Interjú
Gyűjteményhez ad
Börtönigazgatók hagyatéka
3548 megtekintés
Hossz: 00:46:00
Leírás:
0:00 családi háttér, két felmenője börtönigazgató volt a Horthy-korszakban, Sátoraljaújhelyen és Sopronkőhidán, (de a nyilas korszakban leváltották őket), 1949-ben ezért elhurcolják
2:44 a Rajk-perben akarták fiktív tanúként felhasználni, egy időben az Andrássy út 60-ban tartották fogva, a rádióban is hallották a vallomását, amit úgy mondott fel, mint egy verset
4:53 őt is elítélik a sátoraljaújhelyi rabkitörésért, kivégezték, 1990-ben kaptak érte jóvátételt
6:44 nagyapja mesélt egy anekdotát az őszirózsás forradalomról
8:36 ezt a nagyapját eltiltották a szellemi foglalkozástól, ezért 1956-ban bekerült a soproni vezetésbe, nagyanyja ezért teherautó-, majd taxisofőr lett
11:29 nagyapját internálják, ott számos értelmiségi raboskodott, mint pl. Darvas Iván is
13:23 mesél a börtönigazgatói családi körülményekről
16:43 nagymamája volt a kevés női taxisofőrök egyike
20:22 édesapja paraszti születésű volt, behívó parancsot kapott a hadmérnöki iskolába, onnan azonban kirúgták, mert egyik rokona pap volt
22:10 családi képeket mutat
25:11 hallgattak Szabad Európa Rádiót, mivel nem munkás-paraszt származású volt, ezért gyakran érték hátrányok, a főiskolára is csak fellebbezéssel vették fel
28:10 zenekart alakítottak a főiskolán, mesél a korabeli alternatív egyetemi-művészi életről, egy alkalommal a rendőrség azonban lecsapott erre a társaságra
32:45 a zenekar szövegeit le kellett adniuk előre, felidéz más történeteket is a zenekar életéből; egy alkalommal egy beszédet mondott az állambiztonsági beszervezések ellen
39:32 emiatt még fenyegették retorziókkal
43:11 az őket besúgók ma is pozícióban vannak
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve:
Böröcz Nándor
Interjúalany lakhelye:
Zalaegerszeg
Interjúalany született:
Sopron,
1967
Interjúalany foglalkozása:
újságíró
Felvétel időpontja:
2011. május 25.
Felvétel helyszíne:
Zalaegerszeg
Interjút készítette:
Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg
Kapcsolódó interjúk
A sógorom a recski munkatáborban
Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél a faluról (Rozsály), amelyben felnőtt (0:28), családjáról (1:55), a szovjet megszállásról, a jegyrendszerről és a beszolgáltatásról (6:35), arról, hogyan dolgozott gyermekkorában napszámosként, ennek kapcsán kitér családja anyagi körülményeire (9:55). Megemlíti apja katonai szolgálatával kapcsolatos élményeit (12:05), majd sógoráról mesél, aki Recsken raboskodott (14:46). Ismét kitér a Rákosi-korszak beszolgáltatásaira, valamint a szovjet megszállásra (17:22). Beszél a család ünneplési szokásairól (20:05), férje munkájáról (20:57), a korabeli falusi temetkezési szokásokról (22:26), iskolai élményeiről (25:35), a vallási ellentétekről (26:36), majd összehasonlítja a Rákosi-, és Kádár-korszakot, és megemlíti, hogy a '70-es évektől szakácsnőként dolgozott (28:43), végül a korábbi falubeli körülményeket összehasonlítja a maiakkal (34:05).
Interjúalany: Petruska Jenőné
Felvétel időpontja: 2010. július 10.
Kiss Zoltánné Nemes Sára
Hossz: 00:44:02
Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan vészelték át a németek, majd az oroszok bevonulását, majd ezt követően mesél arról, hogy kulák származása miatt milyen nehézségekkel kellett neki és családjának szembenéznie.
0:8--bemutatkozás, szülei, családja;
1:6--hogyan esett hadifogságba a testvére;
2:40--emlkékei a debreceni bombázásokról, milyenek voltak a német katonák;
4:27--hogyan érkezett meg hozzájuk az orosz front és hogyan rejtőztek el az orosz katonák elől;
13:28--hogyan értek megint haza és milyen állapotokat találtak otthon;
15:38--hogyan vonulnak fel ellenük a falusiak, kuláknak nevezve őket;
16:52--hogyan érinti őket az államosítás, és a beszolgáltatás;
21:27--hogyan ért haza a hadifogságból a testvére;
25:39--milyen iskolákba jártak;
31:13--hogyan lett belőle tanárnő;
36:50--házassága;
37:52--emlékei az 1956-os eseményekről;
38:40--emlékei az úttörőmozgalomról;
39:27--a helyi óvoda és iskola felépítése;
39:58--mennyire tartotta a vallást, milyen volt a kuláksors;
43:34--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást
Interjúalany: Kiss Zoltánné Nemes Sára
Felvétel időpontja: 2011. május 13.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Téliszalámiért farmernadrág
Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:13), majd a II. világháborúról való emlékeiről, a bombázásokról és az orosz katonák viselkedéséről (1:58). Külön szól édesapja amerikai hadifogságáról (06:00), és arról, hogy nem ismerte meg, mikor végül hazatért (08:05). Beszél oktatásáról, az orosz nyelv tanulásáról, az úttörőmozgalomról és a szabadidőről (9:24). Rátér az otthoni segítségre, a mezőgazdasági munkákra (14:50). Beszámol a "kötelező vetésekről", ahogy az 1950-es években az országban nem honos növényeket akartak meghonosítani, majd szól a mezőgazdaság terrorizálásáról (17:45)
. Külön megemlékezik a szégyentáblákról, és arról, hogy Nagy Imre miniszterelnökségével mindez véget ért (20:08). Beszél az 1956-os forradalom helyi eseményeiről, arról, hogy nővére könnyebben megsebesült, mikor a forradalmárok a fegyverüket tisztították. Mikor meglátogatták a kórházban, látták, hogy az orvosok kicserélik a betegek kórlapjait, hogy megtévesszék a hatóságokat (22:35). Szól a TSZ-ek megalapításáról (26:42), majd arról, milyen nyomokat hagyott az emberekben a traktorosnők képzésének kampánya (29:42). Beszél munkahelyeiről (30:26), és arról, hogyan szerzett farmernadrágot egy német ismerősétől (34:00). Végül a
szocialista munka hanyatlásáról (35:45) és a Gazdasági Munkaközösségek 1980-as évekbeli megalakulásáról szól (38:28).
Interjúalany: Gargya Imréné
Felvétel időpontja: 2011. március 29.
Készítette: Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény
