Interjú

Gyűjteményhez ad
Gulág - Málenkij robot
katonaság
kényszerlakhely
1956
kárpótlás
Szovjetúnió
láger
át- és kitelepítések
Valksbund

Mindig a Szűzanyát kértem

2637 megtekintés

Hossz: 00:26:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy a háború után málenkij robotra szállították (0:51). Beszámol a bevagonírozásról és a vonatútról (3:04), arról, hogy milyen munkát végeztek a lágerban, milyen körülmények uralkodtak (6:11), milyen volt a kényszerlakhely (11:28), hogyan jöhettek haza (16:57). Mesél arról, hogy édesapját 1944-ben a németek besorozták az SS-be (18:57), valamint arról, hogy az interjúalany élete hogyan alakult hazatérése után (21:48). Kitér arra, hogy felvidékieket telepítettek be a kitelepített svábok helyére (23:16), végül pedig beszél a rendszerváltoztatás utáni kárpótlásról (24:50).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
Interjúalany neve: Tepper Teréz
Interjúalany lakhelye: Somberek
Interjúalany született: Szellő, 1927
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. április 10.
Felvétel helyszíne: Pécsvárad

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél a családjáról, gyermekkoráról, a bajai főiskolán eltöltött éveiről, az 1956-os forradalom helyi hatásairól, az 1950-es és 1960-as évekről, valamint a tanítói pályája alakulásáról. 0:21--születés, család, a földosztás hatása a megélhetésükre, iskolák és a gyermekként a családi tanyán végzett munkák 3:53--hittanoktatás, milyen veszélyekkel járt ez a korban 6:20--a bajai tanítóképzőben töltött évei 7:50--emlékei a II. világháborúról, a kozákok beszállásolása, légitámadások 10:32--emlékei az 1956-os bajai eseményekről, disszidáló osztálytársairól 17:00--élet az 1956-os években, a téeszesítés, a háztáji gazdaságok, a fizetések értéke, az eslő TV, rádió 22:30--munkája tanárként 24:54--emlékei a román forradalomról 26:25--emlékei a rendszerváltoztatásról, mi a lényege, mennyiben változtatta meg a mindennapi életet 31:00--családi emlékek az I. és II. világháborúról 32:56--miért lett tanító, milyen volt ekkoriban egy iskola, milyen volt az iskolai nevelés 39:15--házasságai, családi viszonyai 40:56--emlékei a délszláv háborúról
Interjúalany: Stefánovics Sándor
Felvétel időpontja: 2010. június 30.

Hossz: 00:56:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a romániai hiánygazdaságról, valamint a rezsim kommunista jellege ellenére magyar nyelvű iskoláról, de a történelem román nyelven való tanításáról (0:24). Beszél arról, hogy a lakótelepi román gyerekek néha bozgornak, hazátlannak hívták őket, de nem volt magyarellenesség széles körben. A bátyját elvitte a rendőrség kihallgatni egy Szent Anna tónál rendezett magyar felvonuláson való részvétel miatt (6:35). Szól arról, hogy miként vállalt kis részt a romániai ellenzékben, amikor Cs. Gyimesi Éva és Smaranda Enache között közvetített üzeneteket (14:42). Szól arról, hogy a szórakozás is korlátozva volt, valamint arról, hogy a Dallas című sorozat mégis ment a tévében, pedig az a kapitalizmus netovábbja volt(24:50). Beszél tanulmányairól és katonai szolgálatáról, valamint arról, hogyan büntették meg, amikor olvasáson kapták őrségben (29:00). Arról is szól, hogy miként épült fel Ceausescu személyi kultusza és milyen nevetséges kilengései voltak. Egyszer egy skandálási gyakorlatról elment, mert nem bírta volna nevetés nélkül. Szól továbbá a román diktátor személyiségéről (32:10). Beszél a romániai forradalmi események kialakulásáról, a kolozsvári és marosvásárhelyi eseményekről (38:44). Rátér Ceausescu bukására, és arra, miként hallotta, hogy "Tacitul fugit", vagyis "Apuka elszaladt", ami a diktátor végét jelentette (46:30). Végül arról szól, hogyan alakult ki a transzilvanizmus, valamint arról, miért döntött úgy, hogy az Egyesült Államokba költözik, ahol azóta a New Orleans-i egyetem tanára (51:10).
Interjúalany: Fülöp László Zsolt
Felvétel időpontja: 2011. június 17.

Hossz: 00:48:00
00:00 a családjáról, különösen a férjéről 5:30 Tanulmányairól 7:20 II. világháború megpróbáltatásairól, édesapja szökése orosz fogságból 16:00 a kommunista hatalomátvétel, hatásairól osztályidegenek megpróbáltatásairól, fekete Volga 20:30 Olé Sándorról 21:40 A Pápai Református Kollégium szenioráról, Petrőcz Lászlóról 25:00 felvételi a színművészetre 28:30 sikertelen felvételi az orvosira 30:00 kisbéri élmények, család munkájáról 32:00 a mindennapi élet körülményei a Kádár-korban 34:00 Balatonfüredre kerülés 36:00 az ászári gyülekezetről, az ébredés 43:40 Petrőcz Lászlónéról, mint költőnőről és közéleti szereplőről
Interjúalany: Pertőcz Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. február 19.