elvették az első világháborús éveket 16:10 hazamentek Nagykőrösre, édesapját a népítélet alá vették, belépett előtte a szociáldemokrata pártba, sikerült azonban felmentést kiharcolniuk 23:37 a szociáldemokrata pártból kizárták az édesapját, de az édesanyja belépett a kommunista pártba 24:05 ő osztályidegen lett, ún. X-es, majd a Lenin Intézetébe kerül 27:53 másfél után otthagyta az egyetemet, de visszament, mert nem akarta, hogy az édesapját zaklassák emiatt, az egyetemet végül estin fejezte be 29:21 1956 után egy fekete karszalag miatt ellenforradalmárnak nézik, de nem volt belőle végül semmi, mesél 1956-os élményeiről is 35:35 a családból sokan nem futhatták be osztályidegenként azt a pályát, amit szerettek voltak
Interjúalany: Pál Tiborné
Felvétel időpontja: 2011. március 23.