Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
TSZ
divat
egyház
sport
üdülés
úttörőmozgalom
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Nagy Imre
1956
rendszerváltoztatás
párttagság
Kádár-korszak
háztáji

Élet Baracskán

2296 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: Az interjúalany mesélt a Kádár-korszak végének életéről, kultúrájáról, mindennapjairól. Azt is elmondja, hogy mennyiben tartja helytelennek a rendszerváltoztatást, a Kádár-korszak és 1956 mai megítélését. 0:18--hogyan emlékszik a Kádár-korszakra, hova jártak üdülni; 2:7--hogyan működött a TSZ; 3:0--milyen szórakozási lehetőségek voltak falun, milyen zenéket hallgatott; 4:49--hogyan jutottak ki külföldre; 5:27--hogyan gyakorolták a vallásukat; 6:45--milyen emlékei vannak a rendszer alatt megült ünnepekről; 7:55--milyen volt a viszonya a sporthoz; 8:43--hogyan öltözködtek; 9:35--milyen rádió- és tévéműsorokat nézett; 10:42--milyen újságokat olvasott a rendszerváltoztatás előtt és után; 11:10--mit vártak a rendszerváltoztatástól; 12:58--milyen volt a falujában az olvasókör; 12:30--milyen változásokat hozott a rendszerváltoztatás a lakóhelyén milyen hiányérzete van a rendszerváltoztatással kapcsolatban, mit lehetett a munkahelyén érezni a rendszerváltoztatásból; 16:5--miért nem vett részt a különböző ellenzéki mozgalmakban, milyen emlékei vannak az úttörőmozgalomról; 21:0--a családja viszonya a rendszerhez; 22:10--hol sportolt; 22:57--milyen úttörő programokban vett részt; 23:39--mi a véleménye az 1956-os eseményekről; 26:1--a helyi TSZ-ek működése; 27:27--mit érzékelt a szovjet megszállásból; 28:27--mi a véleménye Nagy Imre és társai újratemetéséről; 29:37--viszonya a valláshoz; 31:9--mit köszönhet a Kádár-rendszernek; 31:41--az iskolai köpenyt hogyan hordják, milyen volt a tanár-diák kapcsolat, milyen megbecsülése volt a tanároknak a Kádár-rendszerben; 36:7--milyen könyveket olvasott; 36:51--milyen volt tanítani a Kádár-rendszerben
Említett időszakok, témák
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Székely Miklósné
Interjúalany lakhelye: Baracska
Interjúalany született: Budapest, 1954
Interjúalany foglalkozása: tanár
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 23.
Felvétel helyszíne: Székesfehérvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Címszavak: Német eredetű család Sopronba kerülése (dédszülők, 1859),(1-3 perc) I.világháború (nagyapa katona volt),(3-5 perc) II. világháború (apa katona volt, rablóakciók), (5-8 perc) Államosítás,(8-9 perc) Egyéb származás, Vallás (az anyát kitiltották Sopronból), Hangszerek, zeneiskola, énekkar, zenekarok,(12-13 perc) Kisdobos, úttörő (úttörőzenekar, Sógor Ferenc), Szakmaválasztás (külföld), 1956 – Ausztria (disszidálás), 1960 – külföldi nyaralás, nyilatkozattétel, Csehszlovák kitelepítés, Vállalkozóvá válás, megrendelők, Rendszerváltoztatás hatása a munkára, Munkavégzés, -folyamatok, Katonaság (2 év, katonazenekarok, laktanyafogság, katonai bajnokság, útépítés), (27-32 perc) Kitelepítés (visszacsatolt terület, anyát nem, nagyapát kitelepítették), oroszok bejövetele (1945 ápr. 01) ,temetés. (32-37 perc)
Interjúalany: Riedl Ervin
Felvétel időpontja: 2010. november 19.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól, családjáról (1:22), munkája kezdetéről (3:01), második világháborús emlékeiről, az amerikai és szovjet bombázásokról, a front átvonulásáról (3:25). Mesél arról, hogy édesapját majdnem agyonverték a háború után (5:55), megemlíti a jegyrendszert és a beszolgáltatást (6:38), házasságát (7:49), férje TSZ-beli munkáját (8:53). Kifejti rendszerváltoztatással kapcsolatos nézeteit (10:16), valamint 1956-ról szóló véleményét (11:08). Beszél édesapjáról, aki a háború után a falu főbírója volt, és többször is megverték a szovjetek (13:20). Megemlíti az 1940-es évek végének politikai mozgásait, a beszolgáltatást (19:11), Kádár Jánost összehasonlítja Nagy Imrével (20:48), kitér arra, hogy mennyire érezték a német megszállást (22:42), végül arra, hogy mi volt jó a Kádár-korszakban (24:25).
Interjúalany: Füleki Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. július 16.

Hossz: 00:43:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, mesél a harmincas évekről 3:08 egy elhurcolt zsidó család pincéjében húzták meg magukat a háború idején 12:41 mesél arról, hogy számos nőt megerőszakoltak az orosz katonák 15:01 a falu egy része elmenekült, de az itt maradók az itt hagyott házakat fosztogatták, az oroszok pedig az ő házukban rendeztek be egy telefonközpontot 22:19 az orosz katonákat románok követték 29:19 felidézi a választásokat, többek között a kékcédulás választásokat, ahol az oroszok adtak dzsipeket a magyarok fuvarozására 30:15 a Rákosi-rendszerről beszél, még tiltakozást is tartott a falu, de azt a rendőrség felszámolta 39:07 1960 telén kezdték el a TSZ megszervezését, az édesapja végül aláírta a belépést, mert megfenyegették, hogy a fia nem járhat egyetemre 40:48 Debrecenben volt kollégista, 1956-ban ott érte a forradalom, az ÁVH-sok lőttek is a békés tömegre
Interjúalany: Balázs Bertalan
Felvétel időpontja: 2010. november 27.