0:00 gyermekkor, családi háttér, a második világháború alatt gyerek volt, csak emlékfoszlányai vannak ebből a korszakból 1:29 a német megszállók jelenléte visszafogott volt, a nyilasokra sokkal élénkebben emlékszik 2:46 nem volt élelmiszer, jegyrendszer volt 3:20 az iskola fűtéséről a tanulók gondoskodtak, mindenki hozott magával tüzelőt, a nyilasok viszont jól éltek 6:04 édesapja 1948-ig fogságban volt, édesanyját pedig elvitték dolgozni az oroszok 9:29 a második világháborús bombázás rendkívüli károkat okozott Sopronban 10:43 az ő házukba is beszállásoltak orosz katonákat, tisztek laktak ott, ők pedig meg tudták védeni a lakókat 11:51 Győrben dolgozott 1956-ban, látta a szovjet emlékmű ledöntését 13:21 a munkájáról beszél, az Elzett gyárában dolgozott 14:09 Sopron a határsávban lévő város volt, nem mindenki kereshette fel a várost 17:50 a második világháborús óvóhelyről mesél 20:01 a külföldre utazás lehetetlen volt 24:09 tagja volt a pártnak,hogy lakáshoz jusson, de a kötelező tagdíj, és szemináriumok miatt a munkahelyén csak hátrány érte 26:14 a rendszerváltoztatás negatív hatása volt, hogy a gyárat, ahol dolgozott, bezárták 29:35 Egerben volt katona, ritkán engedték el őket

Az interjúalany mesél a tanyasi iskoláról, a szovjetek bevonulásáról, az általuk okozott károkról. Elmondja hogyan építették újjá Kisújszállást a háború után. Beszél a beszolgáltatásról, TSZ-esítésről, s mesél arról is, hogy a rendszerváltoztatás után milyen kárpótlásban részesültek. 0:13--gyermekkor, szülők foglalkozása, házassága, milyen földművesmunkákat végeztek fiatalkorukban; 2:25--milyen iskolákba járt, mit dolgozott, milyen volt az általános iskola; 5:25--mennyi földön gazdálkodtak; 6:29--mit csináltak, amikor közeledett hozzájuk a front, hogyan vészelik át a harcokat, milyen pusztítással járt a katonák bevonulása, kiket vittek kényszermunkára; 13:05--milyen volt az élet az ötvenes években, hogyan érinti a mezőgazdaság átalakulása a családi gazdaságukat 14:40--véleménye a Kádár-korszakról; 15:27--milyen kárpótlást kaptak a földjeikért, mit csináltak vele; 17:07--hogyan értesültek a háború végéről, hogyan zajlott Kisújszállás újjáépítése; 20:05--hogyan ismerkedtek a fiatalok; milyenek volta a bálok

Az interjúalany beszél élményeiről, az orosz katonák fosztogatásaitól, arról, hogy megpróbálták megerőszakolni a cselédjüket, de édesanyja ezt megakadályozta (0:30). Szól arról, hogy a falu háromszor cserélt gazdát a németek és oroszok között, és hogy milyen csatákat vívtak (6:20). Beszél arról, hogy egy orosz katona később megkergette, mikor ülést akart szerezni egy használaton kívüli buszból, de végül csak egy pofont kapott (9:25). Elmeséli, hogy ipari tanuló lett a Lang gyárban, és arról, hogy már nagyon korán antikommunista lett. Égyik éjszaka Rákosi-ellenes szlogenekkel írkálta tele a falut (12:10). Ez nagy felháborodást és rendőrségi vizsgálatot vont maga után, de el tudták terelni a rendőrök figyelmét (19:10). Szól arról, hogy miként került bele az 1956-os tüntetésekbe, miként hitte először azt, hogy filmforgatás van, és hogyan jutott el a Kossuth térre (22:06). Nagy Imréről először azt hitte, színész, ezért felkiabált neki, hogy rángassa meg a bajszát, és ő meg is tette (28:05). A rádióhoz ment, ahol látta, hogy a mentőautókban ávósok vannak (29:50). Egyszer egy csapat ávós vette őket körbe fegyverrel, de ő megfogta a fegyverüket és olyan meggyőző erővel beszélt, hogy az ávósok letették a fegyvert (33:00). Szól arról, hogyan látta a Sztálin szobrot ledönteni és részeit meggyújtani (36:50). Elmeséli, hogyan találta el egy sorozat majdnem, mikor egy padra leült enni, illetve azt, hogyan beszélt le embereket arról, hogy elvegyenek ezt-azt a Szabad Nép székházából (39:00). Végül elmeséli, hogyan jelentett be sztrájkot a gyárban, hogyan hagyták azt el a munkások, illetve hogy miként menekült meg egy második sorozattól (45:00).