0:00 családi háttér, gyermekkor, Budapesten dolgozva ismerkedett meg a férjével, egy zsidó családnál volt háztartásbeli 2:43 1943-ban költöztek Lentibe, a helyi uradalomban dolgoztak, a gyermeke korán meghalt 5:25 mesél a háború idejéről 9:46 a szovjet hadsereg tüzérséggel támadta a környéket, ezért mély óvóhelyet kellett ásniuk, de a javaik elégtek a házukat elpusztító tűzben 15:46 ruhájuk híján minden nap ugyanazt viselték egy ideig, úgy gyűjtötték össze a különböző ruhadarabokat, felidézi a háború utáni élelemhiányt 27:27 a fia temetésekor a sírásó nem fogadta el a pénzt, mert az nem ért semmit, felidézi a különböző nációjú katonák érkezését

Az interjúalany beszél Budapest ostromáról, a szovjet megszállással, a szovjet katonákkal kapcsolatos emlékeiről (0:33), a Rákosi-korszakról (2:21), a Nagy Imre-féle enyhülésről, amely pozitívan befolyásolta a család életét (3:48). Mesél édesapja 1956-os forradalommal kapcsolatos tevékenységéről, amelyet Kádárék meglehetősen pozitívan értékeltek a forradalom leverése után, és szabadon szervezhette külföldön bizonyos termékek exportját (5:20), bátyja disszidálásáról, a forradalomban vállalt szerepéről, az október 25-i vérengzésről (9:40), tanulmányairól, arról, hogy Ortutay Gyulának köszönhette, hogy felvehették az egyetemre (16:11). Beszámol a család lakáshelyzetéről (19:10), az első tévéjükről, a tévéadásokról (22:13), az első számítógépekről (25:10), utazási élményeiről (27:45), a rendszerváltoztatással kapcsolatos illúziókról, a sportszurkoló és a kommunizmus kapcsolatáról (31:28).

Az interjúalany beszél édesapja I.világháborús részvételéről, édesanyja nehézségeiről (0:29), édesapja vitézi földjéről (2:53), tanulmányairól (6:57), a terület-visszacsatolásokról (12:19), a levente oktatásról (13:18), a II.világháborúról (15:46), az erdélyi szórványmagyarságért végzett, Szilágy megyei kiküldetéséről (19:16), a zsidók deportálásáról, a Nyírségtől a fővárosig tartó menetelésről, és a háború további, elsősorban budapesti eseményeiről (26:33).