Interjú

Gyűjteményhez ad
MSZMP
rendszerváltoztatás
Ellenzéki Kerekasztal
Franciaország
Trianon
Kádár-korszak
ellenzék
80-as évek
holokauszt
I. világháború

Ellenzékben

2559 megtekintés

Hossz: 00:36:00
Leírás: 0:00 családi háttér, édesanyja első világháborús emlékeiről beszél 4:30 a II. világháborúban a családjából sokan meghalnak a II. világháborúban, Auschwitzban is 5:25 a Rákosi-korszakban nem élt Magyarországon, így közvetlen élmény nem érte ebből a korszakból, de Sztálin halálára emlékszik 7:11 1978-ban költözött Magyarországba, mert Romániából a hatóságok elűzték, a magyarországi befogadásra öt évet kellett várni, elsősorban az ellenzékiekkel kereste a kapcsolatot, rövid ideig a budapesti egyetemen tanított, de onnan politikai okokból eltávolítják 11:00 külföldi nyomásra kapott útlevelet, és taníthatott külföldön, így az Egyesült Államokban is, a a Kádár-korszakról lesújtó a véleménye 12:09 a nyugati kultúra egyetemi közege megkönnyebbülést hoz, a barátai a külföldön maradásra biztatták 14:02 1988. június 16.-án őrizetbe veszik egy tüntetésen, de a rendőrség sem hitt már abban, hogy ez a rendszer fenntartható 15:27 a rendszerváltoztatás jelentős lépés volt, noha nem mindenben értett egyet a megvalósult tényekkel, de felesleges tagadni, hogy rendszerváltozás volt, megszűnik a pártnak az egyeduralkodó jellege, megszűnt az állami gazdaságirányítás, intézményesült a pluralizmus és a szólásszabadság 19:58 a rendszerváltoztatás megbukott, mert a legfontosabb morális és szociális céljait nem érte el, ezért az emberek rendszerváltoztatással szembeni érzéseinek van alapja 21:44 a rendszerváltoztatás idején nem volt ennyire szkeptikus a rendszerváltoztatás eredményeivel szemben, a kritikus hang pár évvel később jött, egy elitista liberális kapitalizmust eredményezett a nép demokratikus akaratával szemben 24:53 az ellenzéki lét előnyeiről és hátrányairól vall, különösen a kétértelműségből történő kiszakadás jelentett felüdülést a hatalom biztosította miliővel szemben, 1990-ben például elmentek hozzá kiszerelni a lehallgató-készülékeket, a lehallgatást egy idő után meg lehetett szokni 31:26 a rendszerváltoztatás és a puha diktatúra között egy nagyon komoly cezúra van, még akkor is, ha a korábbi rendszernek voltak bizonyos előnyei, amelyek azonban nem ellensúlyozzák a hátrányait, az új rendszernek a kerete a jogállam, a Kádár-rendszer soha nem fog visszatérni, az új fejlemények nem visszatérést jelentenek 34:10 a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban rossz tapasztalatai vannak, a legjobb példa az Alkotmánybíróság jogköreinek megvonása
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve: Tamás Gáspár Miklós
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Kolozsvár, 1949
Interjúalany foglalkozása: filozófus
Felvétel időpontja: 2011. február 13.
Felvétel helyszíne: Mohács

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:25), tanulmányairól (3:25), szülei kilakoltatásáról (5:05), egy idős hölgyismerőséhez történő költözéséről (7:17), arról, miért nem vállalta, hogy taníttassák (9:52). Beszámol a második világháborúval, a kettős megszállással kapcsolatos élményeiről (11:14), a család kuláknak minősítéséről (16:00), az ötvenes évek terrorjáról (18:50), röviden utal a Kádár-korszakra, majd ismét visszatér a Rákosi-rendszerre, az akkori időszakkal kapcsolatos emlékeit hosszan részletezi (25:10). Kitér az 1956-os eseményekre (36:17), az ezt követő megtorlásra (38:14), a rendszerváltoztatásra (39:32), végül azt meséli el, hogyan bújtattak katonákat a spájzban (40:14).
Interjúalany: Gyökeres Sándorné
Felvétel időpontja: 2011. március 01.

Hossz: 00:43:00
00:05-04:09 - család, körülmények, oktatás, 04:10-07:39 - zsidóság, mezőgazdaság, 07:40-15:05 - II. világháború, '56-ig, infláció, bombázás, katonaság, 15:07-18:17 - Szovjet megszállás, munkatáborok, kulákság felszámolása, mindennapi élet, 18:18-28:49 - TSZ, államosítás, rádió, Rákosi rendszer, 28:50-32:12 - házasság után, munka, mezőgazdaság, vallás, 32:22-42:59 - utazás, TSZ, oktatás, munka
Interjúalany: Borbély Jánosné
Felvétel időpontja: 2010. október 19.

Hossz: 00:45:00
Bagyin József beszél tanulmányairól, politikai pályájának kezdeteiről a Kádár-rendszerben (3:02), az eladósodottságról (11:58), arról, hogyan érződött a rendszerváltoztatásról Aszódon (14:00). Szól arról, hogy miért döntött úgy, hogy elindult a polgármesteri székért, és szól a város regionális központi szerepéről (15:00). Beszél a város oktatási ügyeiről 1990 óta, különösen a kéttannyelvű gimnáziumról és a nyelvoktatásról (25:30), majd összefoglalja polgármesteri tevékenységének fő eredményeit (34:00).
Interjúalany: Bagyin József
Felvétel időpontja: 2010. október 15.