kettős megszállás

Találatok: 355
Feltöltés dátuma
A-Z
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:45:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, szovjet megszállás
Kulcsszavak: beszolgáltatás, internálás, Gerő Ernő, Rákosi Mátyás, bunker, államosítás, románok, Rákosi-korszak, '50-es évek, megszállás, beszolgáltatás, munkaszolgálat, besúgó, légitámadás, óvóhely, zsidóság, II. világháború, szovjet megszállás, sárga csillag, tervgazdálkodás,
Az interjúalany beszél ifjú koráról, a Rákosi uralom viszontagságairól, beszolgáltatásokról (1:30), az '50-es évek mindennapjairól (2:50), az állami gazdaságok működéséről (4:37), államosításról, tervgazdálkodásról (5:15) és (7:50), besúgásról, internálásról (10:45). Az interjú második felében a II. világháború kegyetlenségeit eleveníti fel. Bemutatja az óvóhelyeket, légiriadókat (11:27). A munkaszolgálat nehézségeit, zsidóüldözést, környéken zajló bombázásokat (14:45). Hangsúlyos eleme az interjúnak a II. világháború mindennapjait bemutató rész (15:25), valamint a szovjet megszállás (19:44). Szemléletesen mutatja be a szovjet katonák szokásait, életét (29:12, 37:55).
Interjúalany: Torma János
Felvétel időpontja: 2011. november 19.
Készítette: József Attila Gimnázium, Makó
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:49:00
Tárgy: kettős megszállás, Holokauszt, GULAG/GUPVI
Kulcsszavak: gettó, koncentrációs tábor, nyilasok, oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , megszállás, munkaszolgálat, zsidóság, '40-es évek,
Az interjúalany 1925-ben született Csátalján (Bács-Kiskun megye). Zsidó származású volt egy szinte teljesen sváb faluban. Később Bajára került iskolába. (01:56) Származása miatt géplakatosnak tudott tanulni. (03:12) Beszél családjáról. (04:16) A '30-as évektől rossz volt a család helyzete. A rokonság egy része Jugoszláviában élt, őket már az 1941-es megszállás után a németek koncentrációs táborba vitték. (07:06) Az újvidéki sváb rokonokat a szerb partizánok ölték meg. (10:08) Az interjúalanyt és szüleit 1944-ben gettóba zárták, majd besorozták munkaszolgálatra. Hódmezővásárhelyre, egy szadista tiszt által vezetett századba került. Itt találkozott korábban elhurcolt bátyjával. (14:20) Mosonmagyaróvárra került "vasas századba". Óbudai gyárakban dolgoztatták, itt már jó volt a bánásmód. (17:52) Édesanyja és nővére a bácsalmási gettóban maradtak, ott rosszak voltak a körülmények. Később a rokonság nagy része is ide került. A továbbszállításnál azonban a vonatokat különböző táborokba küldték. (23:32) Nővére egy ausztriai lágerben adott életet gyermekének, itt emberségesen bántak vele. Ezután az oroszok közeledése miatt Theresienstadtba szállították, itt érte a háború vége. (25:38) Az interjúalanyt 1944 decemberében szabadították fel az orosz csapatok. Hazafelé tartott, a szovjet katonák elvették tőle maradék holmiját is, többször megállították, bezárták, dolgoztatták. (39:36) Bátyja is fogolytáborba került, de a család többi tagjához hasonlóan ő is hazajött. Megemlíti a zsidókkal szembeni előítéleteket. (29:38)
Interjúalany: Neumann Lajos
Felvétel időpontja: 2011. november 18.
Készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:33:00
Tárgy: kettős megszállás, 1956, Kivándorlás
Kulcsszavak: TSZ, deportálás, disszidálás, kulák, oktatás, Szabad Európa Rádió, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, Rákosi-korszak, munkaszolgálat, légitámadás, óvóhely, II. világháború,
Az interjúalany mesél a II. világháborúval és pápa bombázásával kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan érintette a családját a mezőgazdaság átalakítása, és milyen körülmények között dolgozott munkaszolgálatosként. Beszél az 1956-os eseményekről, majd arról, hogy a forradalom után hogyan sikerült átlépnie a határt és kijutnia Amerikába, ahol új életet kezdett. 0:24--szülők, család, mit termeltek a családi gazdaságban; 2:19--mit tanult az ipari iskolában; 3:0--emlékei a II. világháborúról, a pápai reptér bombázásáról, a zsidók deportálásáról, az oroszok bevonulásáról; 9:16--milyen volt a helyzet a háború után, hogyan történt a mezőgazdaság átalakítása, milyen körülmények voltak a munkaszolgálatban; 16:12--emlékei az 1956-os eseményekről; 18:25--hogyan, milyen körülmények között menekült el az országból; 21:30--mi történt velük a határon való átjutást követően; 24:45--hogyan jutott Illinois-ba, milyen munkákat kapott itt, hogyan tudott beilleszkedni az itteni társadalomba, hogyan tartották a kapcsolatot a disszidensek
Interjúalany: Győry Kálmán
Felvétel időpontja: 2011. október 19.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:32:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, 1956
Kulcsszavak: TSZ, 1956, Jugoszlávia, '40-es évek,
0:00 családi háttér, szülei parasztcsaládból származtak, nem nélkülöztek, mert a föld megadta nekik az élelmiszert 3:23 a háború alatt azonban a cukrot csak jegyre adták 5:51 a szűkebb család megúszta a háborút, de édesapja testvérei katonák voltak, egyiküket a jugoszláv szabadcsapatok kivégezték 10:03 mesél az általános iskolai évekről 13:47 mesél a TSZ-életről 18:24 felidézi 1956-os emlékeit
Interjúalany: Naszradi András
Felvétel időpontja: 2011. július 16.
Készítette: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, Makó
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:31:00
Tárgy: kettős megszállás, Beszolgáltatás, Propaganda
Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, KISZ, TSZ, beszolgáltatás, katonaság, Néphadsereg, padlássöprés, Rákosi-korszak, '50-es évek, beszolgáltatás,
0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja a fronton számos sebet szerzett, de 1952-ben behívták a plébániára az ávósok, ott kegyetlenül megverték, de az így szerzett sebek miatt meghalt 6:24 erről sokáig nem beszélhetett nekik az édesanyjuk, az ötvenes éveket meghatározták a beadások és a padlássöprések 8:58 1956-ban a faluban nem történt nagy felfordulás, legalábbis gyerekként nem láthatták az eseményeket 10:12 a téeszesítés során az agitálók gyári munkások voltak, a földjeiket kénytelenek voltak beadni, mesél a TSZ-ről 19:00 1964-től a Ganz-Mávagnál lakatosszakmát tanult, de ott dolgozott tovább a Ganz-Mávagnál, volt úttörő és kisdobos is, majd KISZ-tag is, de ez elsősorban a kikapcsolódási lehetőségekről szólt; felidézi a katonaságot is 26:05 felkérték, hogy lépjen be a pártba, de nem lépett be sosem, felidézi, hogy a honvédségnél kapható újságok hogy ferdítették el a valóságot
Interjúalany: Kancsal Gyula
Felvétel időpontja: 2011. július 15.
Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:39:00
Tárgy: kettős megszállás, Beszolgáltatás, Mindennapi élet
Kulcsszavak: TSZ, beszolgáltatás, egyház, nyilasok, bunker, egészségügy, Rákosi-korszak, '50-es évek, leventemozgalom, megszállás, beszolgáltatás, Németország, légitámadás, óvóhely, Kádár-korszak, szövetkezetek, II. világháború, szovjet megszállás, Horthy Miklós,
Az interjúalany felvázolja a harmincas évektől a Kádár-korszakig a főbb állomásokat (0:30), majd megemlíti a beszolgáltatási rendszert (3:30). Szól arról, hogy a háború alatt iskolába járt (6:00), majd rátér a bombázásokra (7:30). Elmeséli, hogyan kellett édesapjának és a katonáknak kivinni a leventéket Németországba, és hogyan tudtak mégis visszafordulni (9:50). Szól az orosz megszállásról, arról, hogyan menekültek ki fiatal lányokként a pincéből az erőszak elől, valamint arról, hogy végül másokat erőszakoltak meg (13:50). Szól arról, hogy a később jövő kozákok már rendesebbek voltak, de később is ki kellett egyszer szaladniuk a rétre az erőszak elől. Arról is szól, hogy hány nőt becstelenítettek meg a faluban, hogyan lettek betegek, és arról, hogy még ők szégyellték magukat (17:15). Szól a hitéletről, a vallási nevelésről, és arról, hogy beléjük ivódott a becsület és a szüzesség eszméje (23:18). Szól az 1950-es évekről, a beszolgáltatási rendszerről és arról, hogy lehetett társulni is a beszolgáltatásban, kivéve, ha valakinek több földje volt (26:38). Szól a körülmények javulásáról a Kádár-korszakban, valamint a TSZ-ek megszervezéséről (32:05). Végül a munkákról és a házépítésről szól (37:00).
Interjúalany: Ferincz Sándorné
Felvétel időpontja: 2011. július 12.
Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:33:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet , szovjet megszállás
Kulcsszavak: Wehrmacht , óvóhely, II. világháború, '40-es évek,
0:00 családi háttér, gyermekkor, Budapesten dolgozva ismerkedett meg a férjével, egy zsidó családnál volt háztartásbeli 2:43 1943-ban költöztek Lentibe, a helyi uradalomban dolgoztak, a gyermeke korán meghalt 5:25 mesél a háború idejéről 9:46 a szovjet hadsereg tüzérséggel támadta a környéket, ezért mély óvóhelyet kellett ásniuk, de a javaik elégtek a házukat elpusztító tűzben 15:46 ruhájuk híján minden nap ugyanazt viselték egy ideig, úgy gyűjtötték össze a különböző ruhadarabokat, felidézi a háború utáni élelemhiányt 27:27 a fia temetésekor a sírásó nem fogadta el a pénzt, mert az nem ért semmit, felidézi a különböző nációjú katonák érkezését
Interjúalany: Tóth Ferencné
Felvétel időpontja: 2011. július 12.
Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:40:00
Tárgy: kettős megszállás
Kulcsszavak: kényszermunka, katonaság, front, Csendőrség, Szovjetúnió, leventemozgalom, Németország, hadifogság, újjáépítés, légitámadás, Vöröskereszt, II. világháború, éhezés, vasút, dezertálás,
Az interjúalany elmeséli, hogy leventeként miként vitték ki Németországba azzal az ürüggyel, hogy ne essenek az oroszok fogságába. Azonban egy repülőtérre vitték, ahol kényszermunkára fogaták (0:28). Szól az ellátmányról, a hitlerszalonnáról (4:35), majd két hét utáni továbbszállításukról, arról, hogy egy szétbombázott állomást kellett volna újjáépíteniük. Ehelyett szétszéledtek (6:22). Később szökött magyar katonákkal találkoztak, majd együtt amerikai hadifogságba estek (8:16). Szól arról, hogy miként meneteltek tovább és kerültek egy táborba (13:10), majd arról, hogyan kerültek a végleges táborba a francia határ közelébe. Részletesen leírja a tábort és az élelmezést (17:00). Szól arról, miként került ki a városba dolgozni, és hogyan tudtak kereskedni a civilekkel (20:40). Szól arról, hogy milyen nemzetiségek laktak a táborban, hogy fűtöttek és mit ettek (25:15). Szól arról, hogy miként jött haza áprilisban, hogyan vették ki már előre a csendőröket a tömegből, és hogyan kérdezgették ki őket részletesen arról, miként kerültek Németországba (27:00). Szól további emlékeiről a háborúból, például arról, hogyan élték túl, amikor bombázni kezdték a vonatukat (31:50). Szól az itthoni emlékeiről, arról, hogy szinte rögtön megint besorozták (35:38). Visszatér még arra, hogyan próbáltak egyszer megszökni a németek fogságából (37:50). Végül az amerikai és a szovjet hadifogságot hasonlítja össze (39:00).
Interjúalany: Ferincz Sándor
Felvétel időpontja: 2011. július 09.
Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:38:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet
Kulcsszavak: oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, Kádár-korszak, zsidóság, II. világháború,
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, a második világháborúról, a helyi zsidókról, deportálásukról, tanulmányairól, munkáiról, 1956-os emlékeiről, további munkáiról.
Interjúalany: Kazinczy Pálné
Felvétel időpontja: 2011. július 09.
Készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:44:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, 1956
Kulcsszavak: MSZMP, padlássöprés, Veres Péter, 1956, románok, Kultúra, cselédség, front, Németország, párttagság, hadifogság, Trianon, Kádár-korszak, II. világháború, Erdély, szovjet megszállás, vasút, Románia,
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a gépek iránti szeretetéről, játékairól (0:10), majd rátér a II. világháborúra, amiben sofőrként teljesített szolgálatot, majd Németországba ment a fronttal. Közben egy jóindulatú nagyságos asszonynál cselédkedő lánynak kezdett udvarolni (2:05). Először amerikai, majd orosz hadifogságba került (7:30), hazajövetele után pedig megházasodott, négy gyermek édesapja lett (9:40). Beszél különböző munkahelyeiről, nyugdíjba meneteléről (16:34). Szól a korabeli szórakozási lehetőségekről, a moziról, a tánciskoláról és feleleveníti, hogyan várták a lányokat a varrodából kijönni (21:20). Beszél a párttagságáról, apósa barátságáról Veres Péterrel, valamint arról, hogy mindent megtett fiai látókörének tágítására (26:20). Beszél az 1956-os forradalom eseményeiről, arról, hogyan védelmezte a kombájnokat a gépállomáson, illetve arról, hogyan dobálták be mégis az állomás ablaikait (31:45). Beszél a Kádár-korszak létbiztonságáról (34:55), majd Erdély szeretetéről, és arról, hogy a revíziós gondolat milyen zsákutcákba kergette a XX. századi Magyarországot (36:10). Végül a mostani politikai helyzetről szól és a fiatalok neveléséről (40:14).
Interjúalany: Fekete Antal
Felvétel időpontja: 2011. július 07.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:25:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus
Kulcsszavak: TSZ, katonaság, oktatás, 1956, kárpótlás, Rákosi-korszak, leventemozgalom, földosztás, hadifogság, visszacsatolás, Kádár-korszak, II. világháború, háztáji,
Az interjúalany beszél magáról, szüleiről, kisiskolás élményeiről (0:24), az 1941-es bácskai bevonulásról, második világháborús katonai élményeiről légvédelmisként (3:09), fogságba kerüléséről és hazatéréséről (5:27), a leventemozgalomról (10:33), a korabeli hitéletről (12:26), fiatalkori szórakozási lehetőségekről (13:25), az 1945-ös földosztásról és az 1960-as téeszesítésről (14:20), a Rákosi-korszakról (15:02), a jánoshalmi 1956-os forradalmi eseményekről (16:00), az 1945 utáni vallási életről (19:35),a TSZ-ről és a háztájiról (20:30), és a rendszerváltoztatás utáni kárpótlásról (23:58).
Interjúalany: Ádám Béla
Felvétel időpontja: 2011. július 01.
Készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:24:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet
Kulcsszavak: egyház, oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , Kádár-korszak, II. világháború, szovjet megszállás,
Az interjúalany beszél a tanulmányairól (0:26), második világháborús emlékeiről (1:25), arról, hogy az 1956-os forradalom idején házasodott, majd két évvel később megszületett az első gyermekük (6:52). Elmondja a véleményét Kádár Jánosról (11:54), a rendszerváltoztatás utáni helyzetről (13:46), bölcsődei munkájáról (18:10).
Interjúalany: Haramura Lászlóné Kolozsvári Margit
Felvétel időpontja: 2011. június 29.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:53:00
Tárgy: kettős megszállás
Kulcsszavak: katonaság, bunker, front, Don-kanyar, Voronyezs, II. világháború, partizán, ruszkik,
00:00 – 02:34 Horthy-korszak 02:35 – 03:44 Bevonulás Nagykanizsára 03:45 – 04:40 Utazás Voronyezsbe 04:41 – 06:28 Szanitécmunka a fronton 06:29 – 08:46 Támadás Alexandrovkánál, méhraj-támadás, sebesülés 08:47 – 11:27 Átkelés a Don-folyón, büntetés 11:28 – 15:14 Bunkerépítés 15:15 – 19:02 Súlyos sebesülésének története 19:03 – 20:24 Hazautazás 20:25 – 24:00 Levelezés a hozzátartozókkal 24:01 – 30:40 A Tim-i csata, egészségügyi helyzet, kötözés, sebesülések kérdése 30:41 – 33:29 Felszerelés (ruházat, fegyverzet) 33:30 – 36:15 Felderítések, visszavonulás 36:16 – 44:40 Ételhezjutás és életkörülmények a fronton 44:41 – 46:03 Napló a Don-kanyarból 46:04 – 48:39 Munkaszolgálatosok 48:40 – 49:20 Háború utáni élet; belépés a HANGYA-szövetkezetbe 49:21 – 50:20 Felépülés a sebesüléséből 50: 21 – 51:30 Bombázások a fronton 51:31 – 54:04 Német katonák a fronton
Interjúalany: Szabó József
Felvétel időpontja: 2011. június 21.
Készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:27:00
Tárgy: kettős megszállás, Ipar
Kulcsszavak: kényszermunka, bányászat, katonaság, egészségügy, front, Szovjetúnió, Don-kanyar, munkaszolgálat, hadikórház, II. világháború, szovjet megszállás,
Az interjúalany beszél születéséről, gyermekkorráról, arról, hogyan kezdett fiatalon a salgótarjáni bányában dolgozni (0:05). Szól arról, hogy elvitték a katonának a Don-kanyarhoz, majd egy gránátrobbanás miatt légnyomással került a kijevi kórházba, és 1945-ig nem nagyon tudott beszélni (3:50). Elmeséli, hogy az oroszlányi bányában dolgozott 1947-től, ahol 1955-ben egy szörnyű baleset következtében amputálni kellett a lábát (5:50). Visszatérve a háborúhoz, mesél a Don-kanyarnál a sebesültek ellátásáról (10:55), majd arról, hogy nem tudtak az áttörésről időben, és arról, hogyan sebesült meg (13:10). A feleségével hivatalosan is tudatták, hogy eltűnt (16:30). Elmeséli, hogyan meséltek az öreg bányászok a bányamanóról, minek következtében a sötétben egy másik bányászt fejbevágott (17:00). Elmeséli, hogy 49-ben beomlott a bánya, 52 óráig voltak elzárva a világtól, a barátjának pedig ezidő alatt megőszült a haja (18:15). Szól a Don-kanyarnál a bunkerépítésről, a hidegről és az ellátásról (21:00). Szól családja sorsának további alakulásáról és arról, milyen körülmények között lett cukorbeteg (24:40).
Interjúalany: Tóth János
Felvétel időpontja: 2011. június 20.
Készítette: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:43:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet , Ipar, oktatás, GULAG/GUPVI
Kulcsszavak: Gulág - Málenkij robot , katonaság, oktatás, sport, légitámadás, II. világháború,
Az interjúalany mesél gyermekkoráról, majd az esztergályosként a Weiss Manféd gyárban és egyéb helyeken végzett munkájáról. Elmondja, hogy hogyan került ki a Szovjetunióba málenkij robotra és hogyan sikerült hazakerülnie onnan. Beszél arról is, hogy milyen módon vett részt a háború utáni magyar fegyvergyártás újraélesztésében, és milyen más üzemekben végzett még munkát. 0:35--szülők, gyermekkora a tanyán, milyen oktatásban részesült, mit dolgozik mellette; 8:21--hogyan érte el a háború a Weiss Manfréd gyárat, milyen emlékei vannak a bombázásokról; 9:42--hogyan kerül el Málenkij robotra, milyenek voltak itt a körülmények; 12:54--hogyan került végül haza; 14:31--hova helyezkedett el a háború után, milyen módon vett részt a fegyvergyártás újraindításában; 17:42--hogyan került át a hadiüzemből az építőiparba, sportlövői tevékenysége; 19:40--hogy lesz a tiszti iskolában testnevelő, milyen betegségei voltak; 23:8--hogyan sikerült hazakerülnie a fogságból; 24:7--hogyan tudott a tanulás mellett dolgozni a fegyvergyárban fiatalkorában; 26.25--testvérei sorsa, testvére katonai szolgálata a II. világháború alatt; 28:58--hogyan élték meg Miskolcon a forradalmat; 31:17--eredményei bicikliversenyzőként; 34:35--testvérei oktatása, nevelőapja; 37:43--hogyan ismerkedett meg a feleségével; 40:49--milyen szórakozási lehetőségek voltak akkoriban, hova utaztak külföldre
Interjúalany: Veress István
Felvétel időpontja: 2011. június 19.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:46:00
Tárgy: kettős megszállás, Horthy-korszak
Kulcsszavak: oktatás, légitámadás, visszacsatolás, II. világháború, Horthy Miklós,
Az interjúalany mesél a Horthy-korszakban eltöltött gyermekkoráról, arról, hogy hogyan érte el őt és családját Sopronban a II. világháború, és hogyan menekültek a a front elől Ausztriába. 0:27--gyermekkora, szülei, hogyan tanult magántanulóként; 6:36--hogyan lesz az apjából bíró és hogyan kerültek Sopronba, milyen volt az élet a harmincas évek Sopronjában; 12:15--milyen oktatásban részesültek Sopronban, milyen hatással van a visszacsatolás a továbbtanulására; 17:00--hogyan érte el őket a háború Sopronban, milyen hatással volt ez a családjukra; 21:55--hogyan menekültek el Ausztriába, amikor a front közeledni kezdett feléjük; 27:13--hogyan értek el Münchenbe a menekülés során, és milyen lágerben találtak itt helyet; 28:53--hogyan kerültek át Imstbe, és hogyan találkoztak az amerikai hadsereggel; 35:00--hogyan és miért küldték el őket az amerikaiak egy másik lágerbe; 39:25--hogyan kezdett el végül Ausztriában dolgozni a háború után, hogyan alakult a család többi felének sorsa; 42:40--hogyan határozta el, hogy hazajön, és mi fogadta itthon
Interjúalany: Vass Károlyné
Felvétel időpontja: 2011. június 17.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:29:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet , 1956
Kulcsszavak: börtön, disszidálás, kivándorlás, oktatás, bunker, egészségügy, 1956, légitámadás, óvóhely, megtorlás, Evangélikus Egyház, II. világháború, szovjet megszállás, tüntetés, sztrájk, rekvirálás, Római Katolikus Egyház,
Az interjúalany beszél II. világháborúról, a szerencséről, hogy tágabb családjából sem halt meg senki, az orosz katonák beszállásolásáról, és arról, hogy gyermekként összebarátkozott a beszállásolt orosz hadnaggyal, aki elmesélte, hogy már az egész családja meghalt (0:20). Édesapja katonai szolgálatáról is szól, valamint arról, hogy őt a német katonák fosztották ki. A család közben Székesfehérvárról Lespsényre ment (3:52). Szól arról, hogy gyermekként hogyan nézték a két hadsereg tűzharcát (11:12). Szól arról, hogy 1956-ban disszidálni szeretett volna néhány barátja, meg is beszéltek egy hajnali találkozót, de szerencsére visszatartották a többieket a szüleik. Az is felmerült, hogy a Velencei-tó jegén szöknek át, miután bezárult a határ, de végül nem próbálták meg (12:28). Amikor 56-ban mentek át az oroszok a városon, belelőttek a tömegbe, az egyik barátjának át is ment egy golyó a lábán (16:15). Beszél arról, hogy miként találták egyik nap üresen a műhelyt és a kollégiumot, majd csatlakoztak a tüntetésekhez a városban (20:28). Szól a tüntetések lefolyásáról, arról, milyen beszédeket tartott két egyetemista fiú (24:10). Végül november 4-éről és az először elrontott emléktábláról szól (27:25).
Interjúalany: Vinkler Tamás
Felvétel időpontja: 2011. június 17.
Készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:38:00
Tárgy: kettős megszállás, Át- és kitelepítések
Kulcsszavak: Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , front, zabrálás, óvóhely, II. világháború, szovjet megszállás,
Az interjúalany beszél a német megszállás időszakáról (0:11), a fehérvári bombázásokról (8:33), a karácsonykor bejövő szovjetekről, a város ostromáról (15:25), a zabrálásáról (26:20), arról, hogy összeszedték a szovjetek az embereket, de végül nem vitték el őket (30:37).
Interjúalany: Pataki József
Felvétel időpontja: 2011. június 17.
Készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:39:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus
Kulcsszavak: TSZ, gettó, határőrség, katonaság, kereskedelem, bunker, jegyrendszer, rendszerváltoztatás, '50-es évek, légitámadás, óvóhely, zsidóság, szövetkezetek, II. világháború, privatizáció, szovjet megszállás, Joszip Broz Tito, Jugoszlávia,
Az interjúalany beszél a II. világháborúról, a Zagyva-híd felrobbantása után menekülő németekről (0:32). bBeszél arról, hogyan kellett tüzet oltania és halottakat szállítania a bombázások után. Egy-két konkrét esetet is megemlít, amikor sokan meghaltak (4:35). Szól a zsidók elhurcolásáról, saját zsidó főnökéről és az antiszemitizmus érthetetlenségéről (7:20). Szól arról, hogyan indult meg a cserekereskedelem a szovjet megszállás után, és arról, hogyan lett kereskedő (12:03). Szól katonai szolgálatáról (15:50), és arról, hogy egy jugoszláv-magyar határvilongás során mennyi bajtársa veszett oda (18:50). Szól arról, hogy tisztiiskolára akarták küldeni, de inkább a kereskedelmet választotta és a Csemegekereskedelmi Vállatnál kezdett dolgozni, ami a Julius Meinl utódja volt. Szól az ellátásról, a különlegességek, déli gyümölcsök és tőkehús beszerzéséről (19:40). Szól arról, hogy 1956-ban más boltosokkal összefogtak a fosztogatások elkerülése végett, és azért, hogy mindenki nyitva tartson (23:12). Beszél az árakról és arról, hogy kinek volt nagyobb keresete a Kádár-korszakban (24:22). Szól arról, hogy miként töltötte fel az árut naponta (29:00), valamint arról, hogy hogyan szűntek meg a munkalehetőségek és szűnt meg az ipar a 80-as években (33:20). Arról is beszél, hogy miként nyitottak Ulánbátorban vágóhidat, és hogyan látta megrökönyödve, hogy a mongol leányok a birkafaggyút használták dezodor gyanánt. Moszkvában is két üzletük nyílt (35:10). Végül a rendszerváltoztatás következményeiről, a Julius Meinl visszatéréséről beszél (37:15).
Interjúalany: Nagy István
Felvétel időpontja: 2011. június 15.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:45:00
Tárgy: kettős megszállás, GULAG/GUPVI
Kulcsszavak: Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , hadifogság, II. világháború,
Az interjúalany a II. világháború előtt a mezőgazdaságban dolgozott. A háború alatt besorozták katonának és Székelyföldre került kiképzésre, ahol a szovjet csapatok bekerítették őket. Csengeren, Poprádon, Sopronon keresztül menekültek előlük, majd végül fogságba estek. Ezt követően két évet töltött hadifogságban a Szovjetunióban. Részletesen mesél az itteni körülményekről, az itt végzett munkákról. 0:21--születés, iskolák, szülei, munkájuk; 2:3--első munkái gyermekként; 7:50--hogyan vonult be 1943-ban, milyen pozíciót tölt be a katonaságban, milyen harcokban vett részt, hogyan estek végül fogságba; 15:00--milyen volt a fogság, milyen különféle fogolytáborokba került; 22:00--hogyan jutott haza a hadifogságból, fogolytársai; 25:10--milyen körülmények voltak a fogolytáborban, mit dolgoztak, mit ettek, hol tisztálkodtak; 36:28--mi történt amikor hazakerült a fogságból, milyen munkákat végzett, hogyan lesz molnár belőle
Interjúalany: Jakab Sándor
Felvétel időpontja: 2011. június 09.
Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:27:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Mindennapi élet
Kulcsszavak: úttörőmozgalom, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956,
Gyermekkori, gyermekkorban átélt háborús emlékképektől a fiatal felnőttkorig. A II. világháború utolsó évében született az öccse, ott, ahol a háború elöl a pincében keresett menedéket a család (01:57). A szovjet megszállók a házukban működtették a telefonközpontot. Ez viszonylagos biztonságot is jelentett. Apja katona, édesanyja az ellátás híján súlyos beteg volt. A család gyermekei Rákoshegyre kerültek (03:40). Az édesapa hazatérése és az édesanya részleges felépülése után a család a nincstelenségből próbált talpra állni (06:00). A banktisztviselő apa és a betegellenőrként Sülysáptól Rákoshegyig (gyalog) ingázó, dolgozó édesanya a gyermekeket nehéz körülmények között nevelte fel. (07:41, 13:49). A gyermekkor maradandó szépségei, emlékei (sok-sok munka és játék, szoros baráti kötelékek, emlékezetes iskolaévek) mellett (09:07) az ifjúsági élet, úttörőmozgalom közösségformáló ereje és az iskolai tanulmányok elevenednek meg (11:21, 12:47). 1956-ról és az eseményekről alig-alig volt információja (15:09). A közgazdasági technikumban képesített könyvelő / vállalati tervező / statisztikus végzettséget szerzett. Tanítóképzőbe nem kerülhetett "egyéb" kategóriájú származása, osztályidegen besorolása miatt (18:07). Szó esik tanulmányokról, érettségiről, korabeli iskolai évekről, a szigorú, de kulturált viseletről, viselkedési normákról (20:51). A emberi hétköznapokról... A pénzügyi területen dolgozó fiatal hölgy foglalkozása, munkája mellett (24:41) a katonai szolgálatát éppen megkezdő fiatalemberrel történt megismerkedéséről vall -a későbbi férjéről... zárszóként házasságukról (1966. április) és következő évben megszületett lánygyermekükről (26:00).
Interjúalany: Lami Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. június 09.
Készítette: Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Gyömrő
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:34:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet
Kulcsszavak: TSZ, határőrség, katonaság, 1956, határsáv, tanyavilág, szövetkezetek, II. világháború, szovjet megszállás,
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, juhász édesapjáról, aki hetente csak egyszer volt otthon. Leírja életkörülményeiket, a lakóhelyüket és az intézők ugratását (0:07). Az intézővel való konfliktus után elköltöztek, a háború után pedig nehézkes építkezésbe kezdtek (5:22). Édesanyja elkerült egy nagygazdához takarítani és egy jugoszláviai dezertőrrel élt együtt (9:22). Apjával való rendszeres konfliktus után az interjúalany is elköltözött (11:08). Beszél a II. világháborúról (12:42). Szól arról, hogy családot alapított, de aztán el kellett őket hagynia, mert távol dolgozott (14:50). Elmeséli, hogyan értesültek az 56-os eseményekről (24:00), majd arról, hogyan főzött édesanyja 45-ben az orosz katonákra abból a kevésből, ami volt nekik (22:55). A TSZ-esítésről, és arról, hogy az emberek végül megkedvelték a TSZ-t, szintén beszél (24:30). Szól első gyermeke haláláról és a válásáról (24:50), valamint katonai szolgálatáról, egy apró kihásásáról, ami miatt a veszélyes határőrséghez helyezték (27:25).
Interjúalany: Kiss Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Készítette: Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon, Makó
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:44:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Mindennapi élet
Kulcsszavak: kulák, Rákosi-korszak, tanyavilág, II. világháború, szovjet megszállás, Horthy Miklós,
Az interjúalany szülei földművesek voltak, ő maga is tanyasi iskolába járt. Gyerekkorára és a pusztai életre emlékezik vissza(0:08).Édesapja 18 évesen vonult be az első világháborúba, szerencsésen túl is élte a harcokat(7:10).Férje a második világháborúban fogságba esett, először Romániában, majd a Szovjetunióban raboskodott. Az ő háborús történetéről mesél(9:28).Antal Jánosné arról mesél, hogyan kérte meg a férje a kezét, s hogy a házasságnak akkoriban milyen feltételei voltak akkoriban(17:29).A Horthy-korszakban rendezett anyagi körülmények között éltek, ezzel kapcsolatban a szűkebb családi kör történetéről is beszél(18:57).Az édesapja a helyszínen élte át Budapest ostromát. Édespja és saját háborús élményeiről beszél(21:25).Az interjúalany a gyerekkori földműves munkáiról mesél(23:58).A szovjet megszállással kapcsolatban elmeséli, amikor először találkozott vörös katonával. Beszámol a fosztogatásokról és az erőszakoskodásokról(25:15).1949-ben kilakoltatták a családot a tanyájukról és egy lakást kaptak helyette. Az új körülményeket eleveníti fel(34:02).Ezt a videot nem lehet tájmkódolni...
Interjúalany: Antal Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Készítette: Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon, Makó
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:23:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Mindennapi élet
Kulcsszavak: TSZ, beszolgáltatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , '50-es évek, légitámadás, Kádár-korszak, zsidóság, II. világháború,
0:00 családi háttér 00:30 a háború idején fiatal lány volt, zöld tábori levelekkel tartották a kapcsolatot, mesél a debreceni bombázásokról 2:05 német katonákat is elszállásoltak náluk, elvonulásuk után kozák felderítők jöttek, a közeli kertben a tömény italokat elfogyasztották, ők ezalatt bujkáltak 10:44 az ötvenes évekre emlékezik vissza, alig volt élet a háború után, jöttek a beszolgáltatások 16:45 1956-ból nem vettek észre sokat, de a kulákok elnyomása vagy a beadások megszűntek 18:39 a hatvanas években az élet javult, a megtermelt javaikat megtarthatták, több áru volt az üzletekben, ugyanakkor megindult a TSZ-szervezés, de később a TSZ felvirágzott
Interjúalany: Szabó Balázsné (szül. Katona Gizella)
Felvétel időpontja: 2011. június 05.
Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 01:36:00
Tárgy: kettős megszállás
Kulcsszavak: kényszermunka, ÁVO/ÁVH, TSZ, beszolgáltatás, katonaság, oktatás, bunker, egészségügy, osztályharc, Kultúra, front, SAS-behívó, Rákosi-korszak, '50-es évek, leventemozgalom, földosztás, beszolgáltatás, légitámadás, óvóhely, hadikórház, szövetkezetek, II. világháború, szovjet megszállás, rekvirálás,
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a mezőgazdasági munkákról, a tüzelőfa-gyűjtésről (0:35). Rátér a nehéz megélhetési, oktatási körülményekre (6:16). Szól a Rákosi-rendszer kiépüléséről, a társadalom terrorizálásáról és a szövetkezetesítésről és a régi kultúra eltüntetésének kísérletéről (10:10). Visszatér a mezőgazdasági munkákra és a régi falusi világ leírására (17:45). Szól arról, hogy a Szovjetunió megtámadásakor be kellett szolgáltatni legjobb lovukat (21:45). Részletesen mesél a környékbeli, Velencei-tó melletti harcokról. Elmeséli, hogy édesapját a németek elvitték bunkert építeni (26:05), ő pedig visszatér saját leventemozgalomban szerzett tapasztalataira (28:50). Szól az orosz-német harcokról, gránáttámadásról (30:00). Beszél az orosz katonák beszállásolásáról, alkoholizmusukról, valamint arról, hogy orosz hadikórházat rendeztek be náluk (38:00). Később állatkórházat is kialakítottak, de továbbra is sok orosz katona volt elszállásolva (51:00). Elmeséli az egyik utolsó német támadást, aminek során egy repülőgép őt is megkergette (01:01:00). Szól édesapja hazajöveteléről, a háború végéről és az élet újrakezdéséről a háború után (01:16:10). Végül az interjúalanyok az 1950-es évek viszonyairól, mindennapi életéről, munkáiról beszél (01:23:00).
Interjúalany: Farsang András
Felvétel időpontja: 2011. június 04.
Készítette: Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:46:57
Tárgy: kettős megszállás, Át- és kitelepítések, katonaság, politikai rendőrség, GULAG/GUPVI, kisebbségek
Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, Gulág - Málenkij robot , Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , svábok, Németország, II. világháború, Erdély, szovjet megszállás, át- és kitelepítések,
Az interjúalany beszél II. világháborús katonaemlékeiről, illetve a Don-kanyar közelében teljesített frontszolgálatáról. Elmondja, hogy hogyan vonultak át az oroszok a tanyájukon, és hogyan úszta meg, hogy ne telepítsék ki őt is a vidék többi svábjával együtt. Végül elmeséli, hogy hogyan szállította el az ÁVÓ kényszervallatásra, és milyen módon sikerült megmenekülnie ez elől. 0:16--gyermekkora, származása, miért nem telpítik ki ; 1:20--hogyan telepítették ki a II. világháború után a rokonságát, hogyan sikerült neki és családjának megúsznia a kitelepítést, hogyan kezdenek új életet, miután mindenükből kifogatták őket; 3:35--katonaévei a II. világháború alatt, frontszolgálata a Don-kanyar közelében; 10:20--hogyan alakítottak belőlük új alakulatot, hogyan szenved sérülést egy ütközetben, hogyan jutott haza; 18:36--hogyan élték meg a tanyájukon az oroszok átvonulását, hogyan lett az apja az oroszok tolmácsa; 24:25--hogy szállítják el a falu svábjait málenkij robotra, a svábok kitelepítése; 20:10--mit ettek a fronton, milyen volt a katonaság, hogyan lett zászlóírnok; 35:40--milyen volt a visszavonulás a frontról; 37:38--hogyan vitte el az ÁVÓ és hogyan úszta meg a kínvallatásokat
Interjúalany: Balatoni Pál
Felvétel időpontja: 2011. június 03.
Készítette: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:20:00
Tárgy: kettős megszállás, második világháború, szovjet megszállás, német megszállás
Kulcsszavak: Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , légitámadás, II. világháború,
Az interjúalany mesél a települését érő második világháború légitámadásokról, illetve az ott átvonuló magyar, német és orosz katonák viselkedéséről 0:30--hogyan érintik őket a Magyarország elleni légitámadások; 4:0--milyen volt, amikor elérte őket a front, hogyan viselkedtek a magyar, és a német katonák, akik az interjúalany családjának lakásában rendezték be a főhadiszállásukat; 7:44--hogyan zajlott az oroszok bevonulása, hogyan viselkedtek az orosz katonák; 18:40--mi történt a front elvonulása után, milyenek voltak az oroszok után bevonuló románok
Interjúalany: Rubes László
Felvétel időpontja: 2011. június 02.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:48:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, 1956
Kulcsszavak: börtön, egyház, oktatás, bunker, 1956, Kultúra, Sztálin-gyertya, megszállás, légitámadás, óvóhely, hadikórház, II. világháború, szovjet megszállás, FKGP, Református Egyház, kollégium,
Az interjúalany beszél családjáról, lakhelyükről, régivágású középiskolájáról, és arról, hogyan szerzett tandíjmentességet kiváló átlagával (0:08). Beszél a kollégiumról, az ott tanított nyelvekről és a hittanról (7:12). Szól a háborúról, arról, hogy magyar katonák beszállásolása miatt egy másik gimnázium épületébe jártak (10:50), majd arról, hogy milyenek voltak a légiriadó gyakorlatok (12:55). Leköltöztek falura, ahol a német katonákkal jó volt a kapcsolat (17:10), majd arról, hogy elsötétítést rendeltek a faluban, és ők figyelmeztették esténként a falusiakat a lámpaoltásra (18:00). Szól a rengeteg orosz katonáról, a vezérkar náluk való elszállásolásáról, és arról, hogy ő navigálta a vezérkart a térképük segítségével (20:00). Elmeséli, hogy édesapját tolmácsként alkalmazták, mások azonban letartóztatták, és azt, hogy az ott lakó tiszt hogyan próbált rajta segíteni (24:00). Szól arról, hogy miként végzett és tanított édesapja helyett a háború után (27:25), majd arról, hogy miként helyezkedett el önállóan (30:45). Beszél énekkari és színjátszóköri tevékenységéről (32:20), valamint arról, hogy milyen emlékei vannak 1956-ról (45:28).
Interjúalany: Dr. Kossuth Mihályné
Felvétel időpontja: 2011. június 02.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:38:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet
Kulcsszavak: MDP, egyház, katonaság, kommunista diktatúra, oktatás, egészségügy, rendszerváltoztatás, Rákosi-korszak, továbbtanulás, párttagság, besúgó, légitámadás, pályaválasztás, II. világháború, megfigyelés, egyetem, Horthy Miklós, Ausztria,
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, arról, hogyan lett végülis katolikus vallású, és hogyan ment át a katolikus iskolába. 1945-ben Ausztriába menekült, majd 1946-1952 között az orvosi egyetemre járt. Végzés után gyerekgyógyász akart lenni, de szülésznőnek kényszerítették (0:00). Beszél házasságáról és gyermekeiről, a családi életről (4:55). Beszlé gyermekkorának szép világáról, a Horthy-korszakról, az akkori polgári világról. A család és a társadalom életében sokkal nagyobb szerepet játszott a szeretet (8:40). Szól arról, hogy a hitéletet hogyan próbálta lerombolni a Rákosi-rendszer, például hogyan néztek szét az ő lakásukban is feszületet keresve (11:15). Visszatér családjának harmonikus viszonyára a két világháború között (13:25), majd elmeséli, hogy egy véletlen döntése hogyan mentette meg a biztos haláltól, amikor a várost bombázták (19:15). Szól a Rákosi-rendszer erőszakszervezeteiről (22:20), majd arról, hogy a rendszerváltoztatás során elmaradt a számonkérés (24:22). Beszél arról, hogy tizenkét éve rákbeteg, arról, hogy az Úristen segítségével megnyugvással tudja fogadni, valamint szól a fiatalokhoz a kereszténység fontosságáról (26:20). Rátér arra, hogy édesapja katonai szolgálatot teljesített a II. világháborúban, és a nyugatra hátrálás során a családját is magával vitte Ausztriába (30:15). Végül az 1956-os debreceni eseményekről szól, például arról, hogy a megszálló orosz parancsnokok feleségei a klinikán szültek, valamint arról, hogy a forradalom napjaiban a rektor tanítási szünetet rendelt el (34:38).
Interjúalany: Dr. Báló Györgyné Dr. Rozgonyi Cecília
Felvétel időpontja: 2011. június 02.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:33:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus
Kulcsszavak: TSZ, kommunista diktatúra, kulák, oktatás, padlássöprés, egészségügy, osztályharc, Rákosi-korszak, '50-es évek, Szovjetúnió, hadifogság, újjáépítés, propaganda, megtorlás, Kádár-korszak, szövetkezetek, II. világháború, X-es származás, éhezés, szovjet megszállás, tanácselnök,
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, arról, hogy édesanyja megtanította kézimunkázni, és hogy a tőle kapott értékek terelték a pedagógusi hivatás felé (0:50). Szól a II. világháború eseményeiről, az orosz katonák rekvirálásairól (7:40). Szól édesapja hazajöveteléről az orosz hadifogságból, és arról, hogy hitetlenkedve hallgatták történeteit, mert gyermekként nem hitték, hogy a Szovjetunióban ilyen rossz dolgok történhetnek (10:54). Szól a Rákosi-rendszer jó tulajdonságairól, így a társadalmi mobilitás előmozdításáról (16:00), de a rosszról is, így a megtorlásokról, mezőgazdasági terrorról és kontraszelekcióról (18:15). Külön szól arról, hogy fiatal tanítónőként neki is agitálnia kellett a téeszesítésnél, és az egyetlen érv annak a fenyegetése volt, hogy a gyermeket nem veszik majd fel iskolába (20:35). Szól arról, hogy hitüket zavartalanul tudták gyakorolni (21:35), majd arról, hogyan lett igazgató, és miként tudták fejleszteni az intézményt (21:35). Végül a Kádár-korszakot hasonlítja össze az azóta eltelt évekkel (30:00).
Interjúalany: Dósai Imréné
Felvétel időpontja: 2011. június 01.
Készítette: Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Kiskunmajsa