Interjú

Gyűjteményhez ad
disszidálás
határőrség
rendszerváltoztatás
80-as évek
'70-es évek

Történetek a határról

2480 megtekintés

Hossz: 00:34:00
Témakörök: politikai rendőrség
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, az iskolában osztatlan tantermekben voltak, először egy gimnáziumban, később egy kertészeti szakközépiskolában tanult, de végül egy osztályfőnöki órán tartott toborzás után honvédségi hadtápszakra jelentkezett, később pedig határőrnek 2:06 első őrse egy Brennbergbánya közeli hely volt, onnan egy másik hegyi őrsre helyezik, majd bekerül kádertartaléknak 4:16 egy hansági őrsnek lett a parancsnoka, ahol borzasztó állapotok uralkodtak, eleinte nem akart ott szolgálni, de végül megszerette, és 25 évig volt ott, mesél az elektromos határzárról 6:34 évente kb. 1000-1200 riasztást kaptak, mesél a határőrség mindennapi életről 10:41 a változás 1987-től érzékelhető volt, elmeséli, hogy milyen nagy erőket mozgósítottak a 70-es években a disszidálók ellen, kb. 800 embert, főleg NDK-sok szöktek, de ellenük fegyverhasználati tilalom volt 13:40 ’88 elejétől felszedték a jelzőrendszert, mert nagyon elavulttá vált, végül egy politikai döntéssel kiengedték az NDK állampolgárait, de őket a román állampolgárok követték a menekülésben 16:52 a rendszerváltoztatás nem érte őket váratlanul, a határőrségnél már sejtették, hogy változás lesz, 1993 júliusáig a sorkatonákat kiváltották a hivatásosokkal 19:18 új technológia, és új munkaterületek (pl. embercsempészet, idegenrendészet) váltak a határőrség részeivé, számos új ország állampolgára akart átszökni a határon, és nagyon megnövekedett a papírmunka 21:23 mesél különböző történeteket, az emberi tragédiák többsége a román állampolgárságúaknál volt, akik mindent hátrahagytak, és az embercsempészek szinte kifosztották őket 30:27 mesélt arról, hogy volt egy romániai magyar, akit mindig meghatározott időközönként fogtak el, hogy meleg vacsorát ehessen
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Pető Lajos
Interjúalany lakhelye: Kapuvár
Interjúalany született: Sarród, 1952
Interjúalany foglalkozása: BM nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. április 15.
Felvétel helyszíne: Fertőszentmiklós
Interjút készítette: Széchenyi István Gimnázium, Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany bemutatja egy 50 holdas, zalai parasztcsalád életét a Rákosi-rendszer előtt, majd részletesen beszámol a család Hortobágyra telepítéséről (ez az első kitelepítési akció során történt), valamint a Kócspusztán eltöltött három évről. Interjúalanyunk beszél a hétköznapi létbe való visszailleszkedéséről. Szemlélteti saját tapasztalatai alapján az '50-es évek közepén zajló iparosítás jellegzetességeit Tatabánya és Oroszlány vidékén.
Interjúalany: Uné Szabó Sarolta
Felvétel időpontja: 2010. december 05.

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél családjáról, szüleinek korai haláláról és oktatásáról (0:00). Rátér arra, hogyan döntött a lelkészi pálya mellett, és beszél a Pápai Református Teológiai Akadémiára történt jelentkezéséről (1:37). Szól az államosításról, és arról, hogyan próbáltak meg ellenállni a bezárásnak, és hogyan tizedelték meg a hallgatók létszámát büntetésképpen (3:50). Említi, hogy osztályidegenség miatt a katonai szolgálatról elutasították, illetve azt, hogy milyen fizikai munkákat dolgozott (8:44). Szól arról, hogy munkásként világossá vált, hogy senki nem kedveli a Rákosi-rendszert. Beszél arról, hogyan védte meg őket Keleti Márton a filgyárban, valamint arról, hogyan akart új himnuszt íratni Rákosi (13:38). Beszél az egyház és a diktatúra viszonyáról Kádár és Rákosi alatt, említve, hogy a Rákosi-rendszer lelki megújulást indított el, mert döntésre kényszerített (20:33). Szól 1956-os tapasztalatairól és arról, hogyan változott meg az egyetemen a légkör a megtorlás után (23:34). Szól arról, hogyan utasított el egy beszervezési kísérletet (27:24), majd leírja a besúgók és az egyház viszonyát (31:47). Szól egy tatai lelkipásztor feltehető meggyilkolásáról (38:00), valamint értékeli 1956-ot és a bolsevik osztályharcot (38:50). Végül a rendszert átszövő korrupcióról szól (44:25).
Interjúalany: Janovszky István
Felvétel időpontja: 2010. december 14.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:19), a második világháborúról, édesapja szerepéről, hadifogságáról (0:44). Beszámol katonasággal kapcsolatos emlékeiről, ahol az ÁVH-hoz osztották be. Hangsúlyozza, hogy szükséges lenne, hogy a sorozott ávósokat megkülönböztessük a hivatásos állományú „gazemberektől” (1:19). Elmeséli, hogy 1956-os forradalom alatt is felrótták neki, hogy ávós volt (20:13). Beszél a földművelésről, a háború utáni újjáépítésről (22:17), a földosztáskor kapott földről (26:30), munkájáról vasutasként, majd géplakatosként (27:13). Beszámol arról, hogy édesapja nehezen lépett be a TSZ-be (31:24), arról, hogy milyen körülmények között élt a családjával (33:59), végül pedig arról, hogy a Kádár-korszakban mindenkinek volt munkája (34:54).
Interjúalany: Borsos János
Felvétel időpontja: 2011. március 29.