Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
új gazdasági mechanizmus

A megyei TIT élén

2164 megtekintés

Hossz: 00:34:00
Leírás: 0:00 bemutatkozás 1:24 családi háttér, gyermekkor, iskolák 3:22 gazdasági elemzőmunkákkal kezdett, az új gazdasági mechanizmus idején 6:00 1973-ban fogadtak el egy ifjúsági kerettörvényt, az akkori vállalatvezető felkért egy csapatot, hogy a vállalatnál csináljanak egy tervet, és ebben a csapatban ő is részt vett 9:35 az ismeretterjesztő társulat megyei pártvezetői feladatait kellett ellátnia, felidézi a legfontosabb teendőit 19:00 1984-től a Magyar Televízió próbálta megvalósítani a helyi televíziók elindítását 23:40 ők készítették a helyi híradásokat, csináltak kísérleti adásokat, az adás beindítását idézi fel
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Interjúalany neve: Lévai Ferenc
Interjúalany lakhelye: Tatabánya
Interjúalany született: Békés, 1948
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Felvétel helyszíne: Tatabánya

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél kulák származásáról, a nehézségekről, amelyek emiatt érték a családját, apja II. világháborús szovjet hadifogságáról, az 1956-os események helyi hatásairól. Mesél a korabeli oktatásról, a vallás helyzetéről, katonaéveiről, melyeket a határőrségnél töltött. Elmondja hogyan lett kőfaragó, hogyan fejlődött a vállalkozása a rendszerváltoztatás előtt és után, illetve az Uniós csatlakozást követően. Beszámol a Sopron és Vidéke Ipartestület elnökeként végzett közéleti tevékenységéről. 1:5--felmenői, foglalkozásuk, életmódjuk a TSZ-ek megszervezése előtt és után 3:40--apja részvétele a II. világháborúban, fogsága 5:48--emlékei az 1956-os események helyi hatásairól 8:1--a disszidálás kérdése a tágabb családi környezetében 9:7--iskolai emlékei, vallásos nevelés 11:33--első munkahelye a gépgyártásban 13:5-- külföldi utai, hogyan változott ez a rendszerváltoztatás idején 15:13--hogyan lesz vállalkozó, hogyan lesz egyre nagyobb a vállalkozása, a határ közelségének hatása a vállalkozásra, az EU hatása a vállalkozás életére és a környékre 24:40--közéleti tevékenysége az 1980-as évektől kezdve és az elmúlt időszakban; elmeséli hogyan és miért találkozott Gyurcsány Ferenccel 31:20--élményei a katonaságból, a határőrségtől
Interjúalany: Károlyi Gyula
Felvétel időpontja: 2010. december 02.

Hossz: 00:28:00
0:00 körbevezet édesapja egykori műhelyét, aki az 1950-es évektől bérelte a műhelyt 2:50 családi háttér, a Felvidékről telepítették ki a családot Magyarországra 3:50 Martsa Istvánnak katonai szolgálatot is kellett teljesítenie, harcolt a Don-kanyarban is, de katonaszökevénynek számított, bujdosnia kellett, elfogták, de a hadbíróságról megszökött, és a háború végéig bujdosott 7:50 jó barátságba kerül Ferenczy Bénivel, a szobrásszal 11:10 a műteremben gyakran teázgatott szobrászokkal, írókkal, költőkkel, zenészekkel 12:22 Martsa István felesége festőművész volt 15:47 középiskolában nem a képzőművészetire járt, hanem a Fazekas Gimnáziumba 17:18 Martsa Istvánt is behívták az Andrássy út 60. számú házba, de nem bántották 19:00 ő is csinált szocialista szobrokat, de emellett csinálta a maga művészetét 21:25 Keletre is elutaztatták őt és a szobrait, ahol a korabeli szocialista országokban tartott kiállítást 22:50 agyvérzése után nagyon sok barát cserbenhagyta őt 25:57 felesége a halála után új lendületet kapott a művészetében
Interjúalany: Martsa Piroska
Felvétel időpontja: 2011. március 01.

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, juhász édesapjáról, aki hetente csak egyszer volt otthon. Leírja életkörülményeiket, a lakóhelyüket és az intézők ugratását (0:07). Az intézővel való konfliktus után elköltöztek, a háború után pedig nehézkes építkezésbe kezdtek (5:22). Édesanyja elkerült egy nagygazdához takarítani és egy jugoszláviai dezertőrrel élt együtt (9:22). Apjával való rendszeres konfliktus után az interjúalany is elköltözött (11:08). Beszél a II. világháborúról (12:42). Szól arról, hogy családot alapított, de aztán el kellett őket hagynia, mert távol dolgozott (14:50). Elmeséli, hogyan értesültek az 56-os eseményekről (24:00), majd arról, hogyan főzött édesanyja 45-ben az orosz katonákra abból a kevésből, ami volt nekik (22:55). A TSZ-esítésről, és arról, hogy az emberek végül megkedvelték a TSZ-t, szintén beszél (24:30). Szól első gyermeke haláláról és a válásáról (24:50), valamint katonai szolgálatáról, egy apró kihásásáról, ami miatt a veszélyes határőrséghez helyezték (27:25).
Interjúalany: Kiss Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. június 08.