Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
Nagy Imre
'50-es évek
Hortobágy
át- és kitelepítések

Ezt nem lehet elfelejteni

2498 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: Az interjúalany a Hortobágyra való kitelepítéséről mesél. Először az elhurcolásának éjszakáját tárja elénk(0:08).Marhavagonokba rakták őket és még több családot is, sőt ahogy elindult a vonat és más településeken is megállt felvenni a kitelepítendő lakosokat(6:57).Az interjúalanynak volt már erről személyes tapasztalata: az apja testvére csendőr volt, őt is elhurcolták az oroszok(9:17).Egy rendőr segített a családnak, amikor még nem volt biztos, hogy nem a Szovjetunióba viszik ki őket(11:37).Megérkezés után szétválogatták a betegeket, öregeket és a gyerekeket, valamint a nagyobb ingóságokat, háziállatokat elkobozták a fogvatartottaktól(13:43).Az Árkus tanyára érve egy hodáj és egy gémes kút fogadta őket - ide szállásolták el őket. Ennek körülményeit meséli el(15:41).Másnap reggel sorakozót fújtak majd közölték velük, hogy dolgozniuk kell a hortobágyi pusztaságban(17:12).Ezután pedig az ottani munkákról és körülményekről mesél az interjúalany(19:54).Folyamatosan hozták az embereket, így a végén már 800-an éltek ott a tanyán(24:45).Sokszor nem is kaptak ebédet, ekkor azt a keveset is el kellett osztani, amit egy személy kapott(25:51).Az interjúalany kőművesek mellé került dolgozni, ez volt a legfárasztóbb ott végzett munka(29:57).Volt egy táborparancsnokuk is, aki a kitelepített közül való volt, emiatt hamar le is váltották, helyette pedig egy besúgót neveztek ki(30:51).A helyi juhászok több esetben is segítséget nyújtottak az interjúalanynak, főként ennivalóval kínálták - ez kiderült, a karhatalom meg is verte őt(34:39).Emiatt elkerült a kőművesektől és Faluvéghalmara a borjúnevelőkhöz helyezték át. Ezzel kapcsolatban mesél el egy történetet(37:15).Szombat-vasárnap vályogvetést kellett végezniük a fiataloknak, ez idő alatt egy koholt ügy kapcsán az ÁVÓ-sok nagyon elverték az interjalanyt is és másokat is(39:55).A hozzátartozók leveleit a fogvatartók vagy előre elolvasták, vagy pedig soha nem is kézbesítették a címzetteknek(42:35).Nagy Imre parancsára végülis felszabadították őket(43:18).
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
Interjúalany neve: Simon Dezsőné (Schneiderics Ilona)
Interjúalany lakhelye: Kásád
Interjúalany született: Kásád, 1935
Interjúalany foglalkozása: mg. dolgozó
Felvétel időpontja: 2011. március 11.
Felvétel helyszíne: Kásád

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:46:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 0:56 mesél a korabeli oktatási rendszerről 9:40 a két világháború közötti időre emlékezik vissza 13:06 minden hónapban elvitték őket moziba, de az apácák előbb mindig megnézték a filmet, hogy a diákok megnézheti-e 15:55 a háborús híreket a rádió mondta be, de nem hitelesen; egy ismerősét lecsukták a második világháború alatt, mert nem hitt a németek végső győzelmében 19:11 a német megszállás után kezdődtek a nehéz idők, gettóba zárták Kiskunfélegyházán a zsidókat, és kirabolták, mielőtt elvitték őket, akikkel együtt járt iskolába, mindössze egy tért vissza 24:37 a háború alatt egy ideig volt főhadiszállás Kiskunfélegyházán is, egy ideig tanyára húzódtak, az orosz katonák egy-két napig rabolhattak, de utána felállítottak egy városparancsnokságot, ami valamennyire normalizálódott a helyzet 33:44 karácsony táján mentek először iskolába, de a télikabátját az orosz katonák ellopták, az iskola épületében még fogolytábor működött 35:36 a háború után nagyon sok embert elvittek, Sztálin halála után engedtek ki nagyon sok elhurcolt embert, az egyik transzportról le se tudtak szállni a fogoly, annyira ki voltak merülve 39:21 visszaemlékezik a kékcédulás választásokra, az egyik ismerősük negyven ember helyett szavazott 40:28 az 1956-os tapasztalatairól beszél 43:49 a városba tank is bevonult, lőtt is egyet, a gyalogság támadásának halottja is volt 45:34 a forradalom után következett a megtorlás
Interjúalany: Horváth Mária Magdolna
Felvétel időpontja: 2011. március 26.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany szülei földművesek voltak, ő maga is tanyasi iskolába járt. Gyerekkorára és a pusztai életre emlékezik vissza(0:08).Édesapja 18 évesen vonult be az első világháborúba, szerencsésen túl is élte a harcokat(7:10).Férje a második világháborúban fogságba esett, először Romániában, majd a Szovjetunióban raboskodott. Az ő háborús történetéről mesél(9:28).Antal Jánosné arról mesél, hogyan kérte meg a férje a kezét, s hogy a házasságnak akkoriban milyen feltételei voltak akkoriban(17:29).A Horthy-korszakban rendezett anyagi körülmények között éltek, ezzel kapcsolatban a szűkebb családi kör történetéről is beszél(18:57).Az édesapja a helyszínen élte át Budapest ostromát. Édespja és saját háborús élményeiről beszél(21:25).Az interjúalany a gyerekkori földműves munkáiról mesél(23:58).A szovjet megszállással kapcsolatban elmeséli, amikor először találkozott vörös katonával. Beszámol a fosztogatásokról és az erőszakoskodásokról(25:15).1949-ben kilakoltatták a családot a tanyájukról és egy lakást kaptak helyette. Az új körülményeket eleveníti fel(34:02).Ezt a videot nem lehet tájmkódolni...
Interjúalany: Antal Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. június 08.

Hossz: 01:11:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:27), a német hadsereg bevonulásáról Kaposvárra (0:56), a nyilas hatalomátvétel utáni történésekről (10:41), a bombázásokról (17:56), a szovjetek bejöveteléről, a katonákkal kapcsolatos élményeiről (22:41), végül hosszan beszél arról, hogy a gyerekek- többek között az interjúalany- hogyan gyűjtötték be az elhagyott puskákat, és hogyan lövöldöztek velük (38:08).
Interjúalany: Erdős János
Felvétel időpontja: 2011. május 11.