Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
Néphadsereg
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
1956
rendszerváltoztatás
SZDSZ
szamizdat
'50-es évek
Demszky Gábor
II. világháború
Orbán Viktor

Tanárrá válás a Kádár-korszakban

2666 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: Az interjúalany bemutatja családját, családja 1950-es évekről őrzött emlékeit. Ezt követően beszél iskoláiról, a katonaságról és tanárrá válásának folyamatáról. Végül szól a rendszerváltoztatással kapcsolatos élményeiről is, és elmondja, hogy hogyan értékeli magát a rendszerváltoztatást. 0:27--születés, születésének körülményei, családja; 2:12--szülei emlékei a második világháborúról, hogyan viselkedtek a német, illetve az orosz katonák; 5:25--benyomásai az 1956-os eseményekről, hogyan zajlottak az események a falujukban; 7:57--iskolái, tanulmányai; 9:35--hogyan élték meg a szülei az 1950-es éveket; 11:24--hogyan szerzett később ismereteket az 1956-os forradalomról; 14:22--milyenek voltak az egyetemi évei; 20:5--katonaélményei; 25:54--mi történt a leszerelése után, házassága, első munkái; 32:41--élményei a rendszerváltoztatással kapcsolatban, a szamizdat irodalom, mi a véleménye a rendszerváltoztatásról
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Interjúalany neve: Kovács Miklós
Interjúalany lakhelye: Debrecen
Interjúalany született: Ózd, 1954
Interjúalany foglalkozása: középiskolai tanár
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Felvétel helyszíne: Debrecen
Interjút készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:54:20
Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan lett belőle a Kelet Magyarország nevű lap újságírója, és hogyan élte át újságíróként Nyíregyháza 1956-os eseményeit. Beszél egyéb, újságíróként szerzett emlékeiről is, illetve elmondja, hogy mennyiben különbözött a régi Nyíregyháza a maitól. 0:32--gyermekkora, születése, iskolái, milyen hatások érték az iskolában, továbbtanulása, a sport szerepe az életében; 7:14--hogyan került kapcsolatba az újságírással, milyen híres emberekkel került kapcsolatba kezdő újságíróként; 15:20--egyetemi tanulmányai; 16:16--emlékei az 1956-os nyíregyházi eseményekről, a szovjet csapatok bevonulásáról; 22:45--hogyan lett gyakornok a Kelet Magyarország nevű lapnál, újságíróként szerzett emlékei; 28:59--emlékei Váci Mihályról és más híres írókról; 33:1--milyen volt a korabeli Nyíregyháza és mi változott azóta; 44:4--mit várt a korábbi rendszertől annak kialakulásakor, milyen véleménnyel volt róla
Interjúalany: Angyal Sándor
Felvétel időpontja: 2011. február 24.

Hossz: 00:47:00
Az interjúalany beszél családjáról, a falusi világról, annak munka- és szabadságközpontú erkölcsiségéről (0:10). Nagyapja és dédapja is bíró volt, akinek vezető szerepe volt a faluban (5:52), ám a háború nagyon megviselte a nagyapját, mert neki kellett frontra vagy munkaszolgálatra kijelölnie az embereket, ezért 1945 után vissza is vonult (8:40). Szól arról, hogyan került ki édesapja a Don-kanyarhoz, miként tért vissza, és miként sorozták be a Vörös Hadseregbe (9:30). Szól édesapja hazatéréséről, arról, hogy az állatokat mind elvitték a földekről, illetve arról, hogy a háborús élmények miatt édesapja évekig nem volt képes ágyban aludni (13:10). Szól arról, hogyan szereztek új állatokat a csempészet révén (15:20), majd arról, hogyan próbálták kollektivizálni a mezőgazdaságot a Rákosi-rendszerben (16:30). Elmeséli, hogy édesapja inkább neki adott tejet, minthogy hiánytalanul teljesítse a beszolgáltatást, de végül nem esett bántódása (19:50). Szól oktatásáról, a kommunista propagandáról és az ünnepekről (21:30), valamint a külön hittan és az ideológia kettős neveléséről (25:30). Beszél középiskolájáról (28:52), majd az 1956-os forradalom miskolci eseményeiről, ami annyira megihlette, hogy verset írt Csillaghullás címmel (31:00). Külön szól a megtorlásról, az 1919-es fenyegető propagandaplakátok kitételéről, egy 18 éves fiú nyilvános akasztásáról, és egy olyan kiállításról, ahol kinagyított fotókat mutattak a tüntetésről, beépített emberek pedig azt figyelték, hogy felismernek-e valakit (35:40). Szól a történelem-földrajz szakról a debreceni egyetemen, elhelyezkedéséről, valamint arról, hogy rábízták a KISZ szervezését az iskolában, melynek keretében fáklyás meneteket is kellett szeveznie a vietnámi háború ellen (42:26).
Interjúalany: Dr. Mádainé Dudás Ilona
Felvétel időpontja: 2010. november 26.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél a juhászok II. világháború előtti és utáni életéről, munkájukról, illetve arról, hogy hogyan érintette ez a szakmát a rendszerváltoztatás. Mesél a II. világháborúban szerzett tapasztalatairól is. 0:5--születés, család; 5:0--hogyan kezdett juhászként dolgozni, majd hogyan lett kocsis legény; 11:45--hogyan kezdett fellépni a dudájával, hogyan ismerte meg a feleségét; 13:35--hogyan lesz katona, milyen volt a katonai szolgálat; 18:25--hogy szerelt le, és hogyan kellett újra berukkolnia és milyen munkát talált a háború után; 23:13--hogyan tenyésztett és tanított be terelőkutyákat, mi a terelőkutyák szerepe a juhász életében; 28:00--mi a különbség a különböző juhászok között, hogyan zajlott a juhfejés, egyéb érdekességek a juhászok munkájával és életével kapcsolatban; 34:35--milyen jövő vár a juhászatra, mi változott a rendszerváltoztatás után
Interjúalany: Pál István
Felvétel időpontja: 2011. május 05.