Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
katonaság
oktatás
Kádár-korszak
Hit Gyülekezete
Németh Sándor

Próbáltunk úgy élni, mintha szabadság lenne

2563 megtekintés

Hossz: 00:34:00
Témakörök: egyházak
Leírás: Az interjúalany beszél tanulmányairól, és arról, hogy miért nem vették fel az egyetemre (0:31). Beszél a vallásgyakorlás lehetőségeiről a Kádár-korszakban, a rendőri megfigyelésről (4:32), a katonaságról, ahol megtiltották a bibliaolvasást (6:28), megtérésének nehézségeiről, és a Hit Gyülekezete elleni támadásokról (11:48), az állam és a gyülekezet kapcsolatáról (20:39), a gyülekezet növekedéséről és a hatóságok által állított akadályokról (22:54), a katolikus egyház „aknamunkájáról” (27:18), arról, hogy Németh Sándort többször is behívták az Állami Egyházügyi Hivatalba (29:42).
Említett időszakok, témák
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Kövecses Kálmán
Interjúalany lakhelye: Ócsa
Interjúalany született: Budapest, 1961
Interjúalany foglalkozása: koordinátor
Felvétel időpontja: 2011. március 25.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Tárgy: egyházak
Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:05), egy ezredes nyilasok és kommunisták általi meghurcolásáról, a tisztikar diktatúrákhoz való hozzáállásáról (2:23), a cserkészetben való részvételéről (7:52), arról, hogy Mindszenty letartóztatása után ki akartak menni Ausztriába tanulni, azonban letartóztatták őket (10:03), majd 1954-ben szabadult (14:20). Beszámol arról, hogy szabadulása után vasesztergályos lett három műszakban, és így nem tudta látogatni a szemináriumot, azonban főnöke elintézte, hogy mégis be tudjon járni az órákra (15:39). Mesél az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, a munkástanácsok megszervezéséről (19:56), felszenteléséről, szigetközi, majd szőnyi munkájáról (25:00), Sopronba történő áthelyezéséről, további pályafutásáról (28:25), terveiről, Szent József tiszteletéről (31:25), letartóztatása utáni meghurcolásáról (39:10).
Interjúalany: Katona Ferenc Farkas
Felvétel időpontja: 2010. november 17.

Hossz: 00:37:40
Az interjúalany elmeséli, hogy családjával milyen körülmények között költöztek át a II. világháborút követően Magyarországra, hogyan érintették a rokonságát a kiépülő új rendszer intézkedései, és milyen nehézségeket okozott számára a továbbtanulás során származása, illetve vallásos meggyőződése. Szól a rendszerváltoztatás korában kifejtett tevékenységéről, és a rendszerváltoztatással kapcsolatos véleményéről is. 0:23--gyermekkora, születése, családja, szülei, édesapja részvétele a II. világháborúban; 2:19--hogyan hatott a gyermekkorára a származása, hogyan élte meg diákként az 1950-es éveket; 5:39--mit csinált az érettségi után, milyen munkát végzett miután nem vették fel az egyetemre, hogyan jutott be végül a szegedi orvosi egyetemre és milyen volt az egyetemi élet; 8:58--hogyan sikerült vallásos életet élnie egyetemi évei során; 11:30--első munkahelye, milyen volt a munkája, hogyan sikerült itt a vallását gyakorolnia, hogyan lépett fel a vallás ellen a hatalom a Kádár-korszakban; 17:0--milyen ifjúsági mozgalmakban vett részt a középiskolában és azt követően; 18:27--viszonya a kommunista rendszerhez, hogyan vitték el egy rokonát málenkij-robotra, hogyan zajlott az internálás; 21:10--hogyan jöttek át családjával Magyarországra a II. világháború után, milyen megaláztatások érték a családját a származásuk miatt; 23:53--részvétele a lánchídi csatában 1986-ban, illetve a bős-nagymarosi vízlépcső elleni tüntetésben és egyéb ellenzéki megmozdulásokban; 27:48--emléke Nagy Imre újratemetéséről; 29:33--hogyan hatottak az életére a rendszerváltoztatás eseményei, mi a véleménye a rendszeváltásról és az első demokratikusan választott kormányokról; 32:33--hogyan alakult a családi élete a rendszerváltoztatást követően; 33:48--részvétele az MDF-ben; 34:35--milyen hátránya származott a szocialista rendszerben a vallásos meggyőződése miatt, hogyan lehetett megélni a vallásos életet a korszakban
Interjúalany: Czeininger Tamás
Felvétel időpontja: 2011. április 10.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany a Szent Orsolya Rend soproni rendházának tagja. Mesél a II. világháború és a szovjet megszállás időszakáról (00:00), s beszámol a rend feloszlatásáról (6:14), az egyházi személyek sorsáról a Kádár-korban. Elbeszélését az iskola és a rend újjászervezésével (33:21) zárja.
Interjúalany: Krausz Mária
Felvétel időpontja: 2010. június 22.