Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
tanács
rendszerváltoztatás
párttagság
Kádár-korszak
80-as évek

Rendszerváltozás egy óvónő szemével

2248 megtekintés

Hossz: 00:29:00
Témakörök: rendszerváltoztatás
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor 3:22 úttörő, és őrsvezető is volt, felidézi az emlékeit erről az időszakról, ezt követően pedig a pályaválasztás viszontagságara emlékezik vissza 10:22 első óvodai munkahelyéről mesél, és a nyolcvanas évek hangulatáról 13:36 vezető óvónővé választása után heti rendszerességgel politikai képzésen kellett részt vennie, és ekkor lépett be a pártba is 17:18 mesél a nyolcvanas évek és a rendszerváltoztatás közötti csurgói különbségekről, nagyon sok lett a munkanélküli 23:48 a tanácsrendszer jobban működött, mint az önkormányzati szisztéma
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Kovács Gyuláné
Interjúalany lakhelye: Csurgó
Interjúalany született: Csurgó, 1946
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 13.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél boldog gyermekkoráról, az úttörőmozgalomról és annak a gyermekekre gyakorolt pozitív hatásáról (0:48). Szól arról, hogy többször jelentkezett a pécsi testnevelési főiskolára, de nem vették fel, így tanárképző főiskolára ment (5:10). Később a magyar szakot is elvégezte, s az irodalomtanításban nagy sikereket ért el a szakmunkástanulók körében is (8:00). Beszél arról, miként került a Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumba (12:48), illetve arról, hogy mi változott a tananyagban tanári pályafutása során a tananyagban, például az orosz nyelvvel kapcsolatban (13:10). Szól a gimnázium kihívásairól (14:40), majd a Kádár-rendszer nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsüléséről (16:25). Beszél arról, mi változott a rendszerváltoztatással, mi tűnt el, és mi maradt ugyanúgy. A mozgalmi élet felszámolódott, de a tanárok nem változtak (20:10). Szól arról, hogy a hetvenes években hogyan alakult ki a helyi KISZ szervezet (23:20), majd arról, hogy milyen nagy esemény volt, mikor Csurgót várossá nyilvánították (24:05). Szól a kommunista propaganda és a hitélet konfliktusáról, például arról, hogy titokban kellett egyházi esküvőt tartania, valamint a felvételi során gyakorolt kontraszelekcióról (26:28). Végül családjáról és az anyaságról szól (30:00).
Interjúalany: Nagy Béláné
Felvétel időpontja: 2011. március 03.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól, arról, hogy egy ideig nem tudott továbbtanulni osztályidegen származása miatt (0:36), de végül mégis elvégezte a marxista egyetemet (5:33). Mesél boltos munkájáról (7:01), polgármesteri munkájáról (9:35), a rendszerváltoztatás előzményeiről (11:57), a rendszerváltoztatás idején fennálló leányfalui pártviszonyokról (16:48), arról, hogyan lett polgármester (17:18), arról, hogyan zajlott az átmenet, valamint ismét beszél polgármesteri tevékenységéről is (30:06).
Interjúalany: Adorján Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. december 17.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany 1953-ban született Tiszaföldváron, általános- és középiskoláját itt végezte. A szegény családban ő volt az egyetlen gyerek. Beszél gyermekkoráról, iskolás élményeiről. Az egykori osztálytársakkal máig tartja a kapcsolatot. (07:22) Egy általános iskolás színielőadás után a Petőfi Rádió tehetségkutatói szerették volna felvinni Budapestre gyerekszínésznek, de szülei nem engedték. Később is gondolkodott a színészi pályán, de nem adta be a jelentkezést a főiskolára. (11:06) Végül a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára jutott be. Gyógypedagógus és logopédus diplomát szerzett. Művészi beszéddel, beszédtechnikával kezdett foglalkozni, később ebből is diplomázott. (13:18) A tanulásban akadályozottakért (enyhén értelmi fogyatékos) nagyon sokat tett. Munkájáról csak pozitív visszajelzéseket kapott. (15:06) Logopédusként elsősorban óvodásokkal foglalkozott, de elkezdett művészeti beszédet is oktatni. Pszichológiát is tanult, de abból nem diplomázott. Megemlíti tanár példaképeit. Tanulmányait meghatározta József Attila és Illyés Gyula verseinek szeretete. Illyéssel személyes kapcsolata is volt. (22:16) Az 1956-os események idején elsős általános iskolás volt. A forradalomról annyi emléke van, hogy hazaküldték az iskolából, szülei felhalmozták az élelmiszert és a nagyszülőkhöz mentek, hogy együtt legyen a család. Látta a tüntetéseket az utcán, de nem értette miről van szó. (27:54) Beszél József Attila művészetéhez való kötődéséről. (30:32) A logopédusi és a gyógypedagógusi hivatását is nagyon szereti, élvezi, hogy tud hatni az emberekre, látja a tanítványok fejlődését, örül a pozitív visszajelzéseknek. (34:22) Beszél az enyhén fogyatékos gyerekek oktatásának nehézségeiről. Hosszú ideig tart az oktatás és nagyon fárasztó, de megéri a munka. Kiemeli egy autista tanítványát. (36:06) A mai világ nagy hibájának tartja, hogy az emberek nem segítenek a rászorulókon, hanem kicsúfolják, ellökik maguktól őket. (38:10) Beszél családjáról, gyermekeiről. (39:18)
Interjúalany: Venczelné Polgár Anna
Felvétel időpontja: 2010. november 02.