0:00 családi háttér, gyermekkor, a szülei nagyon vallásosak voltak 2:20 a bajai ciszterciekhez járt középiskolába, 1948-ban azonban államosították a gimnáziumot, ezt követően többüket eltanácsolták onnan, mert nem kiabálta, hogy „Vesszen Mindszenty!” 5:14 Kalocsán folytatta tanulmányait, majd Szegedre költöztették a szemináriumot, ott kezdte első éves teológusként a tanulmányait 6:58 másodévesként hívták be munkaszolgálatra, Várpalotán bányásztak követ a szentkirályszabadjai repülőtérhez, majd folytatta tanulmányait 9:31 mikor a püspököt Kalocsára helyezték át, érseki szertartó lett Kalocsán, később kanonok lett 13:27 1995-ben lett ciszterci szerzetes Zircen, majd a ciszterci főapát mellett lett titkár 15:27 a békepapi mozgalomtól elzárkóztak 17:44 az 1956-os események idején Bácsszőlősön volt, a tanácselnöknek a plébánián adtak menedéket 22:43 az ÁEH berkein belül az enyhülés sokkal lassabb voltpéldákat is hoz fel a hetvenes évekből 24:36 a II. vatikáni zsinatra elkísérte Hamvas Endre kalocsai érseket, a kiutazással nem volt különösebb adminisztratív probléma 26:57 a nyolcvanas években az ÁEH megszűnése jelentette a nagy változást 29:00 édesapja még négy évet volt Szibériában hadifogságban, de nem szeretett róla beszélni 30:47 a ciszterci rend újraindítására emlékezik vissza

Az interjúalany mesél a Horthy-korszak iskolájáról, az itt zajló vallási nevelésről, majd elmondja, hogy SAS-behívója kézhezvétele után milyen viszontagságos módon került ki Dániába, majd onnan hogyan került haza. Végül szól a háború utáni újjákezdés nehézségeiről is. 0:25--születés, család, iskolái; 2:17--a gimnáziumban hogyan zajlott a vallási nevelés; 5:30--hogyan változott az osztály létszáma 1941-ben, a hadapródiskola beindulásával; 6:11--hogyan teszik le az érettségit a II. világháború alatt; 8:11--milyen feladatokat végzett miután megkapta a SAS-behívóját; 12:1--hogyan jutottak el Ausztriába, majd innen Dániában; 14:19--hogyan jutottak el egy német táborba, és milyen szolgálatot kellett itt teljesítenie; 17:52--hogyan jutott el az Atlanti-falig és hogyan érintette őket a háború vége; 19:37--milyen volt a különböző fogolytáborokban, ahová zárták őket; 25:0--hazatérése a fogságból, milyen körülmények között kezdik újra az életet itthon a háború után

Az interjúalany beszél családjáról (0:06), a második világháború alatti bombázásokról, óvóhelyről, a szovjet megszállásról, a katonák viselkedéséről, az általuk okozott anyagi veszteségekről (1:17), az iskolás éveiről, külön kiemelve a hittanoktatást, az akkor uralkodó vallásos szemléletet (9:48). Részletezi a zsidók deportálásával kapcsolatos emlékeit, valamint a falusiak helybeli zsidókkal való kapcsolatát (13:04). Megemlíti a háború utáni földosztást, a dohánytermelés prioritását a helyi közösség életében (16:31), a mezőgazdaság kollektivizálásának hatását a közhangulatra (17:40), majd ismét kitér a vallási élettel, a hit gyakorlásával kapcsolatos szokásokra (19:01), a TSZ-ben végzett munkára, és a háztáji gazdaságokra, megemlíti a beszolgáltatásokat (20:04), saját, munkával kapcsolatos élményeit (24:03), végül az 1967-ben felépített házuk felépítésének körülményeiről mesél (28:42).