második világháború

Az interjúalany mesél a települését érő második világháború légitámadásokról, illetve az ott átvonuló magyar, német és orosz katonák viselkedéséről 0:30--hogyan érintik őket a Magyarország elleni légitámadások; 4:0--milyen volt, amikor elérte őket a front, hogyan viselkedtek a magyar, és a német katonák, akik az interjúalany családjának lakásában rendezték be a főhadiszállásukat; 7:44--hogyan zajlott az oroszok bevonulása, hogyan viselkedtek az orosz katonák; 18:40--mi történt a front elvonulása után, milyenek voltak az oroszok után bevonuló románok

Az interjúalany mesél férje csendőri szolgálatáról, ennek sajátosságairól, illetve arról, hogy milyen nehézségekkel kellett emiatt szembenézniük a II. világháborút követő időszakban. 0:2--család, testvérei, testvére katonai szolgálata és hősi halála, milyen oktatásban részesült; 5:10--milyen volt a csendőrség, kik lehettek csendőrök, milyen volt a csendőri szolgálat, hogyan szórakozhat, mit jelent a lakosság számára a csendőrség; 19:15--az ország német megszállása, mi történt a szécsényi zsidókkal, mit csináltak a zsidók a visszatérésük után; 27:35--hogyan érinti a családját a csendőrség feloszlatása, milyen hatással volt ez a munkakeresésére, milyen munkákat kapott végül; 39:0--milyen nehézségei voltak a lányának a továbbtanulás során, hogyan tudott végül mégis továbbtanulni; 42:12--hogyan ellenőrizték a férjét az 1945-ös változások után, milyen nehézségekkel kellett szembenéznie

Az interjúalany rövid bemutatkozás után a gyermekkor és a család kapcsán apja első és 2. világháborús részvételéről, majd amerikai fogságáról szól. Ezután rátér különleges, biogenetikai kutatások tárgyát is képező családja és Ivád község bemutatására, majd visszakanyarodik a világháború témájához. A következő részben tanulmányairól és pedagógusi hivatásáról beszél. Ezt követően újra a nagycsalád témaköre kerül elő, s ezzel összefüggésben beszél a TSZ szervezés időszakáról is, majd tanári munkájának egyes különleges eseteit villantja fel (pl: szeminárium vezetése, esti iskola). 0:13--születés, család, szülei, apja háborús emlékei; 4:0--apja hadifogsága Németországban; 5:8--a családja története; 12:56--emlékei a II. világháborúról, hogyan nézték partizánnak; 17:28--hogyan alakult tovább a sorsa a II. világháború után, hogyan utasították el a tanítóképzőről és hogyan tudott mégis továbbtanulni; 19:42--milyen volt az infláció; 20:39--hogyan tudta végül elvégezni a tanárképzőt és hogyan lett logopédus; 23:20--milyenek a ma élő rokonaik, mennyire tartja velük a kapcsolatot; 25:23--hogyan hatott rájuk a mezőgazdaság átalakítása; 28:18--hogyan lépett be édesapja a TSZ-be, miért nem kellett tanárként a téeszesítés mellett agitálnia; 33:58--hogyan tartott politikai szemináriumot, kiket tanított, milyen emlékeket őriz a tanításról

Az interjúalany beszél a juhászok II. világháború előtti és utáni életéről, munkájukról, illetve arról, hogy hogyan érintette ez a szakmát a rendszerváltoztatás. Mesél a II. világháborúban szerzett tapasztalatairól is. 0:5--születés, család; 5:0--hogyan kezdett juhászként dolgozni, majd hogyan lett kocsis legény; 11:45--hogyan kezdett fellépni a dudájával, hogyan ismerte meg a feleségét; 13:35--hogyan lesz katona, milyen volt a katonai szolgálat; 18:25--hogy szerelt le, és hogyan kellett újra berukkolnia és milyen munkát talált a háború után; 23:13--hogyan tenyésztett és tanított be terelőkutyákat, mi a terelőkutyák szerepe a juhász életében; 28:00--mi a különbség a különböző juhászok között, hogyan zajlott a juhfejés, egyéb érdekességek a juhászok munkájával és életével kapcsolatban; 34:35--milyen jövő vár a juhászatra, mi változott a rendszerváltoztatás után

Az interjúalany mesél a II. világháborúról, az orosz fogságról, az 50-es évekről, a beszolgáltatásokról, a TSZ-rendszerről és a TSZ-ben végzett könyvelői munkájáról. 0:13--születés, család, apja és nagybátyja I. világháborús szolgálta, testvérei II. világháborús szolgálata; 3:35--gimnazista évei; 6:12-- hogyan emlékszik a különböző országrészek visszacsatolására, milyen volt a vallásos élet a korabeli iskolában; 8:43--hogyan emlékszik az ország német megszállására, hogyan érintette a tanulmányait a háború; 10:19--hogyan esett munkaszolgálatosként amerikai fogságba Ausztriában; 12:16--hogyan jutott haza Magyarországra és hogyan vitték el kényszermunkára; 17:0--a Gulágon töltött idő; 23:0--művelődési lehetőségek a táborban, hogyan tett szert új, marxista világképre tábori tapasztalatai alapján; 25:30--hazaérkezése, mi fogadja itthon, hogyan módosították az itthon látottak a világképét; 28:35--hogyan kerül előre a hivatali ranglétrán, könyvelői munkája a TSZ-ben

Az interjúalany mesél vallásos neveltetéséről, települése zsidó közösségéről. Elmondja, hogy hogyan érintette rokonságát a II. világháború, illetve, hogy miért vitték el őt a Gulágra munkatáborba. Beszél házasságairól, és arról, hogy hogyan tartotta Kárpátaljáról a kapcsolatot Magyarországra került rokonaival. 0:21--család, felmenők, családja vallásossága, az általuk megtartott zsidó szokások; 4:58--vallásos neveltetése, valláshoz való viszonya; 6:28--a II. világháború alatt deportált rokonai; 8:11--milyen volt a településük zsidó közössége, hogyan tartották a zsidó ünnepeket, milyen volt a zsidó iskola, amibe járt; 12:43--mennyire volt könnyű megtartani a kóser szokásokat 13:9--mi történt a testvéreivel 1944 után; 14:10--végzettsége, munkája; 15:14--házassága, hogyan próbált meg átszökni Kárpátaljáról a határon és hogyan került Szibériába emiatt; 17:43--Szibériai fogsága, hogyan került vissza Kárpátaljáta; 20:29--új házassága, hogyan sikerült végül Magyarországra jutnia; 22:22--miért jött haza, mit csinált itthon; 24:44--milyen nehézségekkel kellett Kárpátalján szembenézni a vallásgyakorlás során; 26:41--miért nem jutottak ki Izraelbe; 27:14--véleménye a rendszerváltoztatásról

Az interjúalany beszél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a háborút követő újjáépítésről, és arról, hogy ez utóbbi milyen hatással volt a családja életére. Bemutatja Szécsény különböző iskoláinak történetét, és mesél az egyházi iskolák államosításáról, illetve a szécsényi ferencesek elhurcolásáról. 0:3--születés, család, gyermekkor, szülők, az 1945 utáni változások hatása a család kertészetének életére; 4:16--emlékei a II. világháborúról, az orosz támadásról; 7:3--milyen meghatározó élmények és hatások érték a gyermekkorában, a vallás szerepe a neveltetésében, hol tanult tovább, hogyan érintette az iskolák államosítása; 15:21--a szécsényi irgalmasrendi apácák leányiskolájának működése, államosítása; 17:58--a szécsényi polgári fiú- és leányiskola milyen hatással volt az itt élők életére; 21:3--a szécsényi gazdaképző iskola; 23:20--a szécsényi ferencesek elhurcolása; 25:50--a gazdaképző iskola szerepe; 26:45--az interjúalany tanári ars poeticája

Az interjúalany mesél családja II. világháborús élményeiről, a tanyasi életről, és az 1950-es és 1960-as évek mindennapjairól. 0:15--születés, szülők, élet a tanyán; 3:55--családja emlékei a II. világháborúról; 8:35--iskolái, emlékei az úttörőmozgalomról; 10:59--hogyan ünnepelték annak idején a különböző ünnepeket, miket főztek, miket ettek; 13:15--miket dolgoztak a gyerekek nyáron a tanyán; 15:0--lakáskörülményeik, milyenek voltak a korabeli házak; 18:50--mit dolgozik a helyi termelőszövetkezetben; 20:35--az 1956-os eseményekkel kapcsolatos emlékei, hogyan jutnak el hozzájuk a hírek; 24:0--miért nem tudott tovább tanulni, hogyan helyezkedett el a cipőgyártásban és igyekszik továbbtanulni; 26:42--hogyan ismerkedett meg a férjével, milyen szórakozási lehetőségeik voltak, hol tudtak tévét nézni, hogyan tartják meg a különböző ünnepeket; 32:--hogyan tudtak elköltözni tanyáról; 33:28--KISZ tagsága; 36:31--milyen volt a megélhetés a Kádár-korszakban, milyen volt a GMK, milyen volt akkoriban a munkanélküliség, hogyan jutalmazzák a kiváló dolgozókat

Az interjúalany beszél arról. hogy hogyan került ki a Szovjetunióba kényszermunkára, mit dolgozott itt, milyenek voltak a körülmények a táborban, és hogyan jutott végül haza. 0:35--születés, családja, iskola 1:47--a II. világháború, hogyan került ki Málenkij robotra, milyen volt a tábori élet 6:00--milyen munkát végezett a táborban, hazaszökés 8:45--betegsége a hadifogság alatt, hogyan tudták az otthoniakkal tartan a kapcsolatot, milyen volt a szállás, mit és hogyan ettek, milyen más tájékokról érkeztek még munkások 12:43--hogyan kerül át a konyhára, mit dolgozik ott 15:10--hogyan tudták a táborban gyakorolni a vallásukat, hogyan töltötték a szabadidejüket 17:10--hogyan jutnak haza 20:58--hogyan illeszkedtek vissza a hazai viszonyok közé

Az interjúalany beszél arról, hogy a II. világháború alatt leventeként hogyan viszik őt és társait nyugatra, hogyan került Mautheusenbe, majd innen haza. Elmeséli, hogy a háború után hogyan tanult tovább, majd helyezkedett el, és milyen munkákat kapott a mezőgazdaságban. Beszél arról, hogy milyen helyi hatásai voltak az 1956-os forradalomnak, és milyen szerepet játszott ő az események mederben tartásában. Szól a helyi téeszesítésről, illetve a mezőgazdaság területén számos díjjal elismert munkájáról is. 0:12--születés, család, gyermekkor, iskolái; 2:10--leventeként hogyan viszik 1944-ben nyugatra és hogyan került Mautheusenbe; 3:35--hogyan került Romániába majd innen haza; 6:0--hogyan tanult tovább a háború után, és hova helyezkedik el, mit csinált a kuláküldözés alatt, és hogyan menteti fel magát a tanácselnökség alól; 8:40--milyen egyéb munkái voltak utána a különbözö gazdaságokban és termelőszövetkezetekben; 10:10--emlékei az 1956-os eseményekről, milyen tevékenységet fejtett ki a forradalom eseményei alatt; 13:6--hogyan érintik a forradalom utáni idők a helyieket, hogyan zajlik a téeszesítés; 15:57--nyugdíjazása, családja; 17:13--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást; 19:42--élményei a mezőgazdaság területén végzett munkájából, milyen olyan ötletei voltak, amiért kitüntetéseket kapott, milyen kitüntetéseket kapott

Az interjúalany beszél Dr. Németh Alajos papi pályájáról, II. világháború alatt végzett tevékenységéről, majd arról, hogy miért internálták az iskolák államosítását követően. Mesél rokona emlékiratairól is, melyek egy részét a rendszerváltoztatást követően adták csak ki. 00:30--Németh Alajos születése, származása, családja, iskolái, elhivatása 3:00--Németh Alajos papi pályájának kezdetei 4:39--emlékei a II. világháborúról, milyen tevékenységet fejt ki papként a háborúban 9:23--internálása az iskolák államosítása ellen való tiltakozás kapcsán 13:12--hogyan élte meg Németh Alajos a soproni bombázásokat 16:10--mi történt vele az internáló tábor után 18:10--hogyan és mikor írja a könyveit, miről szólnak, hogyan adják ki őket 23:6--mi történt az internáló táborban 25:41--mit írt a kőhidai fegyintézetről

Az interjúalany beszél a nagy gazdasági világválságról, a II. világháborúval kapcsolatos élményeiről, illetve a háború alatti levente-szolgálatáról. Beszél arról, hogy milyen hatással volt a gazdaság átépítése a mezőgazdaságra, hogyan hatott rájuk a téeszesítés és a földosztás. Végül elmondja, hogy hogyan lett tengerész és mesél a tengeren töltött évekről. 0:22--születés, család, szülők, a nagy gazdasági világválság hatása a családra; 4:40--milyen hatást gyakorol az életére a II. világháború, amit leventeként élt meg; 8:50--hogyan érinti őt és környezetét a földosztás, illetve a téeszesítés; 11:40--hogyan kerül kapcsolatba a tengerészettel; 15:05--milyen volt a korabeli tengerészet, hogyan működött, milyen hajóik voltak; 20:08--milyen beosztásokban szolgált a különböző hajókon, mennyi volt a fizetése, mit ettek, milyen kalandok érték a tengeren; 28:25--hogyan viszonyult a családja ahhoz, hogy tengerész lett, hogyan töltik a szabadidejüket a tengeren, milyenek voltak a hétköznapok; 33:15--nyugdíjazása, milyen a viszony a legénység és a kapitány között;

Barna Sándor 1940-től sorkatonai szolgálatát teljesítette, így vett részt 1941-ben a Bácska visszafoglalásában.1942-ben a szovjet frontra került. Részletesen elmeséli hogyan érkezett meg a Don folyóhoz, Uriv térségébe. Szól az itteni csatákról, illetve a szovjetek áttöréséről, mely közben meg is sebesült. 0:11--milyen volt a levente mozgalom; 1:15--mikor és hova vonult be katonának, hogyan került a tiszti iskolába; 3:30--részvétele Bácska visszacsatolásában; 5:23--hogyan jutott ki a fontra, milyenek voltak a körülmények a szovjet hadszíntéren; 8:22--a komolyabb harci cselekmények kezdete; 16:42--miért került ki az első vonalba, milyen emlékei vannak az oroszok támadásáról, hogyan lőtték el mellőle a bajtársait; 26:46--hogyan töltötte fel magyar katonaság bűnözőkkel a sorait, hogyan vezényelték át a Don egy másik frontszakaszára és hogyan érte el itt a front; 36:0--hogyan kezdett el menekülni a frontról és hogyan találja meg a százada maradékát; 40:0--hogyan zajlott a további visszavonulás és hogyan ütköztek meg az oroszokkal; 50:55--hogyan került kórházba és onnan haza

Az interjúalany beszél a Horthy-korszak negatív vonásairól, II. világháborús élményeiről. Mesél a magyar, illetve a szécsényi cserkészmozgalom megalakulásáról és további történetéről. 0:4--családja, szülei, milyen körülmények között éltek; 2:3--milyen emlékei vannak a Horthy-korszakról, az időszak negatív vonásai; 4:40--a zsidók deportálása Szécsényből; 7:13--emlékei a szovjetek bevonulásáról Szécsénybe, hogyan menekültek előlük; 9:45--milyen volt a szécsényi polgári iskola; 17:51--a magyar cserkészet újjáalakítása a forradalom után, milyen volt a cserkészet; 21:00--a Levente Mozgalom és a cserkészet, hogyan nevelte a cserkészet a katonaság igényei szerint a fiatalokat, milyen kapcsolat volt a Levente Mozgalom és a cserkészet között; 27:5--II. világháború hatása a cserkészetre; 30:6--milyen céllal alakult a legelső cserkészmozgalom; 31:57--mikor, hogyan alakult meg a szécsényi cserkészmozgalom, milyen szerepet játszottak ebben a helyi ferencesek; 36:00--Teleki tevékenysége a cserkészmozgalomban, a gödöllői dzsembori; 40:36--hogyan építik újra majd szüntetik meg a II. világháború után a cserkészmozgalmat; 45:24--hogyan zajlott le a rendszerváltoztatás után cserkészet újjászervezése

Az interjúalany részt vett a debreceni páncélos csatában, utána menekülni próbált. A fejetlenségben folyamatosan máshová irányították. Kecskemétnél alakulatát a szovjet harckocsik megtizedelték. Miután az interjúalany kilőtt egy tankot, sikerült elmenekülniük. (06:36) Később elfogták és mivel tiszt volt, fogságba ejtették. Részletesen elmeséli fogságba esésének történetét. (11:20) Szibériába hurcolták, elmeséli az ottani lakosság életét is. (15:08) Beszél az I. világháború eseményeiről. (16:00) Korábban betegség miatt két év csúszással tudott érettségizni. (17:56) Elmeséli a II. világháborús harcokban átélt szörnyűségeket, a keleti front és a Don-kanyar eseményeit. (31:02) Gyerekkorában megtanult angolul, németül, latinul, később oroszul, franciául, olaszul. (34:10) Az 50-es évek elején a zalai olajkutatások alatt sok a világháborúban elesett katona holtteste került elő. (36:24) Elmondja élményeit a balatoni csatáról és az azt követő szovjet megszállásról, a háború utáni lopásokról. (45:06) Az interjúalany 1945. április 4-én, édesapjával együtt esett hadifogságba. Májusban már Szibériában voltak. Elmeséli rabságának történetét. (50:46) Az interjúalany beszél a szibériai körülményekről, a hidegről, az ott élő emberek természetéről, mindennapjaikról. (55:44) Mivel az interjúalany és apja is katonatiszt volt, a fényképeket, iratokat sokáig el kellett rejteniük. (57:40)

Az interjúalany elmeséli, hogy a Horthy-korszak alatt földművesként hogyan került kapcsolatba a politikával, és a Kisgazdapárttal. Elmondja, hogy a II. világháborút követően hogyan érintette a mezőgazdaság átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről. Beszél a munkaszolgálatban eltöltött időszakról, majd a téeszesítésről is. Végül elmondja, hogy hogyan lett földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt, és miért mondatták le a pozíciójából. 0:17--miért a Sáros kerék címet adta annak idején a könyvének, miért lett földműves; 2:20--hogyan teltek a fiatalkorának évei, milyen kulturális élet volt a faluban; 5:10--hogyan fogadták a községben a kommunista rendszer kiépülését; 7:40--hogyan került kapcsolatba a politikával a Horhy-korszakban; 10:12--hogyan lépett be a Kisgazdapártba, politikai pályájának kezdete, a Parasztszövetség megalakítása; 12:44--pályája a II. világháborút követően; 14:5--hogyan érintette a mezőgazdaság II. világháborút követő átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről; 18:12--hogyan vitték el munkaszolgálatra, milyen volt a munkaszolgálat, milyen körülmények között élek itt; 30:0--hogyan került fel Pestre és milyen körülmények között tartották itt fogságba; 33:0--hogyan vették el tőlük a házukat és a földjüket; 35:59--a TSZ-mozgalom szervezése, hogyan kényszerítették a belépésre; 39:48--hogyan lett belőle földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt és miért mondatták le a tisztségéből

Az interjúalany mesél arról, hogy milyen volt az élet a falujában a Horthy-korszak valamint a II. világháború alatt. Mesél az oroszországi kényszermunkára vitt helyiekkel kapcsolatban őrzött emlékeiről, házasságáról és az '50-es évek mindennapjairól is. Elmondja, hogy milyenek voltak a korabeli házasodási szokások, és milyen ruhákat hordtak az emberek. 0:35--születés, család, szülők, együttélés a helyi zsidókkal, hogyan mulatoztak és szórakoztak ebben az időben a fiatalok; 9:05--mi volt a csendőrök feladata, mit dolgoztak fiatalok a zsidóknak; 12:30--az oroszországi kényszemunkára vitt helyiekről őrzött emlékei, a háború utáni évek, mit dolgoztak; 16:46--család, házasság, mit dolgozott, férje munkája; 21:0--milyen volt a korabeli lakodalom, milyenek voltak a korabeli házasodási és udvarlási szokások; 25:9--milyen ruhákat hordtak

Az interjúalany mesél a Horthy-korszak végéről, arról, hogy hogyan érintette Debrecent a II. világháború, és hogyan került kapcsolatba a városba érkező kommunistákkal. Elmondja, hogy hogyan ment ki férjével Argentínába diplomáciai kiküldetésbe, majd miért hívták őket vissza az 1956-os események után. 0:25--születés, család, hogyan gazdálkodtak, hogyan hatott rájuk a gazdasági válság; 8:0--iskolái, mit tudott továbbtanulni, hogyan tudott elhelyezkedni a postán; 12:48--vallásos nevelése, Soli Deo Gloria, a református egyház cselédlánykörének működése, a korabeli cselédlányok kiszolgáltatottsága; 17:0--a II. világháborúval kapcsolatos emlékei, a debreceni tankcsata, Debrecen bombázása,a közigazgatás nyugatra költöztetése és Debrecen szovjet megszállása; 24:0--az első kommunisták megjelenése a városban, hogyan csatlakozott a hozzájuk és vesz részt a propaganda tevékenységben, hogyan kezd szónoklatokat tartani; 29:35--hogyan került a diplomácia területére Argentínában, milyen feladatokat látott el ott a nagykövet feleségeként, az 1955-ös argentínai felkelés; 38:0--hogyan értelsültek az 1956-os magyarországi eseményekről, hogyan élték ezt meg a nagykövetségen, és hogyan támadja hátba férjét Magyarországon az argentin kommunista párt vezetése; 43:54--hazarendelésük Argentínából, további sorsuk

Az interjúalany beszélt a család felmenőiről, anyagi helyzetéről, a háború utáni kitelepítésről, illetve szólt a férje és édesapja katonaélményeiről is. Ezt követően a saját kitelepítésük történetét részletezi. Végül arról beszélt, hogy hogyan sikerült a kitelepítés után talpra állniuk. 0:19--családja, nagyapja katonai szolgálata az I. világháborúban, milyen volt az élet a két háború között; 8:13--házassága, emlékei a II. világháborúról, apja katonai szolgálata, hogyan zajlott a svábok kitelepítése, kik kerültek a helyükre; 18:12--hogyan sikerült az édesapjának megmenekülnie az oroszok támadása elől; 23:26--mi fogadta a katonaságtól hazatérő apját és férjét otthon; 26:17--hogyan zajlottak a kitelepítések, mihez kezdtek, miután mindenüket elvesztették, hogyan szóródott szét a családjuk, miért nem kellett végül elmenniük a kitelepítettekkel; 37:0--hogyan tudták újrakezdeni az életüket, miután hazatértek; 42:30--gyermeke születése és apja hazatérése a hadifogságból

Az interjúalany mesél a Don-kanyarban katonaként átélt tapasztalatairól, ezt követő hadifogságáról, és a Kádár-korszakban befutott katonai pályafutásáról. 0:10--bevonulása a katonaságba, szolgálata a második magyar hadseregben; 1:30--gyermekkora a Horthy-korszakban; 3:39--milyen küzdelmekben vett részt a Szovjetunióban, hogyan zajlottak az itteni harcok, milyen ellátásbeli problémáik voltak; 10:16--hogyan zajlott a visszavonulás a Don-kanyarból; 12:50--hogyan esik hadifogságba, milyen volt a hadifogság, milyenek voltak a körülmények a fogolytáborban; 19:15--hogyan került a fogolytáborból egy antifasiszta iskolába, hogyan találkozott Maléter Pállal; 21:00--hogyan került Debrecenbe az ideiglenes kormány megalakulásakor, hogyan lesz Maléter Pál katonája, majd pedig kormányőr; 21:50--hogyan kerül a Néphadsereg tiszti iskolájába, milyen volt a katonai szolgálata a Hadkiegészítő Paracsnokságon; 28:40--egyéb emlékei a Don-kanyarban lezajlott eseményekről

Az interjúalany mesél iskolás éveiről, a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, pályaválasztásáról és tanárként végzett munkájáról. Beszél a helyi hagyományőrzésben végzett tevékenységéről, a helyi népszokásokról, tradíciókról. 0:42--születés, család, származás, iskolák, a korabeli oktatás 8:54--mit csinál az iskola után (munka és játék a családi gazdaságban) 13:00--milyenek voltak a korabeli vidéki Magyarország öltözködési szokásai 14:28--középiskolás és kollégiumi évek 18:17--a Nyersgesújfalu elleni légitámadások, a front átvonulásának helyi hatása, a bevonuló orosz katonák viselkedése 26:13--közép- és felsőfokú tanulmányai a háborút követően, az egyház és az állam viszonya (szerzetesrendek feloszlatása, iskolák államosítása), hogyan került a pedagógiai főiskolára Szegedre 30:00--hogyan kerül vissza szülőhelyére tanárként 30:29--emlékei 1956-tal kapcsolatban, hogyan lesz az ezt követő megtorlásoknak köszönhetően iskolaigazgató 31:23--hogyan váltják le az iskolaigazgatói posztról a téeszesítés miatt, milyen egyéb kultúrális tevékenységet végez a településen 34:31--a rendszerváltoztatással kapcsolatos emlékei 35:55--az erdőkürti hagyományok, szokások, a helyi pávakör megalakulása, tevékenysége 40:46--a szlovák nyelv, kisebbség helyzete Erdőkürtön, a két felekezet (evangélikus, katolikus) viszonya Erdőkürtön

Az interjúalany beszél családjáról (0:06), a második világháború alatti bombázásokról, óvóhelyről, a szovjet megszállásról, a katonák viselkedéséről, az általuk okozott anyagi veszteségekről (1:17), az iskolás éveiről, külön kiemelve a hittanoktatást, az akkor uralkodó vallásos szemléletet (9:48). Részletezi a zsidók deportálásával kapcsolatos emlékeit, valamint a falusiak helybeli zsidókkal való kapcsolatát (13:04). Megemlíti a háború utáni földosztást, a dohánytermelés prioritását a helyi közösség életében (16:31), a mezőgazdaság kollektivizálásának hatását a közhangulatra (17:40), majd ismét kitér a vallási élettel, a hit gyakorlásával kapcsolatos szokásokra (19:01), a TSZ-ben végzett munkára, és a háztáji gazdaságokra, megemlíti a beszolgáltatásokat (20:04), saját, munkával kapcsolatos élményeit (24:03), végül az 1967-ben felépített házuk felépítésének körülményeiről mesél (28:42).

Az interjúalany beszél II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a háborút követő szlovák-magyar lakosságcseréről és ennek valamint származásának a tanulmányaira gyakorolt hatásáról. Elmondja, hogy hogyan jutott be a végül a felsőoktatásba, és milyen emlékeket őriz az 1956-os szegedi eseményekről. 0:08--születés, család; 0:40--II. világháborúval kapcsolatos emlékei, hogyan érkezett meg a front a községbe, mit ettek az emberek a háború alatt, milyen kapcsolatba került a partizánokkal; 10:02--hogyan alakul meg a nyilaspárt a faluban, hogyan próbálják az apját beszervezni, majd hogyan próbálják meg kicsivel később a nyilaspárt szervezői megszervezni a helyi kommunista pártot; 12:18--iskolái a háború alatt és után, miért hagyja ott az iskoláját, ami a háború után szlovákká lett; 14:50--hogyan hatott rájuk a magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény, hogyan szöktek át a határon, hogy tanulni tudjanak Magyarországon, hogyan kerültek Hódmezővásárhelyre; 19:05--hogyan hat a származása a tanlumányaira, továbbtanulására, hogyan sikerült végül mégis továbbtanulnia és elhelyezkednie; 21:42--élményei Sztálinváros felépítéséről; 27:45--hogyan jutott be végül a felsőoktatásba; 30:00--esküvője, házassága; 33:58--emlékei az 1956-os szegedi eseményekről, a nemzetőrség megalakításáról

Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan élték meg falujukban a II. világháborút és a szovjet megszállást. 0:5--születése, családja, iskolái, állásai; 3:48--hogyan sikerült megúszniuk a besorozást, emlékei az oroszok bevonulásáról; 13:20--hogyan kellett vasút-állomást őrizniük és hidat építeniük, illetve egyéb szolgálatokat végezniük az orosz katonák számára; 25:7--a falu lakóinak elszállítása málenkij robotra, milyen károkat okozott a szovjet bevonulás a falu számára

Az interjúalany beszél tanulmányairól, a tanyasi iskolákban tanuló gyerekekről (0:54), második világháborús élményeiről (4:10), egy szovjet őrnagy elszállásolásáról (8:09), a háborúban elesett kiskunmajsai magyar katonákról (9:25), majd visszatér a háborúval kapcsolatos emlékei felidézésére (10:25). Beszámol a beszolgáltatásokról (12:56), a B-listázásról, amely az édesapját is érintette (14:18), a feketevágásokról, a kulákok elleni propagandáról (16:27), a helybeli zsidók deportálásáról (18:57), az ’50-es évekkel kapcsolatos emlékeiről (22:21), arról, hol tartózkodott az 1956-os események idején (23:29), és arról, hogy a Kádár-korszakból elsősorban a rengeteg gyűlésre, valamint Kádár utolsó beszédére emlékszik (24:29).

Az interjúalany beszél a családjáról (0:16), alsóbb fokú iskoláiról (1:50), a piarista gimnáziummal kapcsolatos élményeiről (4:23), vasutas munkája kezdetéről (9:04), katonai élményeiről, valamint a vasutasok visszacsatolt területekre történő telepítéséről (11:57), a németekkel szembeni nagy katonai hátrányról, és Érsekújvárra, majd Újszászra kerüléséről (már mosodszor) (15:45). Megemlíti Szolnok bombázását (19:16), a háború alatt a MÁV által felállított légvédelmi szervnél ellátott munkáját (21:12), beszámol a ferencvárosi, szolnoki, hatvani bombázásokról (23:57), végül Nyugatra szökéséről, amerikai hadifogságáról, és hazatéréséről (30:54).

Az interjúalany mesél családtagjai I. és II. világháborús élményeiről, a kárpátaljai magyarság XX. századi sorsáról, megpróbáltatásáról, életmódjáról. 0:20--születés, foglalkozás, munka, nagyszülők foglalkozása 2:22--nagyszülők emlékei az I. világháborúról (pl. galíciai front) 5:25--Trianon hatása a kárpátaljai magyarságra, csehek bevonulása 7:48--a II. világháborúval kapcsolatos emlékei, Kárpátalja visszacsatolásának hatása, német megszállás, szovjet megszállás 11:42--a helyi zsidóság helyzete 14:45--harcoló katonák a családban (nagybátyja) 15:30--1944-es "háromnapos robot", ennek hatása a községre 19:28--iskola, oktatás 21:22--az egyház, vallás üldözése 26:15--mit tudnak ebben az időben külföldről, Szabad Európa Rádió, az első háztartási gépek megjelenése 29:00--téeszesítés, kolhozosítás, háztartási gépek, áruhiány 32:50--szórakozási lehetőségek 33:45--60-as és 70-es évek, a rendszer válságjelenségei, magyarok helyzete Kárpátalján 38:28--a rendszerváltoztatás,válságjelenségek 40:40--KMKSZ alapítása, kárpátaljai magyarok reményei

Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkorának körülményeiről. Miután édesapja a nagy gazdasági válság miatt elveszítette munkahelyét, Budapestről Zalaegerszeg mellé költözött nagyszüleihez. (02:28) Kifejti Trianon hatásait, majd, hogy Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsbeg Kunó hogyan állították talpra az országot az I. világháború után. Beszél a 20-as, 30-as évek gazdasági, oktatási és szociális rendszeréről. (09:08) 1944-ben, 21 évesen kapta meg katonai behívóját, de munkája miatt felmentést kapott. 1945 elején, a nyilasok parancsára mégis be kellett vonulnia, hivatalosan a galántai csendőrtáborba. A háború után ezért azt hitték, hogy ős is csendőr volt és 6 évre elhurcolták hadifogságba a Szovjetunióba. 1951-ben térhetett haza, ekkor ismerkedett meg későbbi feleségével, akit 1952-ben vett el. (12:00) Részletesen beszél hadifogságának eseményeiről, amelyről "Hat hosszú év" címen könyvet is írt. MIelőtt hadifogságba esett, teljes katonai felszereléssel összesen 800 km-t kellett legyalogolnia. Harcolnia nem kellett, kiképzést sem kapott. Először engedélyt kapott bajtársaival együtt a hazatérésre, később a szovjetek mégis táborba zárták. A szökés lehetetlen volt. (18:52) A tulai szénmedence egyik táborába került, bányákban kellett dolgoznia. Mivel csendőrszázadban volt, tovább tartották hadifogságban. Később elismerték ártatlanságát. (20:32) Elmondja fogságba esésének körülményeit. A szovjetek velük építtették fel az ideiglenes tábort Bécs mellett. Már másnap kétszáz bajtársával Bécsbe majd Pozsonyba vitték. Vonaton továbbszállították Romániába majd a Szovjetunióba. Egy frissen épített bányatáborba került, ahonnan három nap után sikerült megszöknie, de elfogták. Innen került át végül Tulára. Egy év után írhatott először haza levelet. (26:12) Elmondja a tábori körülményeket. Napi 60 dkg kenyeret, 40 dkg zöldséget, 30 g húst, 50 g lisztet, 20 g margarint, 70 g halat és 17 g cukrot kapott. Ez azonban keveksebb volt, mivel meg kellett tisztítani az ételt. (28:06) 1947 közepén kapta meg az első levelezőlapot otthonról, ekkor tudta meg, hogy családja túlélte a háborút. Nem a munka, hanem a bizonytalanság, kilátástalanság, az információhiány, a család hiánya volt a legrosszabb. (32:20) Elmondja, hogy a Horthy-korszakban a trianoni békediktátum miatt sokan nem voltak sorkatonák, később a világháborúban ők kiképzés nélkül, esélytelenül kerültek a frontra. Hatalmas volt köztük a veszteség. (33:50) Hazatérése után nem maradhatott az Államépítészeti Hivatalnál, így villanyszerelő, traktoros, segédmunkás, majd mozigépész lett. Műszaki vezető lett, de 1963-ban leváltották, mert nem volt feddhetetlen (pártkáder). Ezután került az akkor induló zalaegerszedi gépgyárba, innen ment nyugdíjba 1984-ben. (37:44) Beszámol 1956-os emlékeiről, hogyan jelent meg a médiában a forradalom. Beszél a Kádár-korszakról. Mindenkinek volt munkája (kapukon belüli munkanélküliség), de a vezetés gazdaságilag tönkretette az országot. Elmondja, hogyan lehetett külföldre utazni (pirosútlevél, kékútlevél), 40 év alatt bejárta Európát. Beszél arról, hogyan és hány év alatt lehetett autót szerezni. Mivel munkájához kellett, ő hamar vehetett kocsit. (44:54) Összegzi életét, az eddig elmondottakat. (45:48)

Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan érintette családját az oroszok bejövetele és a rekvirálás, illetve hogyan ment ki az orosz hadsereggel Németországba, hogy kocsijukat és állataikat meg tudja menteni. Beszél a svábok és magyarok háború előtti együttéléséről, illetve a II. világháborút követő kitelepítésekről is. 0:37--hogyan érkeznek meg a településre az oroszok, hogyan rekviráltak, hogyan vették el tőlük a szekerüket, hogyan csatlakozik az orosz sereghez, hogy a kocsijukat megmentse; 11:0--hogyan vonul tovább az orosz katonákkal Németország felé, hogyan szereznek szénát szerezni a helyi lakosoktól; 15:5--hogyan jöttek haza Németországból; 19:40--hogyan éltek kisebbségiként, hogyan tanultak meg magyarul, hogyan éltek egymás mellett a németek és a magyarok; 23:26--hogyan sikerült megúszniuk a kitelepítést, hogyan érintette a falusiakat a kitelepítés, milyen volt az élet a II. világháború után, kiket telepítettek a svábok helyére

Az interjúalany beszél családjáról (0:27), anyai nagyapja Romániából történő kiutasításáról (2:05), a család két világháború közötti helyzetéről (4:14), tanulmányainak megkezdéséről, az akkori, és a mai gyerekek hozzáállása közötti különbségekről (6:07), a háború előtti és utáni iskolatípusokról (9:12), az egyes iskolák elvégzése utáni elhelyezkedési lehetőségekről (10:55), a háborús idők nehézségeiről (13:58), Törökszentmiklós helyzetéről a második világháború alatt (15:56), apja hazatéréséről a hadifogságból, a község életének újjászervezésében játszott szerepéről, munkájáról (17:57), bátyja hadifogság utáni életéről (20:02). Beszámol katonai akadémiára történő felvételének körülményeiről (21:18), házassága miatti leszereléséről (23:20), a solti gépállomásnál végzett munkájáról (25:03), arról, hogyan lett a megyei tanács végrehajtó bizottságának az elnöke, valamint kitér a tanácsakadémiára is (26:10), végül a szalkszentmártoni művelődési ház élén eltöltött évekről mesél (31:38).