Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
oktatás
rendszerváltoztatás
Rákosi-korszak
Kádár-korszak
cigányság

Cigány kisebbségi képviselő voltam

2341 megtekintés

Hossz: 00:36:00
Leírás: 0:00 családi háttér, Pécsett született, édesapja katonatiszt volt, édesanyja pedig varrónő, mesél a beszolgáltatásokról, és az ahhoz kapcsolódó vallatásokról 4:03 elszegődtek cselédnek, hogy meg tudjanak élni, városi gyerekekként meg kellett tanulniuk a paraszti munkát is, a szülők válásával a család összetartóbb lett 6:28 a beszolgáltatásokra gyerekként emlékezik, minden állat után beszolgáltatással tartoztak, ők próbálták elrejteni az élelmiszert 10:35 mesél az iskoláiról, a szülei szétköltözése után visszaminősítik egy osztályt, 15 évesen el kellett mennie dolgozni 13:15 nagyon csalódik a rendszerváltoztatásban, a cigány kisebbségről megfeledkeznek a mindenkori kormányok 15:45 a rendszerváltoztatásig képviselő volt, majd onnantól kezdve 2006-ig szószóló, ami lényegében ugyanazt jelentette, nem kapott mandátumot, de a tisztségénél fogva bekerül az önkormányzatba, küzd a cigányság integrációjáért 18:09 beszél a cigánytelepek felszámolásáról is 20:37 kőművesként és hidegburkolóként dolgozott a képviselői munkája mellett, ő is jut cs-lakásról szóló kölcsönhöz 26:55 beszél a termelőszövetkezetekről, nehezen indulnak, de később jól működtek, és munkát adtak az embereknek, a TSZ lehetőséget adott a mindennapi betevő megszerzésére 30:44 beszél kisebbségi képviselői munkájáról, 2006-ban alakították meg a kisebbségi önkormányzatot
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Kiss Lajos
Interjúalany lakhelye: Kunszentmiklós
Interjúalany született: Pécs, 1949
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas kőműves
Felvétel időpontja: 2011. február 22.
Felvétel helyszíne: Kunszentmiklós

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:49:00
0:00 gyermekkor, családi háttér, édesapja a köztisztasági vállalat felügyelője volt, szolgálati lakásban éltek Debrecenben 2:09 mesél a Horthy-korszak iskolai élményeiről, volt akkor még hittan is, vallások szerint 6:58 16 évesen ment férjhez 7:58 1944-ben elkezdődtek a bombázások, egy kis bunkerben húzták meg magukat a támadások alkalmával, egy alkalommal egy lezuhant repülőgépet látnak, és látta, hogy a felszerelésük teljesen amerikai volt az orosz pilótáknak is 12:00 a gettóba csak hivatalos személyek mehettek be, majd a gettóból a téglavetőbe szállították a zsidókat és onnan deportálták őket, édesapját az általa kenyérrel ellátott zsidók mentették meg a háború után az akasztástól 17:20 az orosz katonákról nincsenek jó emlékei, ő bujkált a katonák elől, mert azok összegyűjtötték a nőket mosni, őket is zaklatták 22:53 az éhínség kevésbé érintette őket, mert átvettek egy üzletet, és a férje és az apja tudtak élelmet szerezni 24:39 államosították a műhelyüket, ezek után a férje nem kapott munkát 26:03 mesél az ötvenhatos emlékeiről, az orosz tankokról és a kijárási tilalomról 29:19 1957 januárjában hajnalban csengettek be hozzájuk, elvitték kihallgatásra a párját 33:19 a lányát nem vették fel sehova a jó tanulmányi eredménye ellenére, mert a disszidált testvérét tüntették fel az édesanyjának, a lánya is csak nehezen mehetett férjhez Németországban 36:48 a Kádár-rendszerben jobban éltek, mert volt munkájuk, és kevésbé volt rajtuk nyomás, mesél a különböző tartós fogyasztási cikkekről, amit vehettek
Interjúalany: Szirák Zoltánné, Kovács Piroska
Felvétel időpontja: 2010. július 16.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany mesél apjáról, Barlai Béláról, az általa befutott pályáról, tanítói és művészi tevékenységéről. 0:40--Barlai Béla születése, családja, tanulmányai 3:46--pályaválasztása 5:21--apja II. világháborús emlékei, hadifogsága, 11:46--az iskolák államosítása, ennek hatása a család életére 15:42--milyen nehézségeket okozott az apja foglalkozása az egyetemi felvételi során 17:42--apja közösségépítő tevékenysége 21:30--apja művészi tevékenysége 28:33--életük és mindennapjaik az 1950-es években
Interjúalany: Barlai Edit
Felvétel időpontja: 2011. március 03.

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany bemutatja egy 50 holdas, zalai parasztcsalád életét a Rákosi-rendszer előtt, majd részletesen beszámol a család Hortobágyra telepítéséről (ez az első kitelepítési akció során történt), valamint a Kócspusztán eltöltött három évről. Interjúalanyunk beszél a hétköznapi létbe való visszailleszkedéséről. Szemlélteti saját tapasztalatai alapján az '50-es évek közepén zajló iparosítás jellegzetességeit Tatabánya és Oroszlány vidékén.
Interjúalany: Uné Szabó Sarolta
Felvétel időpontja: 2010. december 05.