Az interjúalany beszél arról, hogy a családja a Felvidékről települt át Magyarországra (0:13), ahol Békéscsabára telepítették át őket (2:35). Beszámol tanulmányairól, az iskolai cigányverésekről (3:07), családja híres zenészeiről (5:38), kisdobos és úttörő múltjáról (6:33), arról, hogy nem tanult tovább (7:38). Mesél a család 1956-os érintettségéről, féltestvére bújtatásáról (8:38). Megemlíti, hogy miután 14 évesen feljött Pestre, egy varrodában dolgozott (10:57), és megpróbálták beszervezni a pártba, de végül nem lépett be (12:57). Beszél arról, hogy férjével milyen lakásokban laktak (15:22), milyen karriert futott be zenész férje (17:17), hogyan bántak a gyerekeivel az iskolában (20:34). Kitér arra, hogy férje a rendszerváltoztatás idején belépett az SZDSZ-be (21:53), és halálát követően az interjúalanyt is felkérték helyettesítésére, de nem vállalta el (24:05).

Az interjúalany elmondja családjának történetét, falusi gyerekkorát a 40-es évek végén. A családnak Sopronba kellett költöznie, mert a Rákosi-rendszerben ellehetetlenítették kisiparos apját. (03:00) Beszél az iskolába való beiratkozás megalázó körülményeiről (politikai megbízhatóság ellenőrzőse), a Horthy-korszakban szerepet vállaló emberek meghurcolásáról. De a diktatúrából keveset érzett, mivel szerető családi légkörben nevelkedett. (07:18) Szülei vallásos katolikusok voltak, a Horthy-korszakban jó helyzetben voltak, de mégsem szerették. (10:28) Elmondja családjának 1948-1956 közötti történetét, pap nagybátyja bebörtönzését, több rokona ellehetetlenítés. Apja nem lépett be az MDP-be, mert nem értett egyet a politikájával. (14:38) Beszél a szécsényi TSZ működéséről Hütter Csaba irányítása alatt (1979-1989). A TSZ elsősorban szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozott. (18:30) Beszél az érettségiről, neki már nem kellett oroszból vizsgáznia. Érettségi után a pécsi tanárképzőbe vették fel matematika-fizika szakra. Egy elnyert ösztöndíj miatt került Nógrádba tanítónak. Itt ismerkedett meg feleségével. Hat év után, 28 évesen kinevezték iskolaigazgatónak Lipótra. (22:10) 5 év iskolaigazgatói munka után vállalta el a szécsényi TSZ párttitkári tisztségét. Részletesen beszél itteni munkájáról a 80-as években. Beszámol a falusi mindennapi életről. (27:58) Az interjúalany szerint a 80-as években nem jelentett előnyt a párt- vagy KISZ-tagság. Véleménye szerint a termelőszövetkezetek jól működtek a Kádár-korszak végén, a tisztségek kiosztásánál már nem a párthűség volt a döntő szempont. (33:22) Beszél a TSZ kulturális, oktató és szórakoztató tevékenységéről, felvonulásokról. (42:12) Beszél a késő Kádár-korszak szociális és bérezési rendszeréről. (47:26) Az interjúalany örömmel fogadta Gorbacsov változtatásait. (48:02) Beszél a rendszerváltoztatás környékén a TSZ helyzetéről. Szerinte a kisgazdák által irányított mezőgazdasági tárca tette tönkre a szövetkezeteket. (50:36) Az interjúalany feladata volt a szécsényi TSZ politikai átalakítása. Nem sikerült a szövetkezetet részvénytársasággá átalakítani (nem volt jelen 2/3), így szétosztották a szövetkezeti vagyont. A korábbi tagok új szervezeteket alkottak. Ezekből az egyiknek lett az interjúalany a vezetője. (54:12) Visszatekint az MSZP szécsényi megalapítására, az interjúalany is párttag lett. (55:50)

Az interjúalany beszél fiatalkoráról, arról, hogy hogyan nehezítette meg számára a pályaválasztást kulák származása, és ennek következtében hogyan lett kéményseprő. Beszél a kéményseprő munka jellegéről, változásairól és hogy hogyan vált végül magánvállalkozóvá. Beszámol egy 1956-os eseményekkel kapcsolatos élményéről is, illetve kifejti a rendszerváltoztatással kapcsolatos nézeteit. 1:05--szülők, foglalkozásuk, származás 1:56--családtagok részvétele a II. világháborúban 2:30--milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, mint kulákoknak az államosítások után, miért zárják börtönbe az apját, és hogyan kap Nagy Imre alatt amnesztiát 4:17--általános iskolás évei, a hittanoktatás betiltása 6:45--milyen nehézségekkel kellett kulák gyerekként a továbbtanulás terén szembenéznie, hogyan kezd dolgozni, hogyan lesz kéményseprő 11:16--a testvérei szakmái 12:48--a kéményseprő munka bemutatása (munkaidő, munkaeszközök, munkabér stb.) 24:30--hogyan lesz vállalkozó, miért hagyja abba 25:30--külföldi utak (például szakmai továbbképzésre), az innen hazahozott tárgyak 30:00--részvétele a helyi 1956-os eseményekben 30:40--mi a véleménye a rendszerváltoztatásról 33:00--virágkötő szakma a második világháborúban, illetve manapság 36:40--családi dolgok, mindennapok