Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
MSZMP
TSZ
beszolgáltatás
egyház
kommunista diktatúra
oktatás
tanács
beszolgáltatás
szabad szombat
ünnepek
propaganda
Kádár-korszak
szövetkezetek

Esztergályosból szakoktató

2546 megtekintés

Hossz: 00:46:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkorának viszonyairól, életkörülményeiről (0:58), majd az ötvenes évek változásairól, beszolgáltatásról, szövetkezetesítésről, az agitáció első és második hullámáról (06:33). Az általános iskoláról és a korszak hitéletéről is szól (08:52), majd az iskola felszereléséről (13:24). Beszél édesapja munkakörülményeiről bányászként (15:10), majd saját szakképzéséről (20:32). Szól még a szórakozási lehetőségekről (22:57), az MSZMP-tagságról (26:55), a közlekedésről (31:04). Végül arról beszél, hogyan lett szakoktató, és összehasonlítja a korábbi oktatási rendszert a mostanival (34:10).
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Poór László
Interjúalany lakhelye: Nyíregyháza
Interjúalany született: Dombrád, 1948
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. október 04.
Felvétel helyszíne: Nyíregyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családi hátteréről, és arról, hogyan kapott a család vitézi címet (0:08). Szól a második világháborúval kapcsolatos családi emlékekről, például arról, miként kérte édesapja, hogy szüntessék meg felmentését a katonai szolgálat alól (07:03). Külön szól édesapja orosz és nagyapja amerikai hadifogságáról (09:07). Beszél az 1956-os forradalom helyi eseményeiről, a tüntetésekről és az orosz nyelvtanulásról (12:36). Szól a szórakozási lehetőségekről diákévei alatt, különösen aról, hogyan szervezte a jogászbálokat, amiken az Illés zenekar játszott (15:25). Arról is beszél, milyen nehéz volt bekerülni a felsőoktatásba, hogyan helyezkedett el szakmunkásként egy sikertelen felvételi után, majd hogyan került a jogi karra (20:45). Beszél rövid katonai szolgálatáról és laktanyafogságáról (27:50). Beszél a Kádár-korszak hétköznapjairól, különösen a nyugati utazásokról (30:22). Végül elmeséli, hogy kötött barátságot egy orosz ezredessel, és hogyan érték el, hogy a helyi orosz katonák leaszfaltozzák az utcájukat. Orosz ismerősével 1989-ben Volvográdba is ellátogattak, ahol az interjúalanyt meglepte, hogy mennyire nem változott a Szovjet Birodalom édesapja hadifogságának ideje és az utolsó évek között (31:37).
Interjúalany: Dr. Tóta Áron
Felvétel időpontja: 2011. április 19.

Hossz: 00:43:00
0:00 családi háttér, a szülei, nagyszülei mezőgazdasággal foglalkoztak 5:58 édesapja részt vesz az első világháborúban, elbeszéli a környezet lakásviszonyait, leírja a korabeli lakásukat, és a bútorokat 12:16 a korabeli étkezésről beszél, zöldségekről, tejtermékekről, húsokról, számukra változatos volt a hétköznapi étkezés 14:15 édesapja I. világháborús, és II. világháborús részvételéről mesél, szerencsére nem sérült meg 15:15 a II. világháborút gyerekként élte meg, a településüket először a román hadsereg foglalta el, őket követték a szovjetek, látták a visszavonuló németeket is, akik felrobbantották a hidakat, sőt a falu három templomát is felrobbantották, az állatokat elhajtották a németek, a gyerekek azonban az erdőben néhány állatot megőriztek a német hadsereg elől 21:26 a gyerekkori játékokról mesél, majd Gávára emlékezik vissza 26:24 a front egy ideig a Tisza vonalán volt a német és a román katonák között, a tüzérségi párbaj miatt Gávát és a szomszéd falvakat kitelepítették, Bujra irányították őket, elbeszéli a menekülést a településről 32:48 katonai felügyelettel beköltöztették őket egy családhoz két hétig 34:06 visszatérésük alkalmával a lakásuk üres volt, és kifosztott, a bútoraikat eltüzelték, az élelmüket és a takarmányt feletették, és megették 35:48 a háború alatt nem volt iskola, szeptember végétől szünetelt, és csak január-februárban indult újra, az ötödik osztályt már nem is Gáván járta ki 38:42 a háború után újjá kellett építeni mindent, ő azonban a polgári iskolában folytatta a tanulmányait
Interjúalany: Dr. Farkas Károly
Felvétel időpontja: 2010. október 22.

Hossz: 00:25:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 1944-ben települtek át Romániából Magyarországra 2:20 Garán a szellemi és testi fogyatékosok intézetében dolgozott 5:50 a három nemzetiségnek három iskolája volt, (magyar, német, bunyevác), mesél a gyermekkori játékokról 10:02 mesél a téeszesítésről, eleinte nagyon nehéz volt, mert nem hittek a közös gazdálkodásban 16:28 később egyre több gépet tudtak használni, mesél az agitálásról 19:01 Ő nem a TSZ-ben dolgozott, hanem a közeli szociális intézményben 21:53 a TSZ-korszak előtt be kellett szolgáltatni a saját állatokból, pl. a disznóvágásból
Interjúalany: Szabó Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. március 15.