Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
1956

A Ganz Árammérő privatizációja

3121 megtekintés

Hossz: 00:31:00
Leírás: Az interjúalany mesél tanoncéveiről, a Ganznál való elhelyezkedéséről, a gyárban való munka mindennapjairól, illetve az üzem privatizációjáról és ezt követő sorsáról. 0:32--születés, család, iskola 3:25--pályaválasztása, első munkahelyei 12:45--emlékei az 1956-os eseményekkel kapcsolatban 16:00--elhelyzekedése a Ganznál, milyenek voltak az itteni munkakörülmények, milyen volt a gyár, milyen volt az itt kapott fizetés értéke, milyen plusz juttatásokat kapnak az ott dolgozók a gyártól 26:29--a válság jelei a gyárban, hogyan élik meg a munkások a privatizációt, milyen változások történtek a privatizáció után 30:20--miért válsztja a kedvezményes nyugdíjat a további munka helyett, és mit tud a gyár további sorsáról 34:13--hogyan értékeli a rendszerváltoztatást
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve: Rácz Ferenc
Interjúalany lakhelye: Aszód
Interjúalany született: Aszód, 1941
Interjúalany foglalkozása: gépszerelő
Felvétel időpontja: 2011. március 30.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:25:00
0:00 mesél a háborúról, novemberben bombázták a falut, a szülei házát találat érte, a szovjet katonák beköltöztek a házukba 3:34 visszaemlékezik a falu háborús tapasztalataira 4:41 az édesapját kuláknak nyilvánították, mert cselédet foglalkoztatott, be kellett szolgáltatniuk mindenből, a kenyeret Pestről hozta 6:03 1956-ban volt besorozva katonának, beosztják nemzetőrnek 7:01 elmegy tanulónak, de nem akarták fogadni, mert kulákcsemete volt, de végül a KTSZ-ben dolgozik 7:45 a felesége veszi át a szót, mesél a háború idejéről, és az orosz katonák bejöveteléről, nagyon féltek az orosz katonáktól, különösen a fiatal lányokat féltették 11:34 az 1956-os eseményekről mesél, a rádiót mindig hallgatták, de nagyon sokan meghaltak a forradalom alatt 12:14 a férj beszél, az óvóhelyük az udvaron volt, de őket megtalálják a szovjet katonák 14:11 kulákként nem vihették be az udvarba a terményt, kint kellett őriznie éjjel 16:48 a feleség mesél az ötvenhatos rádióhallgatásokról, a szomszédok is hozzájuk jártak rádiót hallgatni 17:53 a férj mesél a helyi forradalmi eseményekről, a diósgyőri munkások egy része a faluból származott, meséli, hogy leverik a vörös csillagot, meg a szovjet katonák emlékművét 18:59 a Kádár-rendszerről a beadás, és a hadisarc jut az eszébe, ennek során megadott számú termést kellett beszolgáltatniuk, mert kulákok voltak 22:48 hétvégenként dolgoztak, hogy legyen elég takarmány az állatoknak, nem volt sok idejük a kikapcsolódásra 24:15 a Kádár-rendszer volt a legjobb, mivel tudtak lakást építeni, volt munkájuk
Interjúalany: Kis János
Felvétel időpontja: 2010. július 16.

Hossz: 00:53:00
Az interjúalany beszél családja német származásáról és evangélikus vallásáról illetve ennek vállalásáról 1945 utáni időkben. Hallhatunk az IBUSZ-nál töltött munkaéveiről, a szocialista évek mindennapjairól: névadó-ünnepély, szocialista brigád, lakáshoz jutás lehetőségei. Mesél a szocializmus turisztikai jellemzőiről, disszidálásokról, csempészetről. 0:10--szülők, szülők foglalkozása, családi háttér 4:21--kitelepítések, ennek körülményei, megpróbáltatlások 11:24--hogyan jött haza a nagyanyja a Németországból, hogyan fogadják, egyéb rokonok hazalátogatásai 16:17--a hitélet és a templombajárás a kommunizmus alatt 18:00--személyes emlékei az 1956-os események helyi történéseiről 20:00--iskolái 21:10--munkája idegenvezetőként a határon, az IBUSZ alkalmazásában 23:10--hogyan zajlott az utazás külföldre a Kádár-korszak alatt, milyenek voltak a társasutak 26:00--hogyan jut ki ő külföldre először; konfrontáció a kitelepítettek és az otthonmaradottak között 30:00--határáttörés, csempészések 32:30--hogyan próbálják beszervezni a pártba, hogyan működött a titkosszolgálat az IBUSZ-ban 34:35--hogyan zajlott a névadóünnepség (a keresztelés helyett), egyéb ünnepségek, szórakozás, munkahelyi ünnepségek 30:35--a szakszervezeti bizalmi feladatköre 40:30--hogyan tesznek szert a különböző fogyasztási cikkekre, lakásra az emberek, ők hogyan építettek lakást maguknak, a vállalatok hogyan próbálják a dolgozóikat lakáshoz cserélni 46:13--a "Burda"; a Páneurópai piknik 49:45--a rendszerváltoztatás, hatása; hatása a kiutazásra
Interjúalany: Puhr Lujza
Felvétel időpontja: 2011. január 20.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:29), édesapja Horvátországból történő átszökéséről Magyarországra, akit a család többi tagja is követett (0:46), ahol először egy tanyán éltek (4:46), a ráksi iskoláról (6:45), II.világháborúval kapcsolatos emlékeiről (7:41), a háború alatti élelmiszerellátásról (11:24), az 1945 utáni újrakezdésről (12:13), tanulmányairól, nyári munkáiról, pályakezdéséről, a fizetési viszonyokról (13:40), a kulákok, svábok helyzetéről (21:05), a korabeli árakról (22:53), a békekölcsönről, a Rákosi-korszak megszorításairól, padlássöprésről, beszolgáltatásról (24:19), a közveszélyes munkakerülőkről (27:35), a szocialista ünnepekről (29:46), a katonaságról (32:48).
Interjúalany: Sebők József
Felvétel időpontja: 2011. április 02.