KISZ

00:30 - család, gyerekkor, szülők foglalkozása; 05:55 - milyen emlékei vannak iskolás éveiről, melyeket Battonyán és Makón töltött (Battonya, Makó); 07:27 - főiskolás évei, a sport szerepe életében; 14:05 - milyen munkahelyei voltak eddig; 18:30 - milyen lehetőségei voltak a szórakozásra, üdülésre; 20:50 - milyenek voltak a korabeli építőtáborok; 21:30 - milyen elvárásokkal kellett megküzdenie az előző rendszerben betöltött vezető pozíciójában; 23:15 - hogyan működött a Múzeum baráti kör; 23:45 - milyen emlékei vannak az 1956-os forradalomról; 30:00 - hogyan hatott életére a rendszerváltoztatás;

Az interjúalany beszél fiatalkoráról, arról, hogy milyen oktatásban részesült, hogyan tanult tovább és hogyan sikerült elhelyezkednie. Mesél a katonaéveiről, és a rendszerváltoztatás időszakáról is. 0:10--gyermekkor, szülei, hogyan találkozik a családjában két különböző identitás, milyen oktatásban részesült; 5:53--hogyan költöztek vidékre az 1970-es években, milyen hatással volt ez rá; 9:0--milyen szórakozási, sportolási lehetőségek voltak fiatalkorában vidéken; 13:45--továbbtanulása az autóforgalmi szakközépiskolában; 18:33--emlékei a kisdobos és az úttörőmozgalomról, miért nem lépett be a KISZ-be; 21:35--hogyan viszonyult a társadalom ahhoz, hogy tovább tanult; 23:28--mi történt a szakközépiskolás évek után, hogyan tudott a saját lábára állni és elhelyezkedni Budapesten; 28:15--katonaévei; 33:21--hogyan hatott a karrierjére az, hogy nem lépett be a pártba, és miért nem lett párttag, milyen problémája volt az akkori rendszerrel; 37:9--emlékei a rendszerváltoztatásról

Az interjúalany mesél diákéveiről, az úttörőmozgalomban, illetve az úttörőtáborokban szerzett élményeiről. Beszél a makói Medicorban esztergályosként töltött éveiről, a Medicor Klub megalapításáról, illetve a makói úttörőházban végzett tevékenységéről. Elmondja, hogy a rendszerváltoztatás idején hogyan vett részt a helyi KISZ lebontásában, és mihez kezdett ezt követően. 0:9--születése, szülei, gyermekkor, az úttörőmozgalomról és úttörőtáborokról őrzött emlékei; 3:43--az 1970-es árvíz; 4:35--nagyapja II. világháborús katonai szolgálata; 5:35--családja vallásossága; 6:25--hogyan jutottak le úttörőként a Balatonra; 8:2--örsvezetői tevékenysége, milyen örsi programok és tisztségek voltak; 9:29--a háztájizás, maszekolás, fusizás, milyen munkákat végzett gyermekként; 11:30--hova került az általános iskola után, milyen szakmákat tanult, hogyan került kapcsolatba a fotózással; 16:53--munkája esztergályosként, tevékenysége a gyári KISZ klubban; 25:41--munkája a makói úttörőházban; 29:27--a Medicor Klub megalapítása és működése; 37:27--katonaság; 39:13--a Makói Videóművészet Műhely megalapítása; 39:50--hogyan alakult az élete a rendszerváltoztatást megelőző időszakban; 45:16--látogatása Nyugat-Berlinbe; 48:57--hogyan lett KISZ-bizottsági elnök, részvétele a helyi KISZ lebontásában; 50:32--mit csinál manapság

1948-ban született Rákóczi-bányatelepen, Kisterenyén, édesapja vándortanító, édesanyja a helyi bányában adminisztrátor. Beszél középiskolás éveiről, tanulmányairól(0:38). Az '50-es években Kisterenyén lakott a család. Az 1956-os forradalom alatt a házukhoz közeli Sztálin szobrot a bányászok egy karóval szétverték, 1957-ben vagy 1958-ban a helyére egy fából készült Lenin-szobrot állították(2:06). Egy Salgótarján felé tartó, vörös csillaggal "díszitett" vonatot megtámadták és a felkelők szétlőtték rajta a vörös csillagot(3:39).A november 4-ei orosz bevonulásról és a november 8-i salgótarjáni sortűzről is beszél - egy Ravasz István nevű költő is ott lelte haláltát(4:30). Majd innen Mátraverebélyre költözött, ekkor Zánkára került egy 1 hónapos őrsvezetői képzésre (6:05). 1973 augusztusától Zánkán dolgozott, mint a tábor később pedig a város sport és turisztikai szervezője(6:53). Egy év után otthagyta ezt a munkát(8:13). A kommunista ifjúsági szervezetekről beszél, többek között az úttörőkről, KISZ-esekről, és az általuk szervezett programokról(8:20).Úttörőolimpiák, versenyek(9:09). Más mozgalmi szervezetbe nem lépett be, csak úttörő volt(10:00). A rendszerváltoztatás után hiába szüntek meg ezek a mozgalmi szervezetek, a táboroztatást tovább folytatta, télen is, nyáron is(10:26).A Kádár korszkban, 1956 után, a '60-as években egy kis fellendülés volt érezhető (11:04). A rendszer negatívumait gyerekként nem lehetett annyira érezni, érteni(12:20).Hiába tagadták, hogy Recsken nem volt munkatábor, a környékbeliek pontosan tudták, mi az igazság(12:38). A tanulási lehetőségek számára teljesen nyitottak voltak - pár mondatban összefoglalja az akkori oktatási rendszerért(13:38). A szocialista felvonulásokon részt vett, mivel azokon kötelező volt a részvétel(15:23). A marxizmus, a szocialista államvezetés és az egyház kapcsolatáról beszél(15:50).A tiltások ellenére Fenyvesi József és nagyapja is eljártak templomba(16:43). Az 1956 utáni megtorlásokból a környezetében nem sokat észlelt, de természetesen tudtak az intézkedésekről. Édesapja is célkeresztben volt, mert Salgótarjánban elszavalta a "Talpra magyart"(17:23).Fenyvesi József az iskolaévek utáni munkalehetőségekről és az akkori megélhetésről mesél(18:47). A komolyabb ingóságok beszerzésére, pl autó sokat kellett várni(20:54).Kisterenye és a többi Nógrád megyei telepükés infrastruktúrális, valamint gazdasági helyzetéről beszél. A TSZ-ek,a bányák,a mezőgazdasági földek,a sportélet jellemzése(22:05). A rendszerváltoztatásről az a véleménye, hogy nem ment végbe teljesen, valamint hozzá nem értő emberek vették át a gyárak irányítását(25:40).Pár szóban beszél a zalaegerszegei Kozmetikai és Háztartásipari Vállalatról, mely a rendszerváltoztatás után teljesen lepusztult(27:22). Jelenleg nyugdíjas, nyugodtan éli az életét(27:57).

Az interjúalany mesél gyermekkoráról, iskolás éveiről, a KISZ-ről, illetve az építőtáborokról. Beszél erdő-, illetve vízmérnöki munkájáról, és részvételéről az 1970-es árvíz elleni védekezésben. 0:13--gyermekkora, családja, a II. világháború hatása családjára, a hortobágyi tankcsata, emlékek az óvóhelyről; 9:40--kórházi élményei az 1945 utánról; 13:13--iskolás évei, pályaválasztása; 19:50--hogyan választották meg az iskola úttörőtanácsának elnökévé; 23:20--kapcsolata az irodalommal, humángimnáziumban töltött évei; 29:01--hogyan emlékszik az 1956-os eseményekre; 32:01--a Kádári megtorlás időszaka, hogyan lépett be a KISZ-be; 38:02--milyenek voltak a nyári építőtáborok; 40:16--egyetemi felvételije, egyetemi évei; 42:40--első munkahelyei; 45:00--részvétele az 1970-es árvíz elleni védekezésben, és az azt követő újáépítésben; 58:48--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást, hogyan lett újra erdőmérnök

Az interjúalany beszél magáról, családjáról (0:06), általános iskolás kisdobos, valamint úttörőként átélt élményeiről (0:52), a különböző rendezvényeken, megemlékezéseken való részvételéről, az úttörőként végzett tevékenységekről (5:24), a gyermek- és ifjúsági mozgalmak politikai céljairól, és környékbeli szovjet katonákról szerzett benyomásairól (10:27). Mesél Geszteréd villamosításáról, az elektronikai cikkek elterjedéséről, valamint arról, hogy a falu a Kádár-rendszerben nyerte el mai arculatát (11:55). Részletezi a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben folytatott dohánytermelési munkálatokkal kapcsolatos emlékeit, kitér a háztáji gazdaságokra is (14:00), majd beszámol a gimnazistaként kollégiumban eltöltött éveiről, az ottani programokról, társadalmi munkáról, kommunista szombatokról (18:00), a KISZ-ben szerzett tapasztalatairól (24:38), főiskolás éveiről (27:26), a katonaságnál eltöltött időről (29:04), végül pedig megemlíti, miként emlékszik vissza a rendszerváltoztatásra (32:02).

Az interjúalany mesél gyermek- és fiatalkoráról, az iparról, a TSZ-ről, a különböző ifjúsági mozgalmakról, az MSZMP működéséről és a rendszerváltoztatásról. Beszél arról is, hogy hogyan lehetett egy házat felépíteni a Kádár- korszakban. 0:10--születés, gyermekkor, szülők munkája 1:25--munkahelye és másodállása, a TSZ működése 4:37--a korabeli szórakozási lehetőségek 5:31--munkája a Taurus Gyárban a TSZ megszűnése után 5:25--milyen volt a családja gyermekkorában, mit dolgozik az apja a pesti építkezéseken 8:29--véleménye a Kádár-rendszerről és rendszerváltoztatásról 11:16--hogyan építik fel a Kádár-rendszer alatt a lakásukat, honnan szereztek alapanyagokat, milyen nehézségek adódtak ezek beszerzése során 15:05-- a háztáji gazdaság, a földbérlés, a TSZ és a TSZ bizottság működése 20:00--külföld, utazás 20:54--KISZ, úttörő mozgalom 23:20--az MSZMP működése, az emberek viszonya a párthoz

Az interjúalany beszél a Kádár-korszakban eltöltött fiatalságáról, életkörülményeikről, iskolás és főiskolai éveiről, valamint a katonaságnál eltölött idejéről. 0:44--születés, születésének körülményei, milyen volt a lakóhelye, a közlekedés, a mindennapi élet, milyen háztatási gépeik voltak; 13:28--középiskolás évei Miskolcon, kollégista évei, pályaválasztása; 18:45--Kisdobos, Úttörő, KISZ, felvonulások, szórakozási lehetőségek; 27:28--miért nem jutott be a főiskolára és kezd dolgozni, hogyan próbálja meg újra a felvételit; 30:17--katonaság, katonaévei, kiképzése; 33:30--a főiskolás évek, első külföldi útja Prágába, KISZ-titkársága, besúgók az egyetemen; 41:48--hogyan tudott elhelyezkedni tanárként

Az interjúalany, aki Detken született, és jelenleg is a település polgármestere, mesél saját maga és a környezete élményeiről, illetve a falu életéről a II. világháborútól egészen a rendszerváltozásig. 0:15--születés, család, szülők; 2:13--nagyapja I. világháborúval kapcsolatos és apja II. világháborúval kapcsolatos emlékei; 4:7--hogyan éltek az I. világháború után, nagyszülei mukája; 5:34--hogyan bántalmazta az állambiztonság az egyik nagyapját; 6:3--emlékei a II. világháborúról, a külföldi csapatok bevonulásáról, a háború alatti mindennapi életről, a katonák viselkedéséről, felszerelésükről; 17:5--iskolái, milyen munkákat kellett végeznie az iskola mellett; 21:18--emlékei az úttörőmozgalomról; 22:7--a helyi téesz működése; 23:14--emékei a Rákosi-korszakkal kapcsolatban; 25:30--milyen változások következtek be Nagy Imre alatt; 26:6--az 1956-os események előzményei, a helyi forradalmi események; 29:43--emlékei a megtorlásokról, a Kádár-korszakról; 32:14--munkája a Kádár-korszakban, milyen atrocitások érték a hatalom részéről; 35:38--milyen atrocitások érték az apját a karhatalom részéről; 36:17--az első fogyasztási javaik, a villamosítás; 37:49--KISZ-tagsága; 38.52--emlékei az 1970-es, illeteve az 1980-as évekből, a külföldi utazás lehetőségei; 38:40--hogyan került a falu élére, hogyan zajlott a rendszerváltoztatás, polgármesteri tevékenysége