Propaganda

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja a fronton számos sebet szerzett, de 1952-ben behívták a plébániára az ávósok, ott kegyetlenül megverték, de az így szerzett sebek miatt meghalt 6:24 erről sokáig nem beszélhetett nekik az édesanyjuk, az ötvenes éveket meghatározták a beadások és a padlássöprések 8:58 1956-ban a faluban nem történt nagy felfordulás, legalábbis gyerekként nem láthatták az eseményeket 10:12 a téeszesítés során az agitálók gyári munkások voltak, a földjeiket kénytelenek voltak beadni, mesél a TSZ-ről 19:00 1964-től a Ganz-Mávagnál lakatosszakmát tanult, de ott dolgozott tovább a Ganz-Mávagnál, volt úttörő és kisdobos is, majd KISZ-tag is, de ez elsősorban a kikapcsolódási lehetőségekről szólt; felidézi a katonaságot is 26:05 felkérték, hogy lépjen be a pártba, de nem lépett be sosem, felidézi, hogy a honvédségnél kapható újságok hogy ferdítették el a valóságot

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a romániai hiánygazdaságról, valamint a rezsim kommunista jellege ellenére magyar nyelvű iskoláról, de a történelem román nyelven való tanításáról (0:24). Beszél arról, hogy a lakótelepi román gyerekek néha bozgornak, hazátlannak hívták őket, de nem volt magyarellenesség széles körben. A bátyját elvitte a rendőrség kihallgatni egy Szent Anna tónál rendezett magyar felvonuláson való részvétel miatt (6:35). Szól arról, hogy miként vállalt kis részt a romániai ellenzékben, amikor Cs. Gyimesi Éva és Smaranda Enache között közvetített üzeneteket (14:42). Szól arról, hogy a szórakozás is korlátozva volt, valamint arról, hogy a Dallas című sorozat mégis ment a tévében, pedig az a kapitalizmus netovábbja volt(24:50). Beszél tanulmányairól és katonai szolgálatáról, valamint arról, hogyan büntették meg, amikor olvasáson kapták őrségben (29:00). Arról is szól, hogy miként épült fel Ceausescu személyi kultusza és milyen nevetséges kilengései voltak. Egyszer egy skandálási gyakorlatról elment, mert nem bírta volna nevetés nélkül. Szól továbbá a román diktátor személyiségéről (32:10). Beszél a romániai forradalmi események kialakulásáról, a kolozsvári és marosvásárhelyi eseményekről (38:44). Rátér Ceausescu bukására, és arra, miként hallotta, hogy "Tacitul fugit", vagyis "Apuka elszaladt", ami a diktátor végét jelentette (46:30). Végül arról szól, hogyan alakult ki a transzilvanizmus, valamint arról, miért döntött úgy, hogy az Egyesült Államokba költözik, ahol azóta a New Orleans-i egyetem tanára (51:10).

Az interjú mesél a rendszerváltoztatás időszakáról, amelyet az MSZMP reformszárnyának tagjaként, illetve a MSZP alapítójaként élt meg. Elmondja, hogy mit ítél a szocializmus pozitív, mit pedig negatív vonásnak, illetve szól a rendszerváltoztatás előjeleiről, illetve következményeiről is. 0:15--munkája a televízióban; 4:38--mi történt vele a rendszerváltoztatást megelőző években, hogyan érezték meg a rendszerváltoztatás szelét; 17:14--hogyan volt érzékelhető a változás a megyei pártvezetésben; 19:45--a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások a megyében, az első szabad választások; 22:50--az MSZP megalakulása, ennek következményei; 27:40--a marxizmus megvalósításának nehézségei, az elmúlt rendszer pozitív és negatív vonásai, összehasonlítása más társadalmi rendszerekkel; 36:40--a privatizáció és ennek következményei, hogyan alakult át a társadalom szerkezete a rendszerváltoztatást követően

0:00 családi háttér, gyermekkor 1:33 pszichológia szakra jelentkezett az egyetemre, ő nem a bölcsészkaron kapcsolódott be a demokratikus ellenzék munkájába 3:39 a szamizdatokhoz kötődő emberek magánlakásokon találkoztak, ő Demszky Gábor csoportján keresztül kapcsolódott be ebbe 6:55 a Fidesz a Bibó István Szakkollégiumban alakult meg, onnan nőtt ki, belépett a szervezetbe, mesél a szakkollégiumok világáról 9:49 tágabb kontextusba helyezi a korabeli Fidesz-gyűléseket, és az ellenzéki mozgalmakat 18:00 a Fidesz-gyűléseket idézi fel, eleinte az „ideológiai” alapvetések zajlottak, később pedig szakpolitikai kérdések is szóba kerültek 21:30 Soros György pl. az akkor kincsnek számító fénymásolókkal segítette az ellenzékieket 22:54 elkezdődött egy párbeszéd a rezsimmel 24:40 a pártszervezet kialakulása akkor kezdődött, amikor már nagyon sokan voltak, először pl. szóvivőket választottak 27:07 a politizáló tevékenység miatt nem érte hátrány, a megfigyelésekről viszont tudott, a Történeti Hivataltól azóta elkérte a dokumentációját 30:49 egy alkalommal Demszky Gábor és Hodosán Róza az albérletében rakta össze a Hírmondót, másnap azonban megjelentek nála elkérni a dokumentációt 31:39 mesél a nőkkel kapcsolatos szervezetekről a rendszerváltoztatás körül, valamint a Fidesszel végrehajtott akciókról 36:02 szerveztek egy tüntetést pl. Václav Havel letartóztatása ellen 38:22 1988 nyaráig az ellenzéki pártok együtt harcoltak a fontosabb ügyekben, Nagy Imre újratemetése tette nyilvánvalóvá az egész ország számára, hogy a Kádár-rendszer alapjai szétestek 44:59 az EKÁ-ban partikulárisan vett részt, az egyik szakmai bizottságban volt jelen 46:08 a parlamenti küszöbhatár 4% volt, a Fidesz mindenkit elindított, hogy bekerüljenek 50:01 a négyigenes népszavazásról beszél, bár akkoriban az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait 51:44 az első választási kampányt idézi fel, annak idején még ő maga gyűjtötte a kopogtatócéduláit, és öt ember segítette csak, akik azonban nem kaptak ezért pénzt 55:17 sikerült bejutnia a Fidesznek a parlamentbe, és 22 fős lett a frakció, felidézi az első parlamenti időket 1:03:20 ő nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozott, de tagja volt egy ideig a szociális bizottságnak 1:04:50 értékeli a rendszerváltoztatást, nem volt ugyan kiterjedt tömegmozgalom, de ez nem volt jelen máshol sem; az emberek a jóléti társadalommal azonosították a demokráciát, de ez valójában nincs így, ez viszont a korabeli politikai elit felelőssége

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja „Nyugat-imádó” volt, ezért inkább hitt a neki, mint az oktatásban tanított rohadó kapitalizmusnak 2:45 az ötvenes években nem nélkülöztek, édesapja vasesztergályos volt, és ő csak egyedüli gyerek, így nem okozott gondot a nevelése 5:50 Szegeden járt középiskolába; mesél arról, hogy édesapja miért nem lépett be a kommunista pártba, a Gulagokról is feleleveníti a szerzett ismeretanyagát 15:30 itthon Magyarországon erről beszélni nem lehetett 19:15 édesapja halála miatt nem ment főiskolára, így villanyszerelő lett 21:10 a díszszázadban volt katona, mesél a katonaévekről 28:24 a katonaság után az állami gazdasághoz ment vissza dolgozni, de hamar munkahelyet váltott, és a szakmunkásképzőben lett karbantartó 31:30 tíz év után átsorolták oktatónak, viszont nem volt felsőfokú végzettsége, ezért a rendszerváltozás után leépítették azokat, akiknek nem volt, de őt szerencsére nem 36:15 összehasonlítja a rendszerváltoztatás előtti és utáni szakképzést

Az interjúalany beszél Szarvas orosz megszállásáról való emlékeiről (0:05). Rátér iskolaéveire, a kommunista hatalomátvételnek az oktatásra gyakorolt hatására (6:52). Szól egyetemi éveiről, és arról, hogyan távolították el a „kispolgári elemeket” (13:44). Beszél a kollégiumi életről, és arról, hogyan érvényesült a kommunista társadalompolitika a tanításban (17:03). Szól arról, hogy még a rendszer által preferált tanulókat is megváltoztatta az egyetemi képzés (19:46). Beszél arról, hogyan leplezett le az ÁVO egy főiskolai ellenálló kört (24:48), illetve hogyan vitték el barátnőjét a Hortobágyra (29:20). Beszél Rákosi Mátyás személyéről (32:26). (36:47). Végül tanári elhelyezkedéséről és az oktatás jellegéről szól (40:02).

Az interjúalany beszél iskoláiról, az orosz és latin nyelvek tanulásáról (0:10), majd rátér az 1950-es évek világának leírására, a feljelentgetésekre, internálásra és az állambiztonságiakra (2:25). Szól az 1956-os forradalom kitöréséről (7:10), majd arról, hogyan döntötték el, hogy elfoglalják a rendőrség épületét (10:00). Szól arról, hogy a Rákosi-rendszer támogatói Csehszlovákiában bujkáltak a forradalom idején (12:36). Beszél arról, miként szervezték meg a sátoraljaújhelyi nemzetőrséget (16:08), hogyan alakult meg a Kádár-kormány és tértek vissza a bujkáló kommunisták (19:48). Szól az orosz csapatok bejöveteléről (23:18),valamint arról, miként vonultak fel társaikkal Kőkapura a szovjetek elől (27:06). Végül a fegyverletételről, a megtorlásokról és a disszidálásról beszél, beszámolva a börtönben töltött időről (31:25).

Az interjúalany beszél oktatásáról, különös tekintettel a nyelvtanulásra, illetve említi a felvételit a Magyar Rádióba (0:10). Szól arról, hogy éppen egy II. világháborús bombázás közepette érettségizett, majd a rádiós munkáról, például arról, mikor Magyarország elvesztette a labdarúgó-világbajnokságot 1954-ben (8:13). 1956 október 23-án is dolgozott a rádióban, így megélte a rádió ostromát is, munkaideje lejárta után pedig ki kellett szöknie az épületből (12:00). Október 25-28-ig a Parlament épületében kialakított stúdióban dolgozott (21:10),majd 3-án felvezette Nagy Imre rádióbeszédét (25:50). Végül arról beszél, hogy személyesen hogyan érintette a forradalom (29:12), illetve visszatér az ötvenes évek rádiós életének bemutatásához (31:01).

Az interjúalany szól családjáról, cseléd édesapjáról, arról, hogy laktak egymás hegyén-hátán a cselédek, és milyen fizetséget kaptak (0:30). Szól a fegyelemről, és elmeséli, hogy amikor valamiért a munkafelügyelő elkezdte őt ütlegelni, az édesapja nagyon megverte, mire kitették őket a helyükről. Édesanyja szüleihez kellett költözniük, de alig éltek meg (3:50). Szól arról, hogyan kezdett téglagyárban dolgozni, ahol megtanulta, mi az a munka (7:45). Szól a leventemozgalomról, valamint arról, hogy hogyan alakult ki a hidegháborús légkör, hogyan gondolták a közelgő nyugat-keleti háborút elkerülhetetlennek, s a készülés milyen terheket rótt a lakosságra (14:40). Szól a beszolgáltatási rendszerről, ami finanszírozta a hadseregfejlesztést, újjáépítést és az ipart (17:00). Szól a határsáv működéséről, például arról, hogyan kellett katonatiszt létére a feleségével kerülve gyalogolnia a határsáv intézkedései miatt (21:00). Arról is szól, hogy a környék a határ miatt volt magára hagyva, csak 1956 után kezdődött a település fejlesztése. Szól a TSZ-ek szervezéséről is. Elmondja, hogy korábban valósult meg az egyesítés, mint a gépesítés, így az átmeneti időszakban tovább rontotta a mezőgazdaság életét. Ugyanakkor a gépesítés után az addigi legjobb mezőgazdasági rendszert hozta létre. Mikor kész lett, többet keresett a tejesgazda, mint ő tanácselnökként (24:35). Szól arról, hogy miként esett át a térség a modernizáción: villany, víz, aszfaltozás. Arról is szól, hogy Trianonnak egy előnye, hogy Lenti lett a regionális központ Zalabaksa helyett (32:10). Szól arról, hogy a jugoszláv szakítás idején nem voltak fejlesztések a villanyt leszámítva, mert a rendszer Titóék orra alá akarta dörgölni az ország fejlettségét. A hatvanas években megindult a fejlesztés, először gazdasági, majd kulturális (37:00). Szól a fürdő építésének megkezdéséről, amibe úgy mertek belevágni, hogy nem volt rá pénz. Úgy szereztek pénzt, hogy "Lenti az októberi forradalom 60. évfordulójára készül", s ezzel minden ajtó kinyílt nekik. 14 hónap alatt épült fel, a lakók szombatonként dolgoztak rajta (40:50). Mivel 1978 novemberére kész volt a fürdő, felterjesztették az Elnöki Tanácshoz, hogy Lenti váljon várossá december 31-ével. Szól az ezzel kapcsolatos fejlesztésekről, útburkolásról, a saját szakközépiskola megalapításáról (45:30). Szól a január 6-i városavató ünnepségről, amire hosszú előkészületeket tettek, amit nagyban nehezített a hóesés (52:50).

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja bútorasztalos volt Gödöllőn 4:00 iskolásként érte a második világháború, beszél a légitámadásokról 6:10 beszél a szovjet katonák beérkezéséről, a rablást a nem harcoló alakulatok végezték el 10:08 A szovjet csapatok távozása után a lakásuk üresen állt, az édesapja pedig fogságba esett 12:30 a háború utáni újjáépítésekről beszél 16:00 az újjáépítések után az építőiparban helyezkedett el, beszél a kőműves évekről 20:32 beszél a párttagságáról, valamint arról, hogy párttitkárnak választják meg, beszél párttitkári működéséről 26:23 Öt év után újraválasztják, de később félreállítják, visszakerül az építőiparba 29:25 egészségügyi problémák miatt leszázalékolják, nyugdíjazzák 31:00 a munkáséveiről emlékezik vissza 35:00 az 56-os eseményekről beszél, a pártház ostromát látja a saját szemével, az ottani események miatt a forradalomról nincs jó véleménnyel, a pártszékház védőit megkínozták és kivégezték, a bűnözőket kiengedték 42:05 a Kádár-rendszer normalizálja a helyzetet, mindenkinek volt munkája, hitelhez lehetett jutni, jobb volt az élet, több ház épült, mint manapság

Az interjúalany beszél diákéveiről (0:19), a román nyelv tanulásáról (03:04). Beszél az egyetemi életről, a magyarok régiók szerinti megoszlásáról (05:20), és a vallási életről (9:36). Beszél családja I. világháborús (12:24) és II. világháborús (13:33) emlékeiről, majd arról, mit jelentett 1956 és az aranycsapat Erdélyben (19:55). Szól építészi karrierjéről, annak kezdeteiről (21:51, 38:50). Beszél az a romániai életkörülményekről (30:33), az útlevél-helyzetről (23:41) és az áttelepülésről (28:00).