Az interjúalany röviden beszámol tanulmányairól, majd áttér az intézethez kerülésének körülményeire, a kezdeti nehézségekre, az intézeti oktatás jellegére, és annak változásaira (0:33), pedagógiai módszereire (6:55). Elmeséli, hogyan mentett meg egy intézeti növendéket a börtöntől, aki kompromittálódott az 1956-os eseményekben (8:47). Elmondja, hogyan bújtattak a diákok egy lánynevelő intézetből szökött lányt 11 napon át (11:02), majd röviden kitér a Gyógypedagógiai Főiskolán szerzett tapasztalataira, és apja nevelési alapelveire (18:25). Beszél arról, hogy Erdélyben töltött gyerekkorában román iskolába járt, ezzel kapcsolatban kifejti a beás cigányokkal kapcsolatos elméletét (21:04). Elmondja, mivel foglalkoztak szabadidejükben a gyerekek, valamint, hogy mi történt velük az intézetből kikerülve (25:25). Kitér a fegyelmezési és jutalmazási módszerekre (29:46), arra, milyen kapcsolatot ápolt az intézetben végzett diákokkal, és felsorolja, milyen szakmákat tanítottak (35:07). Végül megemlíti, hogy már a rendszerváltoztatás előtt is voltak már jobboldali növendékeink, a rendszerváltoztatás után pedig bevezették a vallási oktatást az intézetben, és sokan önként elkezdtek templomba járni (36:33).

Az interjúalany elmeséli, hogy a Horthy-korszak alatt földművesként hogyan került kapcsolatba a politikával, és a Kisgazdapárttal. Elmondja, hogy a II. világháborút követően hogyan érintette a mezőgazdaság átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről. Beszél a munkaszolgálatban eltöltött időszakról, majd a téeszesítésről is. Végül elmondja, hogy hogyan lett földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt, és miért mondatták le a pozíciójából. 0:17--miért a Sáros kerék címet adta annak idején a könyvének, miért lett földműves; 2:20--hogyan teltek a fiatalkorának évei, milyen kulturális élet volt a faluban; 5:10--hogyan fogadták a községben a kommunista rendszer kiépülését; 7:40--hogyan került kapcsolatba a politikával a Horhy-korszakban; 10:12--hogyan lépett be a Kisgazdapártba, politikai pályájának kezdete, a Parasztszövetség megalakítása; 12:44--pályája a II. világháborút követően; 14:5--hogyan érintette a mezőgazdaság II. világháborút követő átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről; 18:12--hogyan vitték el munkaszolgálatra, milyen volt a munkaszolgálat, milyen körülmények között élek itt; 30:0--hogyan került fel Pestre és milyen körülmények között tartották itt fogságba; 33:0--hogyan vették el tőlük a házukat és a földjüket; 35:59--a TSZ-mozgalom szervezése, hogyan kényszerítették a belépésre; 39:48--hogyan lett belőle földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt és miért mondatták le a tisztségéből

Az interjúalany mesél a tanyasi iskoláról, a szovjetek bevonulásáról, az általuk okozott károkról. Elmondja hogyan építették újjá Kisújszállást a háború után. Beszél a beszolgáltatásról, TSZ-esítésről, s mesél arról is, hogy a rendszerváltoztatás után milyen kárpótlásban részesültek. 0:13--gyermekkor, szülők foglalkozása, házassága, milyen földművesmunkákat végeztek fiatalkorukban; 2:25--milyen iskolákba járt, mit dolgozott, milyen volt az általános iskola; 5:25--mennyi földön gazdálkodtak; 6:29--mit csináltak, amikor közeledett hozzájuk a front, hogyan vészelik át a harcokat, milyen pusztítással járt a katonák bevonulása, kiket vittek kényszermunkára; 13:05--milyen volt az élet az ötvenes években, hogyan érinti a mezőgazdaság átalakulása a családi gazdaságukat 14:40--véleménye a Kádár-korszakról; 15:27--milyen kárpótlást kaptak a földjeikért, mit csináltak vele; 17:07--hogyan értesültek a háború végéről, hogyan zajlott Kisújszállás újjáépítése; 20:05--hogyan ismerkedtek a fiatalok; milyenek volta a bálok