Az interjúalany beszél fiatalkoráról, arról, hogy hogyan nehezítette meg számára a pályaválasztást kulák származása, és ennek következtében hogyan lett kéményseprő. Beszél a kéményseprő munka jellegéről, változásairól és hogy hogyan vált végül magánvállalkozóvá. Beszámol egy 1956-os eseményekkel kapcsolatos élményéről is, illetve kifejti a rendszerváltoztatással kapcsolatos nézeteit. 1:05--szülők, foglalkozásuk, származás 1:56--családtagok részvétele a II. világháborúban 2:30--milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, mint kulákoknak az államosítások után, miért zárják börtönbe az apját, és hogyan kap Nagy Imre alatt amnesztiát 4:17--általános iskolás évei, a hittanoktatás betiltása 6:45--milyen nehézségekkel kellett kulák gyerekként a továbbtanulás terén szembenéznie, hogyan kezd dolgozni, hogyan lesz kéményseprő 11:16--a testvérei szakmái 12:48--a kéményseprő munka bemutatása (munkaidő, munkaeszközök, munkabér stb.) 24:30--hogyan lesz vállalkozó, miért hagyja abba 25:30--külföldi utak (például szakmai továbbképzésre), az innen hazahozott tárgyak 30:00--részvétele a helyi 1956-os eseményekben 30:40--mi a véleménye a rendszerváltoztatásról 33:00--virágkötő szakma a második világháborúban, illetve manapság 36:40--családi dolgok, mindennapok

0:22--férje hadifogsága, részvétele Sztálingrád újraépítésében, milyen munkákat végzett itt, hogyan lopják be magukat a tábor vezetőinek a szívébe 0:10--mi volt a legmegrázóbb élmény férje számára a hadifogolytáborban 12:55--mit csinált az interjúalany az 1940-es években, hogyan lesz tanító és milyen körülmények között tanít 18:58--hogyan úszták meg a szovjetek bevonulását, hogyan viselkedtek az orosz katonák

Az interjúalany 1935-ben született Szolnokon. Beszél családjáról. Apai nagyszülei amerikás magyarok voltak, 1920-ban három évtized után tértek haza. 40 hold földet vettek és felépítettek egy szép házat melléképületekkel. (03:26) 1952-ben a kommunisták kuláknak nyilvánították őket, elvették házukat, 24 óra alatt kellett kipakolniuk. Átköltöztek anyai nagyszüleihez. A régi házat és szinte minden vagyont egy beköltöztetett kommunista család kapott. (08:00) Apja megpróbálta átmenteni a rokonokhoz a megtarthatott javakat. Sikerült egy csapágygyárban munkát találnia, anélkül, hogy kiderült volna osztályidegensége. Csak néha tudott hazaszökni családjához. Csupán az 1956-os forradalom után vállalhatta fel családját és származását. (12:42) Az interjúalany a forradalom alatt volt sorkatona. Szakasza Svájcba és az USA-ba szökött, ő maradt, mert nem akarta itt hagyni a családját. (13:40) Beszél diákéveiről. Többször kellett iskolát váltania származása miatt. (14:12) Összehasonlítja a Kádár-korszakot a mai rendszerrel. Hibának tartja, hogy a rendszerváltoztatás után nem lett leváltva a gazdasági elit, véleménye szerint a mai napig sanyargatják az embereket, minél gyorsabban felelősségre kellene vonni őket. Elszámoltatná a diktatúra még ma is élő kiszolgálóit. (18:56) Az interjúalany a Kádár-korszakban agronómusként dolgozott. Kérték (de nem kényszerítették), hogy lépjen be a Pártba, de erre nem volt hajlandó. Több TSZ-nél is dolgozott, majd a szolnoki kertészetbe került, innen ment nyugdíjba. (21:58) Még dolgozott a rendszerváltoztatás (rendszerátmentésnek nevezi) idején, 8 társával újraindította a helyi Kisgazdapártot. Az 1945-ös FKgP örökségéhez próbált visszanyúlni, de emiatt összekülönbözött Torgyán Józseffel, aki véleménye szerint tönkretette a pártot. Szolnok megyében a FIDESZ-szel szorosan együttműködve még több alapszervezete van a kisgazdáknak. Az interjúalany a szolnoki tiszteletbeli elnök. (25:48) Elmondja, hogy a Kádár-korszak már nem volt olyan kemény diktatúra, mint a Rákosi-rendszer, de ahhoz, hogy valaki magas pozíciót tölthessen be, be kellett lépnie a pártba. Így sok MSZMP tag volt, aki csak érdekből lépett be. Az életszínvonal sokkal jobb volt, mint Rákosi alatt, mindenkinek volt munkája, de ennek fenntartásához óriási kölcsönöket kellett felvenni. Beszél Kádár Jánosról, megítéléséről, az 1956 utáni megtorlások súlyosságáról. (32:06) Beszél paraszt családjának életszínvonaláról a Rákosi- és Kádár-korszakban. Elmondja a beszolgáltatások menetét. (35:34) A Kádár-korszakban már utazhatott az interjúalany külföldre nyaralni. (36:28) Beszél a '89-90-es rendszerváltoztatásról. Mindenki bizakodó volt, az interjúalany is lelkileg felszabadultnak érezte magát. Kapott kárpótlást, de csak a földet kapta vissza, a házat vissza kellett vásárolnia. (43:12)