Interjú
Gyűjteményhez ad
Gyulai Líviusz grafikusművész emlékei
3580 megtekintés
Hossz: 00:43:00
Leírás:
Az interjúalany szól erdélyi születéséről, arról, hogy a szülei nyugatra menekültek, míg ő rokonoknál maradt, majd elmentek érte 1946-ban. Még Erdélyben járta a 3. osztályt, de Petru Groza ígéreteivel ellentétben teljesen román volt az oktatás (0:36). Szól arról, hogy Sopronban megdöbbentette a bombázás pusztítása (3:00). Budapestre került kollégiumba, ahol a háború utáni körülmények között patkányinvázió volt (5:10). Szól a Kisképző akkori tanári gárdájáról (6:55). Elmeséli, hogy miként csapták ki egyik társát azért, mert találtak nála egy Life magazint, majd az úgynevezett MHK-gyakorlatokról szól, ami militarista jellegű testnevelési gyakorlatsorozat volt (9:20). Egyszer megtagadták a gyakorlatok végzését, a tanár pedg térden állva könyörgött, hogy folytassák. Szól egy kollégiumi társukról is, meggyőződéses sztálinista volt, gyanús ügyletekkel, akit 1956-ban beépített provokátorként láttak viszont (12:50). Szól arról, hogy miként élték meg Sztálin halálát (20:32), majd arról, hogy milyen volt a politikai hangulat az 50-es években (21:30). Beszél 1956-os emlékeiről, az írók és művészek társaságáról, Csurka Istvánról, Moldova Györgyről, az október 23-i eseményekről (23:12). Szól arról, hogyan állt be nemzetőrnek a toborzáskor, miként kaptak fegyvereket és hogyan tisztogatták le őket (27:44). Elmeséli, hogyan menekültek el a lezárt iskolaépületből (31:30). Beszél arról, hogyan próbáltak kijutni Budapestről egy barátjával, annak barátnőjével és édesapjával (32:30). Beszél a forradalmi események utáni újrakezdésről, a kirúgásokról, illetve arról, hogyan tartottak nekik kötelező eligazítást az ellenforradalomról (35:15). Szól arról, hogyan telt meg az egyetem KISZ-esekkel, hogyan jelentgették fel a tanárokat a "polgári szellem" miatt, és hogyan tudták a hangadókat kirúgni félévkor (38:04). Beszél végzéséről 1962-ről, Barcsay Jenővel való kapscolatáról, iletve arról, hogyan uralta a képzőművészetet Aradi Nóra, hogyan rágalmazta őket egy cikkben, illetve hogyan fenyegette meg nyíltan Barcsay Jenőt (39:30).
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Gyulai Líviusz
Interjúalany lakhelye:
Budapest
Interjúalany született:
Budapest,
1937
Interjúalany foglalkozása:
rajzfilmrendező, grafikusművész
Felvétel időpontja:
2011. június 21.
Felvétel helyszíne:
Budapest
Kapcsolódó interjúk
A légierő főparancsnokának lánya
Hossz: 00:43:00
Az interjúalany Budapesten született, édesapja a doni hadsereg repülősparancsnoka, de a katasztrófa után leváltották a németek(0:13).A háború után Székesfehérvár reptérparancsnoka lett. A Rajk ügy előtt szerencséesen nyugdíjba vonult, így nem volt kitéve a későbbi koncepciós pereknek(1:16).Édesanyja polgári családból származott, Sopronból(2:30).Sárándra járt iskolába 1950-től. A sárándi évekre nagyon jól vissza tud emlékezni, így megemlíti az '50-es évek nyomorúságos mindennapjait is. Itt földművelésből éltek, mivel más lehetőségük nem volt: édesapját a "nép ellensége" címszóval bélyegezték meg, édesanyját kulákká minősítették(3:16).1956-ban édesapját felkérték a helyi forradalmi tanács elnöki posztjára, de ő nem fogadta el 3 gyerekére, feleségére és a rossz nemzetközi helyzetre hivatkozva. Az interjúalany erről és más 1956-os eseményekről mesél(8:35).Az interjúalany kiváló tanuló volt, Debrecenbe járt gimnáziumba. Erről szól pár mondatot(12:56).Deliné Fráter Katalin a KISZ-ről és akkori politikai atmoszféráról adja elő személyes történetét(14:10).Az egyetemre való bekreülése nem volt könnyű, mivel a személyes múltja, megbélyegzése még 1956 után is kísértette. Erről a szól az interjúalany(21:49).1963-ban ment férjhez, aki agrármérnökként dolgozott. Esküvőjükről és házasságuk kezdeti éveiről hallhatunk pár történetet(24:24).Édesapja 1964-ben halt meg(26:18).A Kádár-korszakban a külföldre való utazás korlátozott volt, de az interjúalany személyes kapcsolatai révén kiterjedtebb utazási szabadságot élvezett. Ennek hátteréről mesél(28:05).Deliné Fráter Katalin itt a nagyszüleiről, azok származásáról, foglalkozásáról, életviteléről szól(32:44).Szót ejt a békekölcsönről is(38:08).A Rákosi és a Kádár korszakban is rendszeresen megfigyelték a családját. Különösképpen az édesapját és az édesanyját. Ehhez kapcsolódó történeteket hallhatunk(40:20).
Interjúalany: Deliné Fráter Katalin
Felvétel időpontja: 2011. június 10.
Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
Deklasszált elemek az ötvenes években
Hossz: 00:39:18
Az interjúalany mesél apja II. világháborús katonai szolgálatáról, illetve, hogy a háború után hogyan kezdett új karrierbe. Beszél édesanyja családjáról, protestáns lelkész nagyszüleiről és arról, hogy nekik milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az új rendszer kiépülése során. Szól apja 1956 alatti tevékenységéről, és arról is, hogy a családja hogyan élte meg a forradalmat.
0:7--születés, családja, származása, szülei;
3:11--édesapja részvétele a II. világháborúban, felmenőinek a története, milyen módon vészelték át egyéb rokonai a II. világháborút;
13:27--mihez kezdett az édesapja a II. világháborút követően, hogyan tudott továbbtanulni;
19:10--édesanyja munkahelyei, az 1950-es évek vallási élete, lelkész nagyszülei részvétele a helyi zsidók menekítésében;
27:37--apja véleménye a II. világháborút követően kiépülő rendszerről, hogyan éltek az 1950-es években;
31:57--hogyan élte meg a családja az 1956-os eseményeket, hogyan vélekedtek a forradalomról a rokonai és ismerősei
Interjúalany: Kiss László
Felvétel időpontja: 2011. június 09.
Készítette: Miskolci Magister Gimnázium, Miskolc
Janka néni
Hossz: 00:40:00
Az interjúalany először édesapjáról beszél, aki böszörményi középparaszti család egyetlen tanult tagja volt. Édesanyja bankban dolgozott, majd házassága után lemondott az állásáról. Nagyapja ismerte Jászai Marit, és felmerült egy időre, hogy színész legyen (0:24). Mesél gimnáziumi éveiről, jellemzi a nyilvános és magántanulók, valamint a lánytanulók helyzetét (4:00). Tanítóképzőt végzett, így 19 évesen már tanított. A Rákosi-rendszerben az iskolarendszer átalakításakor lett tanár, amikor annyira kellett a képzett pedagógus, hogy nem számított osztályidegensége (15:20). 1950-ben tanyasi iskolába került. Szól a munkavállalók, tanulók származás szerinti osztályozásáról (18:38). Részletesen beszél a tanyasi tanítók feladatairól (19:45). Szól arról, hogyan végezte el az egri főiskolát, és miként államvizsgázott 1956 októberében (25:32). 1956. október 23-án Budapesten tartózkodott, ahol este még böszörményi társaságával szórakoztak. Feleleveníti továbbá a Rákosi-rendszer szörnyűségeit (28:16). November 4-én hajnalban hallotta Nagy Imre rádióbeszédét (30:36). Nyugdíjba vonuláskor egy párttitkárral való konfliktusa miatt csak a minisztériumban tett panasza után kapta meg a szolgálati emlékérmet (32:04). Ezzel kapcsolatban elemzi a Kádár-korszak változását 1957 és 1982 között.
Interjúalany: Fekete Janka
Felvétel időpontja: 2011. március 19.
Készítette: Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény
