Interjú
Gyűjteményhez ad
A II. világháború eseményei Rimaszombaton
2995 megtekintés
Hossz: 00:37:00
Leírás:
Az interjúalany 1925-ben született Bakonysárkányban (Komárom-Esztergom megye). Beszél gyermekkoráról, családjáról. (03:30) A család Salgótarjánba költözött, az interjúalany itt kezdte meg iskoláit. Részletesen beszél az iskolai körülményekről. (07:00) A polgári iskola után rövid ideig varrónő volt, majd elvégezte a rimaszombati apácák 2 éves kereskedelmi képzését. Mivel közeledett a II. világháború, a férfiakat behívták katonának, így az interjúalanynak is jó állása lett. (09:42) Elmondja, hogyan élte át a II. világháborút. 1944 decemberében szállták meg Rimaszombatot az oroszok. Ekkor még folytak a harcok. Részletesen beszél az ekkor uralkodó körülményekről. (19:08) AZ '50-es években Miskolcra költözött, ott sok volta az üres lakás. A Rákosi-rendszer nagyon idegen volt, nem volt hozzászokva senki a diktatúrához, rosszak voltak az életkörülmények. Az interjúalany adóellenőrként dolgozott, ekkor ismerkedett meg férjével. (24:06) 1951-ben ment férjhez, még ekkor is nagyon rosszak voltak a viszonyok. (30:10) Beszél az 1956-os miskolci eseményekről. (34:52) Beszél a család mindennapjairól a forradalom után. (36:00) A rendszerváltoztatást már külső szemlélőként élte meg. A család helyzete javult. (37:48)
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Mang Béláné Németh Mária
Interjúalany lakhelye:
Miskolc
Interjúalany született:
Bakonysárkány,
1925
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. június 01.
Felvétel helyszíne:
Miskolc
Interjút készítette:
Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
Kapcsolódó interjúk
Mindenre emlékezem
Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél arról, mit csinált azon a napon, amikor kitelepítették (0:08), nagyapja korábbi munkájáról, a falu életében betöltött fontos szerepéről (2:29), az internálás körülményeiről (3:41), a Bödönházára történő megérkezésről (5:10). Mesél a táborbeli körülményekről: a tisztálkodásról (7:47), az ott végezhető munkákról, az ételekről (9:25), a vályogvető brigád segítségével felépített házakról (13:13), az őrökről (14:43), a szabadidőről (16:18), a környékbeliekkel fennálló kapcsolatról (17:13), a táborbeli konfliktusokról (17:55), a foglalkozás szerinti összetételről (19:16), a beteg emberek esélyeiről, az orvosi ellátásról (20:20), ünnepségekről (22:54), a szabadulás körülményeiről (23:58), arról, hogy mi volt a táborban eltöltött idő alatt a legrosszabb (24:51). Majd beszámol a külvilággal való kapcsolatfenntartás lehetőségeiről (26:34), a szabadulás utáni elhelyezkedési lehetőségekről (27:21), a kényszerlakhely rendszerváltoztatás utáni meglátogatásáról (31:21), arról, hogy a feleségét a Hortobágyon eltöltött három és fél alatt ismerte meg (32:58), végül sorsa további alakulásáról, munkájáról (34:05).
Interjúalany: Géczi Dezső
Felvétel időpontja: 2010. október 12.
Interjú Nagy Imrével
Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, szüleiről és arról, hogy a bátyja hogyan esett hadifogságba a Don-kanyarnál (0:12). Szól arról, hogyan ment el leventeként egy az angol-amerikai bombázókat kémlelő figyelőörsre (5:22), majd hogyan ment el felvételizni a postára (7:24). Szól Magyarország német megszállásáról, és arról, hogyan helyezték át Debrecenbe (11:30). Elmeséli, hogyan élte át Debrecen első bombázását, hogyan keresett magának a későbbiekre óvóhelyet (15:15), majd feleleveníti a város legnagyobb bombázását, kitérve az okozott károkra is (19:40). Szól arról, hogyan költözött ki Debrecen külső részére és volt tanúja az aknásításnak és a Sztálin-gyertyáknak (21:42). Elmondja, hogyan költözött le a posta pincéjébe, és hogyan akart hazatérni Kisújszállásra, miközben azt is látta, hogy a német tankok már gyülekeznek a debreceni páncélos csatára (22:55). Mivel az oroszok már Kisújszálláson voltak, felutazott Pestre, ahol tanúja volt a nyilas hatalomátvételnek (24:24), mire leutazott az Ipolyságba (26:00). Végül arról szól, hogy milyen munkákat végeztek az orosz katonáknak, amikor megszállták azt a térséget is (27:35).
Interjúalany: Nagy Imre
Felvétel időpontja: 2010. december 04.
Veszprém megyéből Illinois államba
Hossz: 00:33:00
Az interjúalany mesél a II. világháborúval és pápa bombázásával kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan érintette a családját a mezőgazdaság átalakítása, és milyen körülmények között dolgozott munkaszolgálatosként. Beszél az 1956-os eseményekről, majd arról, hogy a forradalom után hogyan sikerült átlépnie a határt és kijutnia Amerikába, ahol új életet kezdett.
0:24--szülők, család, mit termeltek a családi gazdaságban;
2:19--mit tanult az ipari iskolában;
3:0--emlékei a II. világháborúról, a pápai reptér bombázásáról, a zsidók deportálásáról, az oroszok bevonulásáról;
9:16--milyen volt a helyzet a háború után, hogyan történt a mezőgazdaság átalakítása, milyen körülmények voltak a munkaszolgálatban;
16:12--emlékei az 1956-os eseményekről;
18:25--hogyan, milyen körülmények között menekült el az országból;
21:30--mi történt velük a határon való átjutást követően;
24:45--hogyan jutott Illinois-ba, milyen munkákat kapott itt, hogyan tudott beilleszkedni az itteni társadalomba, hogyan tartották a kapcsolatot a disszidensek
Interjúalany: Győry Kálmán
Felvétel időpontja: 2011. október 19.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
