Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
1956
rendszerváltoztatás
Kádár-korszak

Kőbe vésett történelem

3795 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Leírás: 0:00 gondolati háttér 3:00 mesél az iskolai évekről 7:02 1956-ban még Miskolcon élt, mesél az akkor szerzett élményeiről, tüzet nyitottak a tömegre 11:01 elmagyarázza, hogy miért gyűlöli a háborút, és miért pacifista 13:03 a főiskola elvégzése után a Zrínyi Gimnáziumban vállalt tanári állást, eleinte az egyik tanteremben aludt, az első műterme pedig a gimnázium pincéjében volt 15:18 szeretett tanítani, de végül a szobrászatot választotta 17:05 a hatalom akkor is és most is beavatkozott a művészetbe, mert nem fogadta el, hogy nem csak a hatalomnak van igaza 19:20 az első igazi sikereit külföldön érte el, Ravennában kapott egy aranyérmet, Magyarországon ezután kezdte el megkapni az itthoni díjakat 21:56 nem helyeselte azt, hogy a régi szobrokat mind eltávolították 23:50 a hitet fontosnak tartja, de az egyházaktól eltávolodik 26:20 felidézi, hogy hogyan ismerkedett meg a feleségével, a szobrászat sok áldozattal járt, egy malomban rendezte be a lakásukat és műtermet 32:45 mesél arról, hogy hogyan mondott az első „szabad” március 15.-én 1989-ben beszédet 37:26 csalódott a rendszerváltoztatásban 39:47 a beszéd után felkérték közéleti szerepre, de a terveit keresztülhúzták, így maradt szobrász 44:56 a város főterén álló szobor is csak kínkeservesen valósulhatott meg
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Szabolcs Péter
Interjúalany lakhelye: Zalaegerszeg
Interjúalany született: Miskolc, 1942
Interjúalany foglalkozása: szobrászművész
Felvétel időpontja: 2011. június 09.
Felvétel helyszíne: Zalacséb

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról, arról, hogy a német megszállás alatt hadikórház lett az iskolából, valamint arról, hogy az újrakezdés után a latin és nyugati nyelvek helyén oroszt tanultak (0:40). Szól arról, hogy a színművészetin vagy a bölcsészkaron szeretett volna továbbtanulni, de végül mégis a honvédség tisztképzőjét választotta, ahol híradós lett (7:20). Beszél arról, hogy 1956. október 23-án az ezredét Budapestre vezényelték, de ő kimenős volt, és nem találták, úgyhogy másnap meglepve tapasztalta, hogy nincs a laktanyában szinte senki (13:40). Szól arról, hogy az októberi forradalom során a posta katonai irányításának átvételével bízták meg, és arról, hogy milyen feladatokat láttak el (17:30). Szól a leszereléséről, és arról, hogy kezdetben nem volt munkája, később azonban a ruhakereskedelemben kezdett dolgozni (22:00), majd később az ezt felügyelő állami vállalat ellenőrzési osztályvezetője lett, a rendszerváltoztatás után pedig Kft-t alapított (27:00). Szól az 1950-es évek sportéletéről, az atlétikáról és a futballról. Magán futballklubot alapítottak, ami később a vasutasokkal együtt aszód második számú csapata lett (28:35). Végül arról szól, hogy a külföldi csapatoknak való szurkolás a totó megjelenésével kezdődött Magyyarországon (40:48).
Interjúalany: Budai Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. október 01.

Hossz: 00:38:00
Tárgy: GULAG/GUPVI
Az interjúalany beszél családjáról, arról, hogy a nővére szülési komplikáció miatt kórházban volt, és meghalt egy bombatalálatban (0:00). Szól arról, miként csalták őket az oroszok az iskolába, és kerítették be (3:50). Elmeséli a bevagonírozást, és azt, hogy fél órán belül már tetvesek lettek (5:20). Szól a megérkezésről, a munka jellegéről, a fejadagokról (7:00). Elmeséli, hogy a táborból kijárkálva két falusi özvegyasszonynak segíetett élelemért (10:30). Szól arról, hogy átkerültek a kolhozba dolgozni. Beteg testvére már ki volt írva hazautazásra, de a vonat elment nélküle, mert éppen a kolhozból hozott élelemmel próbáltak segíteni rajta. Végül egy idő után nagy szerencsére még egy szállítmány ment, ahová őt is feltették (13:40). Szól arról, hogy aztán elkezdtek javulni a körülmények, már fizetést is kaptak és ennivalót is árultak a táborban. A konyhán kuponokért cserébe lehetett vásárolni, de a kuponokat széles körben hamisították (19:44). Beszél arról, hogy a kolhozban egy orosz nő felügyelete alatt dolgoztak, aki nem akarta őket hazaengedni, amíg nem teljesítették a normát. Ezt a nőt Kocának nevezték, hogy ne tudja, hogy róla van szó, és még dalt is írtak róla (23:06). Beszél a tisztálkodási szokásokról, a tetűről és a poloskáról (26:35). Szól a vasárnapokról, a hitéletről, a karácsony megtartásáról, a holtak temetéséről, valamint arról, hogy egyszer még egy pap is meglátogatta őket (29:05). Végül hazajövetele körülményeiről szól, és arról, hogy spórolt pénzéből ruhát vett hazaútja előtt (35:40).
Interjúalany: Kind Jusztina
Felvétel időpontja: 2010. november 27.

Hossz: 00:27:57
Tárgy: egyházak
Köves Tivadar baptista családban nőtt fel. A Kádár-korszakra jellemző kettős gondolkodást a családjában figyelhette meg, mert voltak vélemények, amiket csak családi, szűk baráti körben hangozhattak el, például az Állami Egyházügyi Hivatal megalkuvó, a hatalom által korrumpált tisztviselőiről. A baptista egyházról szólva Köves Tivadar megemlíti, hogy a baptista lelkipásztorok között is voltak, akik nem alkudtak meg a hatalommal, de ezeket elöljáróik nem védték meg. Tanulmányi évei alatt nem volt KISZ-tag, első munkahelyén sem lépett be a Pártba. Amikor bevonult a hadseregbe, hogy teljesítse sorkatonai szolgálatát, lelkiismereti okból megtagadta a katonai eskütételt, és ezért több hónapos vizsgálati fogságba került, ahol igazi nehézfiúkkal volt alkalma együtt ülni. Egy karizmatikus csoportba belépve megtapasztalhatta, hogy milyen érzés rendszerellenesnek minősített összejöveteleken részt venni. A csoportot megfigyelték, a telefonjaikat lehallgatták. 0:7--miben tapasztalta meg a vallásszabadság hiányát az 1970-es és az 1980-as évek Magyarországában; 2:0--hogyan viszonyult a környezete a Kádár-rendszer egyházpolitikájához; 4:40--milyen viszonya volt gyermek- és fiatalkorában a rendszerhez; 8:28--hogyan szabadult ki a börtönből, ahova a katonai szolgálatmegtagadás miatt került; 11:36--mit gondolt a rendszerváltoztatás korának idejében a rendszerről; 13:8--hogyan próbálták meg elkerülni az istentiszteletek során a rendőrség figyelmét; 16:43--hogyan talált rá a Hit Gyülekezetére, milyen hatással volt ez az életére, hogyan szolgált más emberek számára példaként a börtönben
Interjúalany: Köves Tivadar
Felvétel időpontja: 2011. március 20.