Interjú

Gyűjteményhez ad
disszidálás
1956
megtorlás
II. világháború
szovjet megszállás

Én még a kollégium diákja lehettem

2657 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: 1934-ben született Kercán, foglalkozása tanár. Édesapja református lelkész, édesanyja tanítónő volt(0:50).Az interjúalany bemutatja a szülőhelyét, egy parókiát. A középiskolát Kőszegen, Pápán, ill. magántanulóként töltötte. Erről mesél az interjúalany(1:56).Debrecenbe járt egyetemre, a természettudományi karra. Az interjúalany az '50-es évek egyetemi életéről mesél(5:18).Édesapja a második világháborúban tábori lelkész volt. Valamint elmeséli ködös, gyermeki emlékeit a világháborúról(8:35).A német és az orosz megszállással kapcsolatban idézi vissza az emlékeit(10:58).A szülei helyesnek tartották a földosztást(14:19).Származása miatt többször megkülönböztetés érte,főleg a tanulmányai alatt. Az interjúalany a Kádár kori munkalehetőségekről beszél, főleg az oktatás területén(15:16).Az államosítások nem érintették a családot, mert annyira szegények voltak. De az iskola államosítása már sokkal érzékenyebben érintette a családot. Az interjúalany erről meséli személyes élményeit(21:46).1954-ben édesapja győri lelkész lett, így a család oda kötözött(23:36).A párt végig jelen volt az iskolában, az igazgató vagy néhány más tanár személyében(24:13).1956-ban pár nap késéssel szerzett tudomást a pesti eseményekről. De a győri tüntetéseken személyesen is részt vett. Ezt részletezi(26:54).Amíg az Őrségben élt, az édesapja gyülekezetéből több száz embert telepítettek ki a Rákosi rendszerben(30:37).1956 novembere után szinten elképzelhetetlennek tűnt az, hogy valaki ittmarad Magyarországon. Az interjúalanynak sohasem jutott eszébe, hogy elhagyja az országot(31:46). Az ismerősei közül egy személyt ki is végeztek 1956-os szerepe miatt(35:14).Kádár Jánost semmilyen szinten nem tudta elfogadni. Továbbá a Kádár-korszakról mesél az interjúalany(36:10).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve: Czapáry Endréné Éva
Interjúalany lakhelye: Győr
Interjúalany született: Kercaszomor, 1934
Interjúalany foglalkozása: középiskolai tanár
Felvétel időpontja: 2011. május 25.
Felvétel helyszíne: Pápa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
A riportalany beszél Diósgyőrben töltött gyermekkoráról, a zene iránt kialakuló érdeklődéséről (5:40). A gimnázium után a Zeneakadémiára került (7:54-ig). Zalaegerszeg kapott zenetanári munkát 1954-ben, ahonnan a helyi politikával való szembekerülése miatt 1956-ban tért vissza a fővárosba (11:10). A Magyar Rádió Zeneiskolájában kezdett tanítani, majd Antal György, a pécsi konzervatórium igazgatója Pécsre hívta oktatni (12:10-ig). Beszél a helyi zenei életről az 1950-es évek végén (18:10). Felidézi a gyermekkori életkörülményeit (21:50-ig). A II. világháború végén a családot Sopronig menekítették, hazatérve az édesapját internálták (26:40-ig). Az 1956-os forradalom kitörését a Magyar Rádióban élte meg. Szól a forradalom napjai alatt átélt élményeiről (30:46-ig). Beszél az 1960-as évek pécsi kulturális életéről (32:26-ig). 1973-ban az Országos Filharmónia szólistája lett, lehetőséget kapott arra, hogy külföldön is fellépjen (39:35-ig). Végezetül elmondja, hogy jelenleg is aktív egyetemi zongoratanár.
Interjúalany: Bánky József
Felvétel időpontja: 2011. április 18.

Hossz: 00:48:00
Az interjúalany beszél a Horthy-korszak negatív vonásairól, II. világháborús élményeiről. Mesél a magyar, illetve a szécsényi cserkészmozgalom megalakulásáról és további történetéről. 0:4--családja, szülei, milyen körülmények között éltek; 2:3--milyen emlékei vannak a Horthy-korszakról, az időszak negatív vonásai; 4:40--a zsidók deportálása Szécsényből; 7:13--emlékei a szovjetek bevonulásáról Szécsénybe, hogyan menekültek előlük; 9:45--milyen volt a szécsényi polgári iskola; 17:51--a magyar cserkészet újjáalakítása a forradalom után, milyen volt a cserkészet; 21:00--a Levente Mozgalom és a cserkészet, hogyan nevelte a cserkészet a katonaság igényei szerint a fiatalokat, milyen kapcsolat volt a Levente Mozgalom és a cserkészet között; 27:5--II. világháború hatása a cserkészetre; 30:6--milyen céllal alakult a legelső cserkészmozgalom; 31:57--mikor, hogyan alakult meg a szécsényi cserkészmozgalom, milyen szerepet játszottak ebben a helyi ferencesek; 36:00--Teleki tevékenysége a cserkészmozgalomban, a gödöllői dzsembori; 40:36--hogyan építik újra majd szüntetik meg a II. világháború után a cserkészmozgalmat; 45:24--hogyan zajlott le a rendszerváltoztatás után cserkészet újjászervezése
Interjúalany: Kolosi Tibor
Felvétel időpontja: 2011. március 07.

Hossz: 00:50:00
00:00 Család bemutatása 03:40 a második világháborúról 05:30 A Pápai Református Kollégiumról 10:30 a pápai teológia 1951. évi lázadása 17:00 ismeretek szerzése a Pápai Református Kollégiumban 19:00 Barth Károly teológiájáról 19:40 egyházpolitikai karrier kezdete, a Konventnél végzett munkáról 28:29 Az 1956-os forradalomról 29:32 A Konvent külügyi osztályvezetőjeként végzett tevékenységéről, külföldi kapcsolatokról, az új bibliafordításról 43:05 A püspöki tevékenységéről
Interjúalany: Dr. Tóth Károly
Felvétel időpontja: 2011. április 09.