Interjú
Gyűjteményhez ad
Élet a határsávban
3880 megtekintés
Hossz: 00:42:00
Leírás:
0:00 a második világháborús emlékeiről beszél, bányász volt, bányában dolgozott, és mint hadi üzem működtek
3:18 a háború alatt német katonák voltak a németajkú faluban
6:20 Szálasi Ferenc is volt a falujukban, ott lakott Brennbergbányán, találkozott is Szálsaival, akit testőrök kísértek mindenhová, nyilas pártkatonák védték, beszél az „aranyvonatról” is, a faluban osztályozták a különböző aranytárgyakat, amiket a zsidóktól vettek el
10:11 a Szent Koronát is látta Brennbergbányán, a Borbála-aknában, két csendőr őrizte folyamatosan
10:51 Brennbergberg bánya volt Magyarország első szénbányája, 1753-ban nyitották, akkor még külföldi bányászokkal, akiket letelepítettek a környéken
15:00 egy időben Rákosibányának akarták elkeresztelni Brennbergbányát, mert nem tetszett nekik a német név
18:19 a háború után rohammunkát végzet, ami azt jelentette, hogy a kitermelt szenet a falvakra vitték élelemért cserébe, a háború után a szovjetek irányítása alá kerül a bánya, az orosz katonák a bevonulásuk után három nappal már beindítják a termelést
20:57 Brennbergbányát leállítják, mert a vasfüggöny mellett volt, pedig a bányától kaptak áramot, sőt, a bánya gondoskodott a nyugdíjakról is
26:48 1956-ban a soproniakon szénnel segítenek, akik a forradalom miatt nehéz helyzetbe kerültek, (a bányát 1952-ben állították le)
33:54 a határsávbeli életről mesél, nehéz volt közlekedni, gyakoriak voltak az ellenőrzések
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
Interjúalany neve:
Wikipil Ferenc
Interjúalany lakhelye:
Brennbergbánya
Interjúalany született:
Sopron,
1929
Interjúalany foglalkozása:
lakatos szakmunkás, nyugdíjas
Felvétel időpontja:
2010. október 07.
Felvétel helyszíne:
Sopron
Interjút készítette:
Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Sopron
Kapcsolódó interjúk
Interjú Nagy Imrével
Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, szüleiről és arról, hogy a bátyja hogyan esett hadifogságba a Don-kanyarnál (0:12). Szól arról, hogyan ment el leventeként egy az angol-amerikai bombázókat kémlelő figyelőörsre (5:22), majd hogyan ment el felvételizni a postára (7:24). Szól Magyarország német megszállásáról, és arról, hogyan helyezték át Debrecenbe (11:30). Elmeséli, hogyan élte át Debrecen első bombázását, hogyan keresett magának a későbbiekre óvóhelyet (15:15), majd feleleveníti a város legnagyobb bombázását, kitérve az okozott károkra is (19:40). Szól arról, hogyan költözött ki Debrecen külső részére és volt tanúja az aknásításnak és a Sztálin-gyertyáknak (21:42). Elmondja, hogyan költözött le a posta pincéjébe, és hogyan akart hazatérni Kisújszállásra, miközben azt is látta, hogy a német tankok már gyülekeznek a debreceni páncélos csatára (22:55). Mivel az oroszok már Kisújszálláson voltak, felutazott Pestre, ahol tanúja volt a nyilas hatalomátvételnek (24:24), mire leutazott az Ipolyságba (26:00). Végül arról szól, hogy milyen munkákat végeztek az orosz katonáknak, amikor megszállták azt a térséget is (27:35).
Interjúalany: Nagy Imre
Felvétel időpontja: 2010. december 04.
Visszaemlékezés a II. világháborúra és a hadifogságra
Hossz: 00:54:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (0:13), szüleiről és a mezőgazdasági munkákról (1:21), a 20-as, 30-as évek szegénységéről (3:00), katonai szolgálatáról a II. világháború alatt (4:10), arról, hogy milyen klimatikus viszonyok között kellett elviselni a katonaságot (21:00), majd mesél hadifogságba eséséről és hosszan részletezi a fogsággal kapcsolatos élményeit (23:28), beszámol hazatéréséről (45:31), végül pedig arról, hogy 3 évig semmiféle levelet nem kaphattak(52:49).
Interjúalany: Vincze Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. január 17.
Belencsák Ferenc - késes
Hossz: 00:32:00
Az interjúalany beszél családjáról, a család második világháborús emlékeiről (2:34), iskolaéveiről, a szocialista és a vallási nevelés összeférhetetlenségéről (9:09), képzéséről és szakmájáról. Beszél a disszidálásról (13:44), elhelyezkedéséről, a kisipar nehézségeiről a Kádár-rendszerben (17:20), illetve a rendszerváltoztatás és az Európai Uniós csatlakozás következményeiről (28:32).
Interjúalany: Belencsák Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 16.
Készítette: Handler Nándor Szakképző Iskola, Sopron
