Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
TSZ
divat
egyház
sport
üdülés
úttörőmozgalom
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Nagy Imre
1956
rendszerváltoztatás
párttagság
Kádár-korszak
háztáji

Élet Baracskán

2222 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: Az interjúalany mesélt a Kádár-korszak végének életéről, kultúrájáról, mindennapjairól. Azt is elmondja, hogy mennyiben tartja helytelennek a rendszerváltoztatást, a Kádár-korszak és 1956 mai megítélését. 0:18--hogyan emlékszik a Kádár-korszakra, hova jártak üdülni; 2:7--hogyan működött a TSZ; 3:0--milyen szórakozási lehetőségek voltak falun, milyen zenéket hallgatott; 4:49--hogyan jutottak ki külföldre; 5:27--hogyan gyakorolták a vallásukat; 6:45--milyen emlékei vannak a rendszer alatt megült ünnepekről; 7:55--milyen volt a viszonya a sporthoz; 8:43--hogyan öltözködtek; 9:35--milyen rádió- és tévéműsorokat nézett; 10:42--milyen újságokat olvasott a rendszerváltoztatás előtt és után; 11:10--mit vártak a rendszerváltoztatástól; 12:58--milyen volt a falujában az olvasókör; 12:30--milyen változásokat hozott a rendszerváltoztatás a lakóhelyén milyen hiányérzete van a rendszerváltoztatással kapcsolatban, mit lehetett a munkahelyén érezni a rendszerváltoztatásból; 16:5--miért nem vett részt a különböző ellenzéki mozgalmakban, milyen emlékei vannak az úttörőmozgalomról; 21:0--a családja viszonya a rendszerhez; 22:10--hol sportolt; 22:57--milyen úttörő programokban vett részt; 23:39--mi a véleménye az 1956-os eseményekről; 26:1--a helyi TSZ-ek működése; 27:27--mit érzékelt a szovjet megszállásból; 28:27--mi a véleménye Nagy Imre és társai újratemetéséről; 29:37--viszonya a valláshoz; 31:9--mit köszönhet a Kádár-rendszernek; 31:41--az iskolai köpenyt hogyan hordják, milyen volt a tanár-diák kapcsolat, milyen megbecsülése volt a tanároknak a Kádár-rendszerben; 36:7--milyen könyveket olvasott; 36:51--milyen volt tanítani a Kádár-rendszerben
Említett időszakok, témák
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Székely Miklósné
Interjúalany lakhelye: Baracska
Interjúalany született: Budapest, 1954
Interjúalany foglalkozása: tanár
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 23.
Felvétel helyszíne: Székesfehérvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél a cserkészetről (1:01), családjáról, gyerekkoráról (3:53), a leventemozgalomról (5:28), katonai bevonulásáról (8:43), bevetéséről, második világháborús részvételéről (14:31), hadifogságáról (21:21), hadifogságból való hazatéréséről (26:38), visszatérése utáni munkájáról (34:47).
Interjúalany: Farkas István
Felvétel időpontja: 2011. március 26.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél arról, hogy születésekor éppen egy erőteljes reszlovakizációs hullám volt a felvidéki városokban és a határszélen (0:00), majd rátér arra, hogy Vágsellyén a lőporüzembe áramló északi vendégmunkások hígitották fel a magyarságot. A magyar nevét nem használhatta, a szlovák neve pedig teljesen különbözött a magyartól. Végül a rendszerváltoztatás után tudta felvenni a rendes nevét (2:00). Beszél arról, hogy a család férfijainak egészségét tönkretette a lőszergyár, arról, hogy a kommunisták mindig az amerikaiakkal riogattak, valamint arról, hogy a hitélet közösségi formáival nem találkozott soha (7:40). Szól a magyar gimnázium légköréről, az anyanyelvi tanulás megtartó erejéről, valamint arról, hogy a Felvidéken a vegyes házasságok gyermekei szlovákok lesznek (11:16). Beszél arról, hogy mennyire meghatározó élmény a felvidéki magyarság körében a kitelepítés és a csehországi kényszermunka (18:25). Szól arról, hogy szlovák egyetemi szobatársai nem hitték el neki, hogy a kitelepítések megtörténtek (21:50), illetve arról, hogy a szlovák közvélemény a jó dolgokat az "uhorokhoz", a rosszakat pedig a "magyarokhoz" társítja (23:15). Szól arról, miként kezdett az Ifjú Szívek táncmozgalomban résztvenni (25:55), valamint arról, hogy a szervezet elmagyarosodása miatt egy tűzeset ürügyén letratzótatták a magyar koreográfust a kommunista hatóságok (31:00). Szól arról, hogy házassága révén egy olyan magyar közösség része lett, akik büszkék voltak magyarságukra, illetve arról, hogy miként kezdett Gömörországban népdalokat gyűjteni (32:45).
Interjúalany: Écsi Gyöngyi
Felvétel időpontja: 2011. április 15.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családi hátteréről, és arról, hogyan kapott a család vitézi címet (0:08). Szól a második világháborúval kapcsolatos családi emlékekről, például arról, miként kérte édesapja, hogy szüntessék meg felmentését a katonai szolgálat alól (07:03). Külön szól édesapja orosz és nagyapja amerikai hadifogságáról (09:07). Beszél az 1956-os forradalom helyi eseményeiről, a tüntetésekről és az orosz nyelvtanulásról (12:36). Szól a szórakozási lehetőségekről diákévei alatt, különösen aról, hogyan szervezte a jogászbálokat, amiken az Illés zenekar játszott (15:25). Arról is beszél, milyen nehéz volt bekerülni a felsőoktatásba, hogyan helyezkedett el szakmunkásként egy sikertelen felvételi után, majd hogyan került a jogi karra (20:45). Beszél rövid katonai szolgálatáról és laktanyafogságáról (27:50). Beszél a Kádár-korszak hétköznapjairól, különösen a nyugati utazásokról (30:22). Végül elmeséli, hogy kötött barátságot egy orosz ezredessel, és hogyan érték el, hogy a helyi orosz katonák leaszfaltozzák az utcájukat. Orosz ismerősével 1989-ben Volvográdba is ellátogattak, ahol az interjúalanyt meglepte, hogy mennyire nem változott a Szovjet Birodalom édesapja hadifogságának ideje és az utolsó évek között (31:37).
Interjúalany: Dr. Tóta Áron
Felvétel időpontja: 2011. április 19.