Interjú

Gyűjteményhez ad
FKGP
párttagság
munkaszolgálat
Sztálin
légitámadás
pályaválasztás
zsidóság
II. világháború
Svájc
továbbtanulás
holokauszt
zsidótörvények
Andrássy út 60.
Auschwitz
koncepciós per
szociáldemokrata
ellenállás
Szabad Nép
kommunista diktatúra
börtön
MDP
MKP
cionizmus
deportálás
disszidálás
embermentés
kivándorlás
ÁVO/ÁVH
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Rajk László
Rákosi Mátyás
1956
Rákosi-korszak
államigazgatás
megszállás

Ping-politika

2362 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Témakörök: szovjet megszállás
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, zsidó származásáról és szocialista elkötelezettségéről (0:07). Szól budai középosztálybeli családjáról, Bródy Imrével és Bródy Sándorral való rokonságáról (1:05). Szól korai érdeklődéséről a politika és a ping-pong iránt (3:15). Érettségi után Svájcban tanult tovább történelemszakon, ám ott egy illegális kommunista mozgalom szervezésébe kezdett (5:22). Szól a világháború szörnyűségei elöl Svájcba szöktetett Kasztner-csoportról, akinek ifjú hölgy tagjába beleszeretett és a háború után elvette (11:10). Szól arról, hogyan halt meg édesapja munkaszolgálatosként és hogyan szerezett édesanyja és húga hamis papírokat a svájci konzulátusról (13:20). Elmondja, hogyan lőtték a Dunába egyik nagybátyját, a másik, Bródy Imre odaveszett koncentrációs táborban (18:04). Szól hazajöveteléről, házasságáról, arról, hogyan lépett be a pártba, lett a Szabad Nép írója, és hogyan került a Külügyminisztériumba (20:40). Szól 1949-es letartóztatásáról, és arról, hogy nem vette észre a Rákosi-rendszer diktatúrájának kiépülését, pedig a felesége figyelmeztette. Elmeséli, hogyan vitték az Andrássy út 60-ba, hogyan vallatták ki, és közölték vele, hogy a régi svájci barátai imperialista ügynökök (24:25). Elmeséli, hogy félreértésnek tartotta, majd azt, hogy hetekig tartó vallatás után összeállt az összeesküvési vádirat (31:40). Szól bírósági ítéletükről és a különböző börtönökben eltöltött időről (36:05). Végül mesél meglepetésszerű szabadulásáról, hazatéréséről, melynek részleteit Déry Tibor is felhasználta novellájában. Az 1956-os forradalom elleni szovjet intervenció folytán úgy döntött, elhagyja az országot (41:50).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Hódos György
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Abony, 1921
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. október 26.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél a gyerekkoráról (0:59), a bombázásokról, második világháborús emlékeiről, a szovjet csapatok megérkezéséről, az óvóhelyről (2:24), 1919-es kommunisták által elkövetett gyömrői gyilkosságokról (10:28), az áldozatok hozzátartozóinak rendszerváltoztatás utáni kártérítéséről, egy emlékmű felállításának tervéről (28:38), a leventeoktatásról (31:55), a katonaságról (34:41), az úttörőmozgalomról, táboroztató tevékenységéről (36:50).
Interjúalany: Borbás Ottó
Felvétel időpontja: 2010. november 25.

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél családjáról, II. világháborús emlékeikről (0:14). Rátér az 1950-es évek terrorjának jellemzésére (5:45), és elmeséli, hogyan próbálták beléptetni a pártba (10:00). Röviden párhuzamot von az NDK-val (12:47), majd az 1956-os forradalomról és a disszidálási hullámról beszél (14:12). Beszél a Kádár-korszak egyházpolitikájáról (20:52), a határőrizetről (23:16), a polgárosodásról (28:24). Végül a rendszerváltoztatást elemzi (30:46).
Interjúalany: Egresits Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 21.

Hossz: 00:41:00
0:00 a középiskolásoknak őszi mezőgazdasági munkára kellett elvonulniuk a környékbeli TSZ-ekbe 1:54 mesél az oktatás változásairól 6:54 felidézi a piarista iskola államosítását 9:18 visszaemlékezik az oktatásban bekövetkező változásra a rendszerváltoztatás idején 11:13 a könyvtárról beszél, annak legértékesebb darabjairól 13:21 1977-től dolgozott a könyvtárban 14:56 visszaemlékezik az 1956-os eseményekre 17:26 az 1945-ös nagykanizsai világháborús eseményekről mesél, bár komoly károkat nem szenvedett el a város 19:41 a hatvanas éveket idézi fel 22:14 a szakfelügyelői munkájára emlékezik vissza, majd a könyvtárosi tevékenységét részletezi 24:47 a TSZ-mozgalomról mesél, elsősorban környezete emlékanyagát mondja el
Interjúalany: Boros Antal
Felvétel időpontja: 2010. december 07.