Az interjúalany beszél német származásáról (0:03), a németek bevonulásáról Délvidékre, ami után a család Szegedre, majd Kiskundorozsmára költözött (0:36), a német és szovjet megszállással kapcsolatos emlékeiről (6:46), az apja beszervezési kísérletéről, majd szökéséről (11:03), a család szegénységéről, éhezésükről (13:51), béresként végzett munkájáról (16:28). Beszámol iskolába való visszakerüléséről, valamint arról, hogyan került a tanítóképzőbe (20:56). Mesél édesanyja egészségi állapota megromlásának következményeiről (27:17), a káderező bizottsággal kapcsolatos emlékéről (28:47), a tanítóképző elvégzése utáni munkájáról, békekölcsönről (33:35), az 1956-os forradalomról, az abban játszott szerepéről (34:55), végül a halálos áldozatot követelő mórahalmi tüntetésről (44:46).

0:00 a cserkészet eredetéről mesél, és arról, hogy hogyan került be a cserkészmozgalomba, különböző túléléshez szükséges dolgokat tanulnak, sokat túráztak 3:18 a háború után 1948-ig megmaradt a cserkészet, akkoriban nem voltak edényeik, vagy sátraik, mert a háború elvitte őket 4:09 az édesapja harcolt az első világháborúban, orosz katona volt, és a hadifogság után Magyarországon telepedett lett 6:21 1945-ben, mikor elfoglalták Gyöngyöst, az édesapja után az orosz állampolgárságot is elvállalhatná, de nem teszi, nem éri emiatt retorzió, édesapja a világháborúban tolmácsként dolgozott 11:20 a szovjet katonák nem nagyon tisztelték a törvényt, sok volt az atrocitás, dugdosták előlük a lányokat, mesél a Gyöngyös körüli harcokról is 15:11 a német megszállást alig vették észre, a szovjet megszállásnak sokkalt több nyoma maradt, ugyanakkor a zsidók, akik ott laktak, sárga csillagot viseltek 17:40 a zsidókat azonban 1944 május elején kiköltöztették, az édesanyja zsidó házakhoz járt mosni, de ezt szintén megtiltotta egy rendelet 20:58 a közelben volt a gettó, mesél arról, hogy sorrendben hogyan történt a zsidóság ellehetetlenítése, a gettóba bejárt dolgozni, de titokban 24:19 1944-ben felkerült Pestre, a nagynénjéhez vitt élelmet, átélt Budapesten is bombázást is, ami sokkal erősebb volt, mint a gyöngyösi 29:59 a háború után alig volt élelem 31:15 a Rákosi-korszakban a kinevezett emberek üldözték el a korábbi szakembereket, Gyöngyösön a hatalom a keresztény egyesületeket üldözte, Kis Szalézt és a KEDIM nevű egyesületet gyilkossággal vádolták meg 37:59 1956-ra emlékezik vissza 40:32 a megtorlás idején összeszedték az embereket, elvitték őket, gyakran csak a rosszakaróik feljelentése miatt

A Rózsarszentmártonban született riportalany gyermekkor élményeit meséli el a II.világháborúról (2:35).Az 50-es évekbeli beszolgáltatás fájdalmasan érintette a családot,kulák-listára kerültek. Emellett az egyházüldözésről is hosszabban beszél (20:10).Bátyja sorkatonai szolgálatot teljesített és kényszerítették, hogy kékávós legyen. Ezt az 1956-os forradalom kapcsán eleveníti fel (31:49).