Sztranyák Ferencné Csehszlovákiában, Nagykéren született. Ott élte át az orosz megszállást, majd 1947-ben a lakosságcsere keretében Cinkotára, majd Csengődre telepítették. Kemény munkával sikerült önálló otthont teremteni a faluban. (00:00-02:30) származás, család; (02:30-08:50) szlovák-magyar viszony, népviselet; (08:50-11:24) az I. bécsi döntés hatásai; (11:24-16:20) szovjet megszállás a faluban; (16:20-22:20) áttelepítés, lakosságcsere; (22:20-24:00) megtelepedés Csengődön, tanya; (24:00-29:00) beszolgáltatás, szakszövetkezet, faluba költözés, építkezés; (29:00-33:13) mindennapi élet, munka.

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az ortodoxiáról és a kóservágás nehézségeiről, valamint arról, hogyan költöztek Budapestre 1927-ben, és arról, hogy amíg édesanyja élt, betartották a vallási előírásokat, pedig nem volt könnyű a fővárosban (0:20). Szól arról, hogy a Rákosi-rendszerben nehéz volt a hitet megtartani, valamint arról, hogy azért jöttek fel Budapestre, mert édesapja szakmájából nehéz volt vidéken megélni. Szól továbbá az életkörülményekről és a lakáskörülményekről (7:30). Szól családja névváltoztatásairól, valamint arról, hogy első férjét besorozták, és nem jött vissza a háborúból (14:32). Beszél a holokausztról és Szálasi proklamációjáról, valamint arról, hogy egy bombatalálat miatti ijedtségben szülte meg gyermekét, a felügyelő tiszt felesége pedig alig akarta hívni a mentőket (16:25). Szól arról, hogy népes családjából ő, három nővére és a bátyja túlélte a holokausztot, de a bátyja az utolsók között jött haza az orosz hadifogságból (24:12). Szól arról, hogy milyenek voltak az életkörülmények az 1950-es években, arról, hogy nem tapasztalt antiszemitizmust a kommunista rendszerben, és arról, hogy alapvetően szerette azt a rendszert (25:10). Beszél arról, mit gondol Izrael államról és arról, hogy 1989 előtt nem tudott kilátogatni (29:30). Végül pártbizottsági munkájáról szól, és arról, hogy életjáradékot kap a II. világháború alatti szenvedéséért (33:45).

0:00 családi háttér, gyermekkor 0:45 megjárta 1945-ben Berlint, Németországban nem volt élelem, azért kellett kimennie, mert az édesapja katonatiszt volt 3:27 a lakásukat elvették, ezért nehezen indult az élet 3:50 mesél a gyermekkoráról, családjáról, majd a munkáiról 9:08 mesél a második világháború időszakáról Vácon, látta a menetben elvitt zsidókat, felidézi a zsidótörvények hatásait 11:55 a német hadsereg bevonulását a főtérről nézte végig 14:20 az iskolát nem fejezhette be, mert az apja a bombázások miatt otthon tartotta 17:36 csalódott 1956-ban, és utálta emiatt a Szabad Európa Rádiót, mert fellázították a magyar népet 20:21 Nagy Imréről negatív véleménye van 22:00 Kádár János a népet maga mellé akarta állítani 27:04 visszaemlékezik a Rákosi-korszakra, a főbérlőjét elvitték börtönbe 31:37 a rendszerváltoztatásban csalódott