Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
egyház
oktatás
'60-as évek
földosztás
óvóhely
II. világháború
háztáji
szovjet megszállás
holokauszt
kollektivizálás

Egy falusi asszony élete

3652 megtekintés

Hossz: 00:31:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról (0:06), a második világháború alatti bombázásokról, óvóhelyről, a szovjet megszállásról, a katonák viselkedéséről, az általuk okozott anyagi veszteségekről (1:17), az iskolás éveiről, külön kiemelve a hittanoktatást, az akkor uralkodó vallásos szemléletet (9:48). Részletezi a zsidók deportálásával kapcsolatos emlékeit, valamint a falusiak helybeli zsidókkal való kapcsolatát (13:04). Megemlíti a háború utáni földosztást, a dohánytermelés prioritását a helyi közösség életében (16:31), a mezőgazdaság kollektivizálásának hatását a közhangulatra (17:40), majd ismét kitér a vallási élettel, a hit gyakorlásával kapcsolatos szokásokra (19:01), a TSZ-ben végzett munkára, és a háztáji gazdaságokra, megemlíti a beszolgáltatásokat (20:04), saját, munkával kapcsolatos élményeit (24:03), végül az 1967-ben felépített házuk felépítésének körülményeiről mesél (28:42).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Kiss Lászlóné
Interjúalany lakhelye: Szakoly
Interjúalany született: Szakoly, 1936
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. február 08.
Felvétel helyszíne: Szakoly

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan fogadta 18 évesen a második világháború kitörését (0:11), majd arról, hogyan élt túl éppenhogy egy légitámadást (1:50). Szól arról, hogy bemérőként hogyan segítette a tüzérség munkáját (5:10), valamint arról, hogyan vitték Budapestre, és hogyan kezdődött meg a főváros ostroma, és miként esett orosz hadifogságba (8:08). Szól kifosztásáról, a szovjet katonák viselkedéséről (12:52). Visszatér Budapest ostromára, a kitörési kísérlet tragédiájára (17:04). Szól arról, hogyan vitték ki a Kaukázusba hadifogolyként (19:15), és arról, hogy milyen kevés élelem mellett mennyit kellett dolgozni (21:50). Beszél arról, hogy mikortól tudott kapcsolatot teremteni családjával, akikkel kölcsönösen halottnak hitték egymást (23:20). Beszél hazatéréséről 1947 nyarán, a kommunistákra való kötelező leszavazásról (27:05), majd arról, hogy mivel foglalkozott hazatérése után (30:50). Végül családjuk kulákká nyilvánításáról, a szövetkezetesítésről, valamint a hit és a kommunizmus összeférhetetlenségéről szól (31:55).
Interjúalany: Horváth Molnár István
Felvétel időpontja: 2011. április 02.

Hossz: 00:30:00
Tárgy: egyházak
Az interjúalany beszél a családjáról (0:40), vallásos neveltetéséről (5:05), tanulmányairól (6:45), arról, hogy a háború alatt a család nyaralójába költöztek (7:34), majd visszatér vallási életére, tanulmányaira (7:52), kitér arra, hogy az ’50-es években már nem lehetett hittant tanulni (12:12), majd részletezi az illegális, földalatti cserkészmozgalommal kapcsolatos emlékeit, abban vállalt szerepét (13:56). Elmondja, hogy először nem vették fel egyetemre, így Mosonmagyaróváron kezdett dolgozni (22:16), majd mégis felvették, és több egyetemen is tanult (23:30). Mesél arról, hogy tevékenykedett nem hivatásos hitoktatóként (24:13), arról, hogyan terjesztették a vallásos könyveket (29:27), milyen különbségek figyelhetők meg a katolikus papok mai és kommunizmusbeli működését tekintve (35:09), végül kitér a békepapok tevékenységére (37:58).
Interjúalany: Novotny Iván
Felvétel időpontja: 2011. április 10.

Hossz: 00:50:00
0:00 családi háttér, szülei tanárok voltak, 1950-ig Orosházán éltek, onnan Pécsre költöztek, ő pedig a pécsi egyetemen joghallgató lett 2:00 1956. október 22.-én Pécsett is összeült a diákparlament, városszerte tüntetések kezdődtek 2:28 okt. 28.-án megalakították az egyetemi zászlóaljakat, az egyik a jogi egyetem és a pedagógiai iskola zászlóalja volt, a városban járőrszolgálatot teljesítettek, katonai egyenruhában és fegyverzettel, Kovács Bélára is vigyáztak 5:21 a katonai iskolától kapták a fegyvereket 6:50 november 3.-án este riadóztatnak mindenkit, Pécsről az orosz tankok elől Orfűre, ott feloszlatták a zászlóaljat, ott maradtak katonai ruhában, katonai fegyverzettel, sokan disszidáltak egy teherautóval 11:43 a csapatból öten-hatan egy nagy kerülővel jutottak vissza Pécsre november 7.-én, útközben az eseményekről nem hallottak híreket 16:09 Visszatértük során fegyveresek állítják meg őket, tájékoztatják őket, hogy a Pécsre vezető utakon szovjet őrség állomásozott, ezért mindenki egyénileg próbált visszajutni a városba, ő visszajutott Pécsre baj nélkül 21:40 a város még forrongott, sztrájkok voltak, ők röplapokat sokszorosítottak, januárra azonban a helyzet konszolidálódott 23:05 januárban házkutatást tartottak náluk, stencilpapírokat és tintát foglaltak le, beviszik a Politikai Rendészeti Osztályra, ott tartják, beszél fogva tartása körülményeiről 28:51 a megyei börtön épületébe viszik, az tele volt a kormányzat Márciusban Újra Kezdjük mozgalom miatt lehetséges forradalmárokkal, március 15.-e után kiengedték ezeket az embereket, a családtagokkal a kapcsolattartás nagyon nehéz volt 34:21 Kistarcsára viszik őket, ott sokkal szigorúbb volt az bánásmód, beszél az ottani időtöltésekről, a hozzátartozók ott látogathattak és csomagot is küldhettek, de azt mindig átvizsgálták 42:52 1957. júl. 17.-én bocsátják el Kistarcsáról, az egyetemről kizárták, és kötelezték, hogy gyorsan munkát keressen, végül a szénbányánál talált munkát, de ezalatt rendőri felügyelet alatt állt, nem látogathatott nyilvános helyeket, minden héten jelentkeznie kellett a rendőrkapitányságon 47:12 próbálkozott visszatérni a jogi egyetemre is, végül sikerült visszavonatni a kizárását, de nem járhatott Pécsre, így nem tudta folytatni a tanulmányait
Interjúalany: Péterfia Zoltán
Felvétel időpontja: 2010. november 09.