Az interjúalany beszél családjáról, tagjainak példaértékű viselkedéséről (0:05), majd oktatásáról a bajai III. Béla gimnáziumban (0:42). Szól édesapja kiváló kisiparosi munkájáról, valamint az 1950-es évek terrorjáról (2:05). Beszél az 1956-os forradalom bajai eseményeiről, ami számára akkor kezdődött, amikor összetépték az orosz tankönyveket és a folyóba dobták Rákosi mellszobrát az osztálytársaival (2:52). Szól arról, hogyan vonultak a városon keresztül és hogyan növekedett a tömeg (6:05). Végül a laktanyához mentek, ahol fenyegető légkör volt, de végül sértetlenül hazaért (7:40). Szól a forradalom leveréséről és a disszidálási hullámról (12:30), majd arról, hogy miként alakult meg a Kádár-kormány, hogyan torolta meg a forradalmat és hogyan jelentették meg a fehér könyveket az "ellenforradalom rémtetteiről" (14:54). Szól arról, hogy a disszidált magyarokat mindenütt nagy szeretettel fogadták (17:50) . Elmondja, miként érte el Kádár, hogy egyre több magyar gondolja azt, hogy jó az ő rendszere (18:14). Beszél vallásos meggyőződés és a kommunista diktatúra harcáról, az egyéni szabadság korlátozásáról, a békepapi mozgalomról (20:35). Szól arról, hogy gazdaságföldrajzot tanított, és az ott közölt hivatalos adatok nem álltak összhangban a valósággal. Beszél a Barátság kőolajvezetékről, és arról, hogy nem lehetett tudni hitelesen, hogy jól járunk-e az energiaközösséggel (22:55). Elmeséli, milyen névleges kompromisszumokat kellett tennie, hogy igazgatóvá válhasson. Szól arról, hogy miként lépett be a pártba, majd miként adta fel tagságát, illetve arról, hogyan tevékenykedett a Hazafias Népfrontban (26:20).

Az interjúalany röviden áttekinti családja történetét, kitérve az ötvenes évekre és a hitéletre is (0:17). Rátér gyermekkorára, a mezőgazdasági munkákra (7:50). Szól arról, hogy fiatalon hogyan kedvelte meg a kézimunkázást, hogyan járt kézimunka-szakkörbe (10:50, 23:55). Feleleveníti a II. világháborúval kapcsolatos emlékeit, az óvóhelyre menekülést, valamint a román és orosz katonákkal való kapcsolatot (17:10). Röviden kitér a helyi zsidó és magyar közösségek együttélésére (20:33). Beszél a régi szórakozási lehetőségekről, és arról, hogyan dobtak ki egy bálról orosz katonákat a helyi fiatalok, mikor azok erőszakoskodni kezdtek (22:03). Értékeli a régi és mai vallási életet, leírva az Úrnapi körmenet helyi szokásait (24:24).

Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan vett részt diákként az 1956-os helyi eseményekben, milyen nehézségek érték a későbbiekben emiatt, és hogyan tudott mindezek ellenére a szocialista párton belül szakmai karriert befutni. 0:10--születés család, szülők foglalkozása, gyermekkori emlékei, iskolái; 3:29--a sport szerepe az életében; 4:44--nagyhatású tanári, milyen nevelésben részesült; 8:0--hogyan értesültek az 1956-os mozgolódásokról, milyen módon vettek részt a helyi eseményekben; 10:50--hogyan vettek részt a helyi munkástanács alakuló ülésén; 12:35--hogyan lesz a helyi nemzetőrség parancsnoka és mi volt a feladatuk; 14:50--hogyan szerelték le őket az orosz támadás megindulásával; 16:42--hogyan indulnak ellenük a bírósági tárgyalások, hogyan próbált meg disszidálni Szeged felé és hogyan kapják el; 19:6--hogyan utasították el az egyetemi felvételiét, milyen munkákat talált; 21:0--hogyan lett belőle pedagógus; 23:0--hogyan lett párttag belőle, hogyan sikerült karriert építenie és hogyan került a reformkommunisták közé; 32:45--hogyan állt félre a rendszerváltoztatáskor, hogyan lett belőle tanár és hogyan indult 2002-ben az MSZP színeiben