Interjú
Gyűjteményhez ad
„Azoknak tudtál dolgozni, nekünk meg nem akarsz?”
2843 megtekintés
Hossz: 00:49:00
Leírás:
Az interjúalany 1925-ben született Csátalján (Bács-Kiskun megye). Zsidó származású volt egy szinte teljesen sváb faluban. Később Bajára került iskolába. (01:56) Származása miatt géplakatosnak tudott tanulni. (03:12) Beszél családjáról. (04:16) A '30-as évektől rossz volt a család helyzete. A rokonság egy része Jugoszláviában élt, őket már az 1941-es megszállás után a németek koncentrációs táborba vitték. (07:06) Az újvidéki sváb rokonokat a szerb partizánok ölték meg. (10:08) Az interjúalanyt és szüleit 1944-ben gettóba zárták, majd besorozták munkaszolgálatra. Hódmezővásárhelyre, egy szadista tiszt által vezetett századba került. Itt találkozott korábban elhurcolt bátyjával. (14:20) Mosonmagyaróvárra került "vasas századba". Óbudai gyárakban dolgoztatták, itt már jó volt a bánásmód. (17:52) Édesanyja és nővére a bácsalmási gettóban maradtak, ott rosszak voltak a körülmények. Később a rokonság nagy része is ide került. A továbbszállításnál azonban a vonatokat különböző táborokba küldték. (23:32) Nővére egy ausztriai lágerben adott életet gyermekének, itt emberségesen bántak vele. Ezután az oroszok közeledése miatt Theresienstadtba szállították, itt érte a háború vége. (25:38) Az interjúalanyt 1944 decemberében szabadították fel az orosz csapatok. Hazafelé tartott, a szovjet katonák elvették tőle maradék holmiját is, többször megállították, bezárták, dolgoztatták. (39:36) Bátyja is fogolytáborba került, de a család többi tagjához hasonlóan ő is hazajött. Megemlíti a zsidókkal szembeni előítéleteket. (29:38)
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve:
Neumann Lajos
Interjúalany lakhelye:
Pásztó
Interjúalany született:
Csátalja,
1925
Interjúalany foglalkozása:
gépkocsivezető ( nyugdíjas )
Felvétel időpontja:
2011. november 18.
Felvétel helyszíne:
Pásztó
Interjút készítette:
Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó
Kapcsolódó interjúk
Tanyáról az egyetemre
Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és a tanyasi iskoláról (0:22), illetve a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről (3:10). Említi a földosztás következményeit (13:12) és középiskolás éveit (14:55), különös tekintettel a mindennapi életre, a tanyasi iskolával való összehasonlításban (17:55). Rátér a társadalom terrorizálására és a mezőgazdaság 50-es évekbeli átalakítására (28:06) és az 1956-os forradalomra (30:45).
Interjúalany: Dr. Szemerszki Miklós
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 18.
A II. világháború egy gyermek szemével
Hossz: 00:35:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a cserkészetről (0:44), a II. világháborúról, a bombázásáról, valamint a zsidók elhurcolásáról (1:53) és a megmentésükre irányuló erőfeszítésekről (07:40). Szól a nyilasok jelleméről, a nyilasuralomról (11:48), valamint a német megszállókról (12:40). Beszél az orosz megszállásról, a katonák viselkedéséről (14:52), valamint a háború alatti élelmiszerellátásról és a háború pusztításáról (18:00).
Kitér az oroszok éjszakai fosztogatásaira és a lakosság ellenállására (22:50). Szól az oktatás helyzetéről, a szénszünetekről, valamint az oktatás újjáindításáról, a kommunista történelemtanításról (21:16),
valamint a kontraszelekcióról (24:24). Elemzi a Rákosi-rendszer felépítését, a káderesítést, a szaktudás hiányát és az Elzett-gyár sorsát (26:55). Szól a terrorról, az internálásokról, az ávósokról, valamint a Csányi utcai kihallgatásokról (30:47).
Interjúalany: Szabó Károly
Felvétel időpontja: 2011. március 21.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
Székelyföldtől Makóig a történelem sodrásában
Hossz: 00:41:00
00:00-01:07 - gyermekkor, 02:30-09:31 - katonaság, 11:26-16:43 - frontok, 16:45-30:28 - fogság, 30:30-34:15, orvosi karrier, 34:20-3:32 - párt, besúgók, internálás, egyházüldözés
Interjúalany: Birta Mátyás
Felvétel időpontja: 2010. november 19.
Készítette: József Attila Gimnázium, Makó
