Az interjúalany először kiváló dolgozói kitüntetését mutatja meg (0:00), majd szól a kommunista rendszer kiépüléséről Magyarországon. Édesapját szabotázs miatt börtönbe csukták, a javakat államosították. Édesapja kiszabadulása után folytatta oktatását (1:30). Szól arról, hogy a TSZ megalakulása után alkalmi munkákból élt (4:40). Szól katonai szolgálatáról (8:00), majd Kádár János politikáját és foglalkoztatását értékeli (10:40). Arról is szól, hogyan verték át a biztosítók és hogyan működik a korrupció (13:00). Szól az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (15:00), majd a munka világáról a kései ötvenes, korai hatvanas években (16:00). Szól a rendszerváltoztatásról, Kádár nyugdíjazásáról (19:10), majd a kádári foglalkoztatáspolitikáról (20:40). Végül az építőiparban szerzett tapasztalatairól szól (23:50).

Születési idő, - hely, származás említése (00:03). Édesanyja emlékeit idézi: arról beszél, hogy 1945 januárjában a román és a szovjet csapatok kitelepítették Tasnádszántóról a svábokat, így édesanyját és további két rokonát kényszermunkára vitték a Szovjetunióba a dombászi szénbányákhoz (00:45). Az interjúalany nevének anyakönyvezési problémáit említi a román hatóságok kapcsán (04:12). Tanulmányai kapcsán a hitoktatás tiltásáról, főleg annak okáról szól (06:51). Közép- és felsőfokú tanulmányairól beszél, melynek kapcsán kiemeli, hogyan kapott diákként a TSZ-ből földterületet (08:15). Arról szól, hogyan lett bányász a tanári hivatás helyett (10:15). KISZ-tagságáról és KISZ-titkárságának történetéről beszél részletesen (11:40). Párttagságának története (Román Kommunista Párt), belépésének oka és körülménye, gyűlések szerepe (13:48). Securitate-val való kapcsolata – beszervezési kísérlet, jelentések, zaklatások (16:06). Arról beszél, hogy milyen tiltások voltak az írott sajtóban, melyek a magyar nemzetiséget károsan érintették Romániában (23:44). Újságírói pályafutása kapcsán megemlít egy káderképző iskolát (24:25). Magyarországi letelepedésének előzményeiről beszél: hogyan sikerült a rendszerváltoztatás idején letelepednie (marosvásárhelyi pogrom, román állampolgárságról való lemondás, befogadó nyilatkozat) (27:10). Újrakezdés Magyarországon, az anyaországban (29:50).

Az interjúalany beszél családjáról, a parasztpolgárság mibenlétéről (0:20), a bírói hivatalról (2:25), valamint arról, hogyan börtönözték be apját állítólagos rendszerellenes szervezkedése miatt a Rákosi-rendszerben (4:36). Szól a Nagy Imre alatt tapasztalható enyhülésről (8:26), az osztályidegenségről és a hitéletről (9:40), valamint az tanításról és a szakmáról (12:36). Szól arról, miként élte meg a rendszerváltoztatást (20:10), hogyan kezdte politikai szerepvállalását az újraalapított FKgP-ben, hogyan lett polgármester és képviselő (22:04). Összehasonlítja a Kádár-korszak és a rendszerváltoztatás utáni évek politikáját, különös tekintettel a foglalkoztatásra, a mezőgazdaságra, és a szovjet modell magyarországi alkalmazhatóságára (22:40). Végül visszatér az 1950-es évek mezőgazdasági terrorjára (28:26).