úttörőmozgalom

Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan került a népművelői pályára, milyen feladatai voltak népművelőként, és milyen különböző munkahelyekre került művelődésszervezőként. Szól a mezőgazdaság átalakításáról, az 1956-os eseményekről, az azt követő megtorlásokról, az úttörőmozgalomról, illetve a rendszerváltoztatásról is. 0:6--születése, neveltetése, gazdálkodó nagyszüleli belekényszerítése a TSZ-be; 3:12--tanulmányai, gyermekként végzett munkái, szabadidős tevékenységei, hogyan került kapcsolatba a kultúrával; 13:0--sikertelen felvételije a színművészeti főiskolára és hogyan került végül népművelés-könyvtár szakra; 14:46--katonaság; 15:45--népművelőként végzett munkája, mennyire volt szabad keze a műsorok szervezésében; 18:22--hogyan került a gyulai úttörőház élére; 20:26--munkája a Magyar Cirkusz és Varieté vállalatban, hogyan jutott ki a vállalat munkatársaként külföldre, külföldi tapasztalatai; 24:21--emlékei az 1956-os eseményekről és az azt követő megtorlásokról; 31:30--emlékei az úttörőmozgalomról; 34:45--mi lehet a feladata a mai közösségben egy népművelőknek; 38:20--hogy sikerült elkerülnie a párttagságot, milyen a jelenlegi politikai meggyőződése

Az interjúalany beszél fiatalkoráról, arról, hogy milyen oktatásban részesült, hogyan tanult tovább és hogyan sikerült elhelyezkednie. Mesél a katonaéveiről, és a rendszerváltoztatás időszakáról is. 0:10--gyermekkor, szülei, hogyan találkozik a családjában két különböző identitás, milyen oktatásban részesült; 5:53--hogyan költöztek vidékre az 1970-es években, milyen hatással volt ez rá; 9:0--milyen szórakozási, sportolási lehetőségek voltak fiatalkorában vidéken; 13:45--továbbtanulása az autóforgalmi szakközépiskolában; 18:33--emlékei a kisdobos és az úttörőmozgalomról, miért nem lépett be a KISZ-be; 21:35--hogyan viszonyult a társadalom ahhoz, hogy tovább tanult; 23:28--mi történt a szakközépiskolás évek után, hogyan tudott a saját lábára állni és elhelyezkedni Budapesten; 28:15--katonaévei; 33:21--hogyan hatott a karrierjére az, hogy nem lépett be a pártba, és miért nem lett párttag, milyen problémája volt az akkori rendszerrel; 37:9--emlékei a rendszerváltoztatásról

1948-ban született Rákóczi-bányatelepen, Kisterenyén, édesapja vándortanító, édesanyja a helyi bányában adminisztrátor. Beszél középiskolás éveiről, tanulmányairól(0:38). Az '50-es években Kisterenyén lakott a család. Az 1956-os forradalom alatt a házukhoz közeli Sztálin szobrot a bányászok egy karóval szétverték, 1957-ben vagy 1958-ban a helyére egy fából készült Lenin-szobrot állították(2:06). Egy Salgótarján felé tartó, vörös csillaggal "díszitett" vonatot megtámadták és a felkelők szétlőtték rajta a vörös csillagot(3:39).A november 4-ei orosz bevonulásról és a november 8-i salgótarjáni sortűzről is beszél - egy Ravasz István nevű költő is ott lelte haláltát(4:30). Majd innen Mátraverebélyre költözött, ekkor Zánkára került egy 1 hónapos őrsvezetői képzésre (6:05). 1973 augusztusától Zánkán dolgozott, mint a tábor később pedig a város sport és turisztikai szervezője(6:53). Egy év után otthagyta ezt a munkát(8:13). A kommunista ifjúsági szervezetekről beszél, többek között az úttörőkről, KISZ-esekről, és az általuk szervezett programokról(8:20).Úttörőolimpiák, versenyek(9:09). Más mozgalmi szervezetbe nem lépett be, csak úttörő volt(10:00). A rendszerváltoztatás után hiába szüntek meg ezek a mozgalmi szervezetek, a táboroztatást tovább folytatta, télen is, nyáron is(10:26).A Kádár korszkban, 1956 után, a '60-as években egy kis fellendülés volt érezhető (11:04). A rendszer negatívumait gyerekként nem lehetett annyira érezni, érteni(12:20).Hiába tagadták, hogy Recsken nem volt munkatábor, a környékbeliek pontosan tudták, mi az igazság(12:38). A tanulási lehetőségek számára teljesen nyitottak voltak - pár mondatban összefoglalja az akkori oktatási rendszerért(13:38). A szocialista felvonulásokon részt vett, mivel azokon kötelező volt a részvétel(15:23). A marxizmus, a szocialista államvezetés és az egyház kapcsolatáról beszél(15:50).A tiltások ellenére Fenyvesi József és nagyapja is eljártak templomba(16:43). Az 1956 utáni megtorlásokból a környezetében nem sokat észlelt, de természetesen tudtak az intézkedésekről. Édesapja is célkeresztben volt, mert Salgótarjánban elszavalta a "Talpra magyart"(17:23).Fenyvesi József az iskolaévek utáni munkalehetőségekről és az akkori megélhetésről mesél(18:47). A komolyabb ingóságok beszerzésére, pl autó sokat kellett várni(20:54).Kisterenye és a többi Nógrád megyei telepükés infrastruktúrális, valamint gazdasági helyzetéről beszél. A TSZ-ek,a bányák,a mezőgazdasági földek,a sportélet jellemzése(22:05). A rendszerváltoztatásről az a véleménye, hogy nem ment végbe teljesen, valamint hozzá nem értő emberek vették át a gyárak irányítását(25:40).Pár szóban beszél a zalaegerszegei Kozmetikai és Háztartásipari Vállalatról, mely a rendszerváltoztatás után teljesen lepusztult(27:22). Jelenleg nyugdíjas, nyugodtan éli az életét(27:57).

Az interjúalany mesél gyermek- és fiatalkoráról, az iparról, a TSZ-ről, a különböző ifjúsági mozgalmakról, az MSZMP működéséről és a rendszerváltoztatásról. Beszél arról is, hogy hogyan lehetett egy házat felépíteni a Kádár- korszakban. 0:10--születés, gyermekkor, szülők munkája 1:25--munkahelye és másodállása, a TSZ működése 4:37--a korabeli szórakozási lehetőségek 5:31--munkája a Taurus Gyárban a TSZ megszűnése után 5:25--milyen volt a családja gyermekkorában, mit dolgozik az apja a pesti építkezéseken 8:29--véleménye a Kádár-rendszerről és rendszerváltoztatásról 11:16--hogyan építik fel a Kádár-rendszer alatt a lakásukat, honnan szereztek alapanyagokat, milyen nehézségek adódtak ezek beszerzése során 15:05-- a háztáji gazdaság, a földbérlés, a TSZ és a TSZ bizottság működése 20:00--külföld, utazás 20:54--KISZ, úttörő mozgalom 23:20--az MSZMP működése, az emberek viszonya a párthoz

Az interjúalany mesélt a Kádár-korszak végének életéről, kultúrájáról, mindennapjairól. Azt is elmondja, hogy mennyiben tartja helytelennek a rendszerváltoztatást, a Kádár-korszak és 1956 mai megítélését. 0:18--hogyan emlékszik a Kádár-korszakra, hova jártak üdülni; 2:7--hogyan működött a TSZ; 3:0--milyen szórakozási lehetőségek voltak falun, milyen zenéket hallgatott; 4:49--hogyan jutottak ki külföldre; 5:27--hogyan gyakorolták a vallásukat; 6:45--milyen emlékei vannak a rendszer alatt megült ünnepekről; 7:55--milyen volt a viszonya a sporthoz; 8:43--hogyan öltözködtek; 9:35--milyen rádió- és tévéműsorokat nézett; 10:42--milyen újságokat olvasott a rendszerváltoztatás előtt és után; 11:10--mit vártak a rendszerváltoztatástól; 12:58--milyen volt a falujában az olvasókör; 12:30--milyen változásokat hozott a rendszerváltoztatás a lakóhelyén milyen hiányérzete van a rendszerváltoztatással kapcsolatban, mit lehetett a munkahelyén érezni a rendszerváltoztatásból; 16:5--miért nem vett részt a különböző ellenzéki mozgalmakban, milyen emlékei vannak az úttörőmozgalomról; 21:0--a családja viszonya a rendszerhez; 22:10--hol sportolt; 22:57--milyen úttörő programokban vett részt; 23:39--mi a véleménye az 1956-os eseményekről; 26:1--a helyi TSZ-ek működése; 27:27--mit érzékelt a szovjet megszállásból; 28:27--mi a véleménye Nagy Imre és társai újratemetéséről; 29:37--viszonya a valláshoz; 31:9--mit köszönhet a Kádár-rendszernek; 31:41--az iskolai köpenyt hogyan hordják, milyen volt a tanár-diák kapcsolat, milyen megbecsülése volt a tanároknak a Kádár-rendszerben; 36:7--milyen könyveket olvasott; 36:51--milyen volt tanítani a Kádár-rendszerben