Interjú

Gyűjteményhez ad
Kultúra
lakitelki találkozó
tudomány
kmk
egyetem
megfigyelés
Rendőrség
állampárt
pályaválasztás
besúgó
ünnepek
párttagság
továbbtanulás
KISZ
SZDSZ
FIDESZ
MDF
rendszerváltoztatás
1956
államosítás
Antall József
tanács
kulák
kommunista diktatúra
MSZMP

MSZMP a konyhában, Fidesz a kisszobában, MDF a nagyszobában

2504 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Témakörök: rendszerváltoztatás
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, kulákká nyilvánított édesapja erőfeszítéseiről, hogy felvegyék az orvosi egyetemre, majd az '56-os forradalom leverését követő apátiáról (0:00). Mesél anyai dédapjáról, aki Amerikában keresett pénzt, hogy földet vegyen, amit aztán az államosítás során elveszítettek (4:00). Szól első munkahelyéről a miskolci városi tanácson (7:00), majd az egyetemi évekről, például arról, hogy férje nemzeti színű karszalagja botrányt keltett egy március 15-i rendezvényen (9:08). Szól arról, mit gondolt a szocializmusról, és arról, miért kellett belépnie az állampártba ahhoz, hogy szociológiát tanítson (12:20). A rendszer korrupcióját egy Omega-koncerttel kapcsolatos történettel szemlélteti (17:10). Beszél arról, hogyan alakult meg avasi lakásukban az MDF első helyi szervezete, és arról, mekkora kockázatot vállaltak még akkor (21:30), majd rátér arra, hogy hogyan küldtek besúgókat a rendezvényre (26:30). Arról is szól, hogy a pártbizottság megfúratta a saját páncélszekrényét, hogy az ő szociológiai kérdőíveit kilopják (31:22). Elmondja, hogy egy egyetemi vita lehallgatását követően férje otthagyta az ügyészséget, hogy független jogtanácsos legyen, illetve arról, hogyan lett az MDF országos alelnöke (33:45). Beszél arról, hogy miért nem lépett be az MDF-be (36:35), és arról, hogy a helyi Fidesz is az ő lakásukon alakult meg, az SZDSZ szervezete számára pedig már egyszerűen nem volt helyiség a lakásban (38:00). Végül az MSZMP utolsó kongresszusáról beszél, korai MSZP-tagságáról és a naiv hitről, hogy valódi szociáldemokrata pártot lehetett építeni (42:50).
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Miskolc, 1962
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 15.
Felvétel helyszíne: Miskolc
Interjút készítette: Miskolci Magister Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:27:57
Tárgy: egyházak
Köves Tivadar baptista családban nőtt fel. A Kádár-korszakra jellemző kettős gondolkodást a családjában figyelhette meg, mert voltak vélemények, amiket csak családi, szűk baráti körben hangozhattak el, például az Állami Egyházügyi Hivatal megalkuvó, a hatalom által korrumpált tisztviselőiről. A baptista egyházról szólva Köves Tivadar megemlíti, hogy a baptista lelkipásztorok között is voltak, akik nem alkudtak meg a hatalommal, de ezeket elöljáróik nem védték meg. Tanulmányi évei alatt nem volt KISZ-tag, első munkahelyén sem lépett be a Pártba. Amikor bevonult a hadseregbe, hogy teljesítse sorkatonai szolgálatát, lelkiismereti okból megtagadta a katonai eskütételt, és ezért több hónapos vizsgálati fogságba került, ahol igazi nehézfiúkkal volt alkalma együtt ülni. Egy karizmatikus csoportba belépve megtapasztalhatta, hogy milyen érzés rendszerellenesnek minősített összejöveteleken részt venni. A csoportot megfigyelték, a telefonjaikat lehallgatták. 0:7--miben tapasztalta meg a vallásszabadság hiányát az 1970-es és az 1980-as évek Magyarországában; 2:0--hogyan viszonyult a környezete a Kádár-rendszer egyházpolitikájához; 4:40--milyen viszonya volt gyermek- és fiatalkorában a rendszerhez; 8:28--hogyan szabadult ki a börtönből, ahova a katonai szolgálatmegtagadás miatt került; 11:36--mit gondolt a rendszerváltoztatás korának idejében a rendszerről; 13:8--hogyan próbálták meg elkerülni az istentiszteletek során a rendőrség figyelmét; 16:43--hogyan talált rá a Hit Gyülekezetére, milyen hatással volt ez az életére, hogyan szolgált más emberek számára példaként a börtönben
Interjúalany: Köves Tivadar
Felvétel időpontja: 2011. március 20.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél magáról, szüleiről (0:17), tanulmányairól (2:31), a tanítóképző elvégzés utáni munkájáról, zenei képzettségéről, későbbi munkájáról (6:10), második világháborús emlékeiről (12:26), a németek kitelepítéséről, és a szlovák-magyar lakosságcsere következményeiről (17:18), a zsidók elhurcolásáról (21:30), a második világháború utáni változásokról (22:54), az ’50-es évek légköréről (24:54), a békekölcsönről (28:28), zenei elhivatottságának kezdetéről, tanulmányairól (31:15), Jánoshalmára kerüléséről, az ottani első emlékeiről (39:48).
Interjúalany: Beregi Vendel
Felvétel időpontja: 2011. február 24.

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél gyermekkorának viszonyairól, életkörülményeiről (0:58), majd az ötvenes évek változásairól, beszolgáltatásról, szövetkezetesítésről, az agitáció első és második hullámáról (06:33). Az általános iskoláról és a korszak hitéletéről is szól (08:52), majd az iskola felszereléséről (13:24). Beszél édesapja munkakörülményeiről bányászként (15:10), majd saját szakképzéséről (20:32). Szól még a szórakozási lehetőségekről (22:57), az MSZMP-tagságról (26:55), a közlekedésről (31:04). Végül arról beszél, hogyan lett szakoktató, és összehasonlítja a korábbi oktatási rendszert a mostanival (34:10).
Interjúalany: Poór László
Felvétel időpontja: 2010. október 04.