Az interjúalany mesél a Don-kanyarban katonaként átélt tapasztalatairól, ezt követő hadifogságáról, és a Kádár-korszakban befutott katonai pályafutásáról. 0:10--bevonulása a katonaságba, szolgálata a második magyar hadseregben; 1:30--gyermekkora a Horthy-korszakban; 3:39--milyen küzdelmekben vett részt a Szovjetunióban, hogyan zajlottak az itteni harcok, milyen ellátásbeli problémáik voltak; 10:16--hogyan zajlott a visszavonulás a Don-kanyarból; 12:50--hogyan esik hadifogságba, milyen volt a hadifogság, milyenek voltak a körülmények a fogolytáborban; 19:15--hogyan került a fogolytáborból egy antifasiszta iskolába, hogyan találkozott Maléter Pállal; 21:00--hogyan került Debrecenbe az ideiglenes kormány megalakulásakor, hogyan lesz Maléter Pál katonája, majd pedig kormányőr; 21:50--hogyan kerül a Néphadsereg tiszti iskolájába, milyen volt a katonai szolgálata a Hadkiegészítő Paracsnokságon; 28:40--egyéb emlékei a Don-kanyarban lezajlott eseményekről

0:00 családi háttér, gyermekkor, bányászcsaládból származik 1:09 Tatabányán a háború miatt fejlődött a bányászat, 1944 karácsonyán jöttek be először a szovjetek, a karácsonyt az óvóhelyen töltötték, de két héttel később a német tartalékok visszaszorították a szovjet csapatokat, újabb három héttel később szovjet csapatok voltak Tatabányán 6:16 felidézi a háborús időszak emlékeit 10:08 falura kellett járni, hogy élelmet tudjanak szerezni, mert a jegyrendszerrel biztosított élelem kevés volt egy családnak 12:25 Tatabányán 12 bánya volt, ezért sok bányászra volt szükség, ő a bányaipari technikumba jelentkezett 13:35 negyedéves volt a technikumban, mikor 1956-ban kitört a forradalom, Tatabányára is lejöttek pesti egyetemisták, ennek hatására a helyi fiatalok, többek között a bányásztechnikum tanulói is felvonultak, továbbá a bányászként dolgoztatott politikai foglyokat kiszabadították 15:55 fegyverekért mentek a laktanyába, de ott sortűz fogadta őket, két osztálytársa is meghalt, összesen nyolc halott volt ott 17:00 a szalagavatójuk pont a kijárási tilalom időszakára esett a forradalom leverése után 18:40 a technikumban végzettek mindig munkahelyet kaptak a bányában, felidézi az ezzel kapcsolatos feladatait 25:04 három évvel később aknászként dolgozott, felügyelte a bányászokat, elmeséli egy átlagos napját 27:36 hat évi főaknász munka után az egyik akna bányamestere lett négy éven keresztül, majd a nagyegyházi bányaüzemhez került, amelyet az Eocén Program keretében nyitottak meg 30:03 a rendszerváltoztatás során a párt kikerült a munkahelyről, a privatizációs stratégiát elhibázottnak tartja, 1991-ben ment nyugdíjba

Az interjúalany mesél a gyermekkorában végzett napszámosmunkáról, a leventemozgalomról és a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan sikerült megúsznia, hogy az orosz katonák Szibériába küldjék, illetve, hogy beszervezzék besúgónak. Szól az 1956-os helyi eseményekkel kapcsolatos emlékeiről is. 0:19--születés, gyermekkor, szülei; 2:55--hogyan lett cseléd gyermekkorában, mit dolgozott napszámosként; 6:56--emlékei a Levente Mozgalomról; 9:12--emlékei a II. világháborúról és az orosz katonákról, milyen munkákra akarták beszervezni az oroszok; 26:20--emlékei az 1956-os helyi eseményekről, és unokatestvéréről, aki disszidált; 29:48--véleménye a rendszerváltoztatásról