Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
deportálás
gettó
oktatás
Csendőrség
zsidóság
láger
holokauszt
zsidótörvények
Auschwitz

Élet Auschwitzban és megpróbáltatások

2831 megtekintés

Hossz: 00:30:00
Leírás: Az interjúalany beszél a családjáról (0:17), tanulmányairól (1:13), a zsidótörvények hatásairól, az iskolából való kizárásáról (2:14), további tanulmányairól, munkájáról, majd ismét a zsidótörvényekről (2:34), a német megszállásról, a gettósításról (6:01), auschwitzi emlékeiről (8:41). Beszámol arról, hogy ősszel Reichenbachba szállították, ahol egy repülőgépgyárban dolgozott (10:59), majd Parschnitz-ba vezényelték őket, ahova 10 nap menetelés után érkeztek meg (13:44), és itt szabadították fel a szovjetek (15:43), majd ruhát, cipőt koldultak, és elindultak haza (16:23). Mesél hazatéréséről, és arról, hogy nagybátyja családját embertelenül gyilkolták meg (17:53). Ezután rátér arra, hogyan kezdte újra az életét (20:21), majd visszatér lágerbeli élményeire (21:09), a reichenbachi gyárral kapcsolatos emlékeire (24:03), végül ismét a hazatérése utáni eseményekről beszél, és azt is elmondja, miért nem emigrált (26:31).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
Interjúalany neve: Littman Éva
Interjúalany lakhelye: Miskolc
Interjúalany született: Miskolc, 1922
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas egészségügyi asszisztens
Felvétel időpontja: 2011. május 25.
Felvétel helyszíne: Miskolc
Interjút készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
1938-ban született az akkori Tatatóvároson(0:37). Édesapja magyar királyi csendőr volt, 1942-ben áthelyezték Kolozsvár mellé, Felsőzsukra(1:04). Felőszsuk lakossága teljesen román, a szomszédos Alsózsuk lakossága pedig teljesen magyar etnikumú volt. Csak Tóth Ferenc József családja volt az egyetelen magyar család a faluban(3:35).A front közeledése miatt az édesapja visszakérette magát az anyaországba - így Csákvárra helyezték át(4:49).Szemtanúja volt a Magyarország fölött zajló légiharcoknak, személyésen is találkozott a lelőtt amerikai repülőgépek pilótáival(5:37). A csákvári zsidók mielőtt deportálták őket meglátogatták a falu népét és igyekeztek megajándékozni mindenkit(6:22). A német megszállás Csákváron a német katonák és a magyar leventék között is feszültségeket szült, kis hijján tűzharc alakult ki(7:39). Emlékei szerint Csákvár fölött nagy légiharcok dúltak, 6 repülőgépet le is lőttek(8:49).1944 őszén Csákvárról lovaskocsikkal Gyermelyre költöztek(9:18) Eközben a németek visszavonultak, s a német katonák többször is meglopták a szekérrel költözködő Tóth Ferenc József családját(9:56).1944 szentestéjén érkeztek meg az oroszok Gyermelyre, és az édesapját elvitték magukkal, mert a szovjet katonák tábornoknak hitték a csendőri egyenruhája miatt - nemsokára viszont el is engedték(11:03). A szovjetek nem tettek különbséget a magyar fegyveres alakulatok között, ezért a csendőröket is elfogták(12:55).Visszaemlékszik a Budai várban rekedt német és magyar alakulatok felmentésére küldött német támadásra is(15:10). Ezekben a harcokban 2 bomba hullott a ház elé, de szerencsére senki sem sérült meg(16:00).A németek támadása nagyon meglepte a Gyermelyen állomásozó orosz katonákat, ott szinte minden szovjet katona el is esett(17:42).A németek elvitték Tóth Ferenc József édesapját, mert azt hitték róla, hogy katonaszökevény. Győrbe került vizsgálati fogságba(18:26). Végülis Felső-Ausztriában esett amerikai fogságba, de kiadták az oroszoknak, azok pedig Máramarosszigeten tartották fogva(19:40).Mivel az édesapja nem volt otthon, sok volt az éhes gyerek, Tóth Ferenc József nagynénje elment Gyermelyre és onnan Kalocsa mellé költöztek(20:05). 1947-be hazaköltözött Gyermelyre, ekkor újra összejött a család(édesapja is hazatért a fogságból)(21:42). Édesapját nem büntették meg, mert az igazolóbizottság előtt ártatlannak bizonyult(22:30).Mivel az apja csendőr volt, ezért 1948 után szinte minden iskolai közösségből kizárták, megbélyegezték(23:43). A TSZ-esítés ideje alatt elvették a család földjeit, állatait(25:34).Tóth Ferenc József beszél az '50-es évek mindennapjairól, a jegyrendszerről, a beszolgáltatásról, a nyomorról, a megkülönböztetésről,stb(26:10).Mint "osztályidegen", semelyik iskolába nem vették fel, végül a Volánnál kalauz lett - de itt is káderlapot vezettek róla(29:32).1956-ban az egész család nagyon lelkes volt, de az édesapja már előre sejtette, hogy a szovjetek nem fogják hagyni a változásokat(31:09). Október 26-án részt vett a tatabányai tüntetésen, a politikai foglyok kiszabadításakor, és már fontosabb helyi eseményekben is(31:32). Október 26-án az ÁVO-sok igazoltatták(32:57). A szabadságharc leverése után elhagyta Magyarországot és Bécsbe ment(34:06). Bécsben ilyenkor rengeteg magyar volt, a követség előtt óriási sorok kígyóztak(34.40). A magyarok számára "lagereket" alakítottak ki, főként kultúrházakból(35:26). Végülis a családját féltette a megtorlástól, így hazajött Hegyeshalomnál(36:48). Hegyeshalomnál viszont megjöttek az oroszok, teherautóra tették Tóth Ferenc Józsefet és egy barátját, de sikerült megszökniük(38:12). A Volánnál sokáig titkolnia kellett 1956-os szereplését(39:15).Származása miatt gyakran érte atrocitás(42:22). Később Gyermelyre ment a helyi TSZ-be, mint vízvezeték és fűtésszerelő kezdte ottani pályafutását, de végül innen is krúgták származása miatt(43:30). Önéletrajzát is úgy kezdte: "Csendőr volt az édesapám..."(44:40).
Interjúalany: Tóth Ferenc József
Felvétel időpontja: 2011. március 13.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél családjáról és a zsidó törvények hatásáról (-4:20), majd kitér a lakóhelyük részletes bemutatására (-8:09). Beszél tanulmányairól a polgári iskolában, apja munkaszolgálatba hívásáról, kitér arra, hogy az Aréna úti zsinagóga gyermekkórusában énekelt (némi pénzt keresett ezzel); Felvidék, majd Erdély visszacsatolását a zsidó tanulók is örömmel fogadták, bár nem engedték őket Kassára tanulmányi kirándulásra; nyomdász tanuló akart lenni, de csak zsidó nyomdába fogadták fel tanoncnak (-13:45). Beszél a sárga csillagos házba költözésükről (-16:08), majd egy légitámadás következményeiről (-17:10). Rátér a kisegítő munkaszolgálatra és az itt végzett munkára (romeltakarítás, lakások helyreállítása) (-25:04). Beszél arról, hogy a svájci nagykövetség hogyan segített neki gyermekotthonba kerülni (-28:23). Kitér édesanyja és testvérei sorsára (-30:58). Beszél a gettóba kerüléséről, a mindennapi túlélésről, a szökéséről (élelmiszert szerzett életét kockáztatva), majd visszatéréséről a gettóba (-41:10). Beszél a gettó felszabadításáról, hazatérésükről a lakásukba (útközben majdnem elvitték őket a szovjet katonák málenkij robotra), végül minden családtagja túlélte a vészkorszakot (-44:30)
Interjúalany: Mitzki Ervin
Felvétel időpontja: 2011. március 09.

Hossz: 00:34:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, egy ferencvárosi család sarja, de a szülei Fertőszéplakról származnak, a nyarakat Fertőszéplakon töltötte 3:03 a ferencvárosi pályaudvar közelében laktak, a környéken nagyon sokat bombáztak, egy alkalommal az utca túloldalán rekedt a harcok közepette 5:49 az óvóhelyen zsúfoltan éltek, mesél az óvóhelyi élményekről, elesett állatokból, régi konzervekből, alkalmi táplálékokból készítenek ennivalót 9:06 az édesapja a fronton harcolt, édesanyja pedig a háború alatt meghalt, ezért a nagymamájához költöztetik, a testvérei Ausztráliába és az Egyesült Államokba vándorolnak ki 15:18 a testvéreivel ellentétben nem akart elmenni, mert az édesapját nem akarta itt hagyni 16:05 a soproni villamosipari technikumba járt iskolába, kollégista volt, ezt megelőzően pedig népi kollégista is volt 17:43 a technikum elvégzése közben tanított, Győrben pedig üzemmérnökként végzett, majd Budapesten szerez egyetemi végzettséget 19:43 a tanítás mellett az újítás volt a hobbija, elnyeri a kiváló újító arany fokozatát három alkalommal 25:33 1989-ben egy alapítványt hozott létre, hogy a fertőszéplaki általános iskola kiemelkedő tanulóit megjutalmazza, később Sopronban is indított egy alapítványt 29:54 volt országos tanfelügyelő is, a rajzolás akkor vált a hobbijává, amikor az országos versenyek egyre kevesebb anyagi keretet kaptak
Interjúalany: Horváth István
Felvétel időpontja: 2010. december 09.