Leírás: 0:00 családi háttér, gyerekkor, édesapja a II. magyar hadseregben szolgált, ahol az édesapja eltűnt a harcok alatt, őt 17 évesen elvitték Oroszországba, 841 napot töltött a Szovjetunióban 2:54 a szovjet hadsereg érkezésekor minden házba elszállásoltak katonákat, ők pedig a harcok alatt a pincékben éltek 5:43 egy litánián a tanítójuk felolvasott egy névsort, akiknek két napi élelemmel és meleg ruhával jelentkezniük kellett a községházán 6:50 gyalog Pécsváradra viszik őket, őt hazaengedik, de megint elviszik őket, egy hétig egy istállóban voltak, majd bevagonírozták őket; volt aki megszökött a transzportból 10:50 fűtetlen vagonokban viszik ki őket Oroszországba, a Donyeck-medencébe viszik őket 13:43 a lágerekben akkoriban nem volt ajtó, nem volt ablak, olvadáskor beázott, egy hét után kaptak csak szalmazsákot és priccset 15:20 az emberek többsége bányákba került, ők azonban nem a bányába kerültek, hanem a felszínen kellett fát hordaniuk 16:30 a napirendjükről mesél, és arról, hogy az oroszok rendkívül szegények voltak, fekete kenyeret kaptak enni, télen pedig savanyú káposztaleves, köleskása, kukoricakása stb. 19:14 később egy kolhozba mennek dolgozni 24:50 a kórházról mesél, az élelmezés ugyanolyan volt, mint a táborban, az orvos, aki kezelte őket, szintén deportált volt 29:18 a kórházból már a hazatérő csoport lágerébe került, a hazaút nagyjából egy hétig tartott vonattal 31:20 Debrecenben az úttörők fogadták őket, kaptak vacsorát, és egy kaszárnyában szállásolták el őket, majd másnap egészségügyi vizsgálatok alá vetik a hazatérőket 32:49 egy társa értesíti az édesanyját, mivel később engedik el, hajnalban ér a vonat Pécsre, ahol már várt rá az édesanyja 36:34 otthonuk azonban nem volt, mert távollétében elzavarták őket a házukból