Az interjúalany beszél magáról, családjáról, apja betegségéről, életkörülményeikről (0:14), arról, hogy már az óvodában nagy jövőt jósoltak neki (5:40), tanulmányairól (8:39), a család társadalmi helyzetéről (10:58), az ’50-es évekbeli hitéletről (14:45), az otthoni körülmények megváltozásáról (16:50), a gyermekkori szabadidős tevékenységekről, édesanyjáról (19:06), gyerekkori példaképeiről, érettségi utáni munkájáról (29:17), 1968-as csehszlovákiai emlékeiről (36:20), főiskolai élményeiről (37:44).

A pünkösdi lelkészként is működő pedagógus beszél megtéréséről, illetve hosszú évekig a munkája mellett, utóbb pedig nyugdíjasként végzett utazó szolgálatairól, melyek során bejárta többek közt az Alföld és Erdély különböző területeit is. Elbeszélése nyomán képet kapunk a korabeli oktatáspolitika direktíváinak helyi megvalósulásairól, a kisvárosi tantestületek hangulatáról is. 0:18--megtérése a II. világháborút követően; 3:59--tapasztalatai a román pünkösdi, baptista és egyéb gyülekezetekkel kapcsolatban; 7:49--véleménye az ökomenizmusról; 8:55--mi az ember legfőbb dolga itt a földön, mi a legfontosabb dolog a gyermeknevelésben; 10:46--milyen zaklatások érték őket a kommunizmus alatt a hitük miatt; 12:6--születése; 14:32--a II. világháború utáni életkörülmények; 18:39--milyen csodák estek a szolgálata alatt, hogy vonódott be az egyházi szolgálatba; 24:35--az Isten Hollywoodba jött című könyv lefordításának története, 27:12--milyen befolyással van hite a tanári pályájára; 29:46--hogyan került a tanári pályára, első tanári állásai; 34:39--milyenek voltak a körülmények a tanyasi iskolákban; 36:25--miért megy korán nyugdíjba, hogyan teltek a hétköznapjai, amíg tanított

Az interjúalany összehasonlítja az 1956-os forradalmat és az 1968-as prágai tavasz eseményeit (4:00), majd beszél az 1970-es évek mindennapjairól (9:58). Később a téeszesítés következményeiről nyilatkozik (13:38), beszél a csernobili katasztrófáról, illetve összehasonlítja a Kádár-rendszert és a rendszerváltoztatás utáni éveket (19:39).