Interjú

Gyűjteményhez ad
1956
emigráció
Németország
Ausztria

Reméltük, hogy minél előbb visszajöhetünk...

2727 megtekintés

Hossz: 00:23:00
Témakörök: 1956, Kivándorlás
Leírás: Gödöllőn született, bár gyerekkorát Kiskunfélegyházán töltötte(0:14). Gödöllőről a nagyszüleikhez, Kiskunfélegyházára menekültek. Bár 6 éves volt, de emlékszik a bombázásra, és más háborús pusztításra is(0:36). Édesapja 1948-ban meghalt, így édesanyjával maradt, nehezen éltek. De nem vágyódott el innen(1:37). 1956-ban a kiskunfélegyházi sztrájkokon és gyűléseken vett részt(2:45).Az '56-os pestis események örömmel töltötték el, személyesen részt vett egy közréi vörös csillag lebontásában. A kiskunfélegyházi '56-os eseményekről is beszámol(3:40). A gyáripari tanulók és a gimnazisták is ott voltak a tüntetésekben. Amikor megjöttek a szovjet tankok, akkor teljesen felesleges volt az ellenállás, mert a kiskunfélegyházán a terep erre nem felet meg(5:41). Rengeteg orosz egység vonult át Kiskunfélegyházán, mentek tovább nyugat felé(8:02). Magyarországon a forradalom után nem volt maradása, ezért december 4.-én menekült át Ausztriába. A disszidálás körülményeiről is beszámol(9:01). Ausztria után Németországba menekült, az ottani lakosság nagyon barátságosan fogadta őket(11:25). Szinte végig reménykedett abban, hogy hazatérhet, mert nagyon kínozta a honvágy(13:08).Villanyszerelőként dolgozott, megismerte a feleségét, született 3 gyerek, és 7 után végre hazalátogathattak(14:13). A német országi tartózkodása alatt mindig magyarnak vallotta magát. Gyermekei már nem állnak ilyen közel a magyar identitáshoz(16:48). Ausztriában embereket toboroztak az '56-os menekültek között, hogy nyugaton telepítsék le őket, a szerencse folytán Németországot választották. Az itteni tartózkodása alatt végülis meg tudta őrizte az identitását. Mindszenty József bérmálta a gyerekeit. Mindszentyről is beszél(18:34).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Interjúalany neve: Holubek Béla
Interjúalany lakhelye: nincs megadva
Interjúalany született: Üllő, 1938
Interjúalany foglalkozása: villanyszerelő
Felvétel időpontja: 2011. március 17.
Felvétel helyszíne: Kiskunfélegyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:32:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, bányászcsaládból származik 1:09 Tatabányán a háború miatt fejlődött a bányászat, 1944 karácsonyán jöttek be először a szovjetek, a karácsonyt az óvóhelyen töltötték, de két héttel később a német tartalékok visszaszorították a szovjet csapatokat, újabb három héttel később szovjet csapatok voltak Tatabányán 6:16 felidézi a háborús időszak emlékeit 10:08 falura kellett járni, hogy élelmet tudjanak szerezni, mert a jegyrendszerrel biztosított élelem kevés volt egy családnak 12:25 Tatabányán 12 bánya volt, ezért sok bányászra volt szükség, ő a bányaipari technikumba jelentkezett 13:35 negyedéves volt a technikumban, mikor 1956-ban kitört a forradalom, Tatabányára is lejöttek pesti egyetemisták, ennek hatására a helyi fiatalok, többek között a bányásztechnikum tanulói is felvonultak, továbbá a bányászként dolgoztatott politikai foglyokat kiszabadították 15:55 fegyverekért mentek a laktanyába, de ott sortűz fogadta őket, két osztálytársa is meghalt, összesen nyolc halott volt ott 17:00 a szalagavatójuk pont a kijárási tilalom időszakára esett a forradalom leverése után 18:40 a technikumban végzettek mindig munkahelyet kaptak a bányában, felidézi az ezzel kapcsolatos feladatait 25:04 három évvel később aknászként dolgozott, felügyelte a bányászokat, elmeséli egy átlagos napját 27:36 hat évi főaknász munka után az egyik akna bányamestere lett négy éven keresztül, majd a nagyegyházi bányaüzemhez került, amelyet az Eocén Program keretében nyitottak meg 30:03 a rendszerváltoztatás során a párt kikerült a munkahelyről, a privatizációs stratégiát elhibázottnak tartja, 1991-ben ment nyugdíjba
Interjúalany: Vidics József
Felvétel időpontja: 2011. január 30.

Hossz: 00:44:00
Tárgy: '50-es évek, 1956
Az interjúalany beszél a családjáról (0:22), arról, hogy édesapját Észak-Erdély visszacsatolása után kinevezték máramarosi törvényszéki bírónak (0:54). Beszél a Finommechanikánál végzett munkájáról (1:31), az 1953-as enyhülés hatásairól (3:39). Mesél arról, hogyan érte a forradalom híre (5:00), hogyan kapcsolódott bele az október 23-i eseményekbe, és részletesen beszámol arról, milyen élményekben volt része (9:00).
Interjúalany: Fülöp László
Felvétel időpontja: 2011. március 04.

Hossz: 00:35:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról (0:33) és felsőfokú tanulmányairól (2:34), illetve kitér arra, hogyan lehet történelem tanárként objektívan tanítani a megélt történelmet (3:56). Hangsúlyosan szól az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, valamint elemzi a felelősség kérdését az eseményekkel kapcsolatban (7:04). Szól az 1956 utáni iskoláról (15:40), majd a rendszerváltoztatást és abban játszott szerepét elemzi (18:23). Végül az iskolai színjátszásról (29:04), és elismeréseiről, díjairól (32:05) beszél.
Interjúalany: Lehota János
Felvétel időpontja: 2011. január 20.