Interjú

Gyűjteményhez ad
disszidálás
internálás
kényszerlakhely
államosítás
1956
rendszerváltoztatás
SZDSZ
Rákosi-korszak
'50-es évek
II. világháború
át- és kitelepítések

Interjú Wekerle Sándor dédunokájával

2576 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Leírás: Az interjúalany beszél a családjáról, gyerekkoráról (0:26), a második világháború alatti menekülésükről a szovjetek elől (2:03). Mesél arról, hogy a ciszterci gimnázium államosítása után egy másik pécsi fiúiskolában folytatta tanulmányait (5:13), azonban kirúgták és kitelepített szülei után küldték (6:02), ahol a Horthy-korszak több prominens közéleti szereplőjével is megismerkedett (7:43), és ahol a családnak egy tyúkólban kellett élni (9:33), míg végül az 1953-as amnesztiával engedték el őket (10:30). Elmondja, hogy tanulmányait az esztergomi ferences gimnáziumban folytatta 1956-ban (12:04), és megemlíti, hogy Svájcba disszidált (13:35). Visszatér a család kitelepítésére (17:43), majd elmeséli, hogy a ferencesek nem engedték ki a gyerekeket harcolni az 1956-os forradalom alatt (19:50). Visszatér disszidálása egyes részleteire (21:34), beszél a svájci magyar emigrációról (23:57), végül a rendszerváltoztatás ottani fogadtatásáról és ismerteti az SZDSZ-el kapcsolatos véleményét (25:05).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Interjúalany neve: Biedermann Dénes
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1941
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas bankár
Felvétel időpontja: 2011. május 18.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél második világháborús élményeiről (0:05), arról, hogyan telt egy napjuk (5:41), az itthoniakkal való kapcsolattartásról és a távházasságról (7:18), a háború utáni visszavonulás során elkövetett visszaélésekről (16:22), a kivégzéstől való megmeneküléséről (19:12), hadifogságba szállításukról és szökéséről, elfogásuk ismételt kísérletéről (24:59), a hazatérése utáni eseményekről (40:38).
Interjúalany: Pál Áron
Felvétel időpontja: 2010. november 10.

Hossz: 00:26:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 1:30 a faluba nem vonultak oda a szovjet csapatok, de ennek ellenére a faluból elviszik dolgozni az embereket 4:05 Pécsváradra vitték őket, ott pedig bevagonírozták az összegyűjtött embereket 7:00 A vonat egy donyecki bányába vitte őket, egy táborba 8:16 a feladatuk az volt, hogy a csillékbe lapátolják a szenet 10:13 hetente egy nap szabad napjuk volt 12:34 ennivalónak általában kevés káposztalevest és rizst kaptak, reggelire fekete kenyér volt valami kevés sajttal 15:28 a ruhákat, fülbevalókat ennivalóért cserélték el, sokan meghaltak a táborban, nem kaptak rendes temetést 17:48 a nők a bányában ugyanazt csinálták, mint a férfiak 18:52 az otthoniakkal nem tudták tartani a kapcsolatot 22:50 mikor visszaértek a magyar határra, vonatra szálltak, Hegyeshalomnál ellenőrizték őket, onnan pedig vonattal mentek Pécsre 25:30 a szüleit ezalatt kitelepítették a lakhelyükről, mert németek voltak
Interjúalany: Farkas Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. február 01.

Hossz: 00:40:00
00:00 A család bemutatása 05:10 Tanulmányok Kőszegi evangélikus gimnáziumban 07:25 ápai Református Teológiai Akadémián tanul 07:35 A vidéki lelkészek életkörülményei a 40-es években 13:00 A Pápai Református Teológiáról 17:30 A Pápai Református Teológia bezárásáról 22:30 Őrségi élmények a Rákosi-korban 26:40 Az egyházi élet a diktatúra alatt 31:35 Nemi diszkrimináció 37:09 Felszentelés 1985-ben
Interjúalany: Papp Vilmosné
Felvétel időpontja: 2011. március 15.